rss      tw      fb
Keres

A sajtó szabadsága



A magyar sajtóban méltatlanul médiacárnőként emlegetett hölgy (azért méltatlanul ugyanis, mert a cárnők általában tudtak előkelően viselkedni) kinyilvánította, hogy a most, az ő regnálása alatt elkezdődő nagy magyar nemzeti médiakorszakban a vélemény-, szólás- és sajtószabadság minőségileg teljesen új módon fog majd érvényesülni. Eszerint: a mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél lesz, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását fogja szolgálni. Isten ments, hogy föltételezzem a hölgyről, miszerint olvasna olyan mérgező hatású liberális szerzőket, mint John Stuart Mill vagy Isaiah Berlin – mi azonban olvassuk, sőt idézni is tudjuk őket. És ez most talán nem lesz haszontalan.

John Stuart Mill például azt mondja A szabadságról szóló klasszikus művének 2. fejezetében, amely ezzel a témakörrel foglalkozik, hogy egy adott közösségnek, illetve társadalomnak sokkal nagyobb hasznára van, ha engedik kimondani és leírni a közösség számára első látásra tévesnek, netán károsnak látszó nézeteket, mint ha elnyomni akarják vagy üldözni kezdik őket. (Jellemző példaként hivatkozik Szókratész, illetve Jézus perére.) „Az igazság többet nyer azoknak a tévedéseivel, akik kellő felkészülés után a maguk fejével gondolkodnak, mint azoknak az igaz vélekedésével, akik csupán azért vélekednek így, mert nem hajlandók magukat gondolkodással gyötörni. […] Bármily kelletlenül vallja is be egy mély meggyőződéssel rendelkező ember, hogy véleménye lehet téves, azt tudnia kell, hogy akármennyire igaz is a véleménye, ha nem lehet alaposan, gyakran és félelem nélkül megvitatni, akkor nem élő igazságként, hanem holt dogmaként birtokolja.”*

Arra a tetszetős érvre, hogy mennyivel jobb lenne az igazsághoz egyetlen ugrással, a sok tévedés megkerülésével eljutni, szép feleletet ad Isaiah Berlin Négy esszé a szabadságról című kötetének egyik darabja, a szabadság két fogalmáról. Az egyik közülük az ún. „negatív” szabadság, a valamitől való szabadság, melynek birtokában persze egy sor tévedést is választhatok; a másik az ún. „pozitív” szabadság, a valamire való szabadság, amihez akkor jutok el, ha az igazságot választom. Csakhogy ha tényleg választhatok, akkor választhatom a rosszat is, nemcsak a jót, a hamisat is, nemcsak az igazat – különben ugyanis egyáltalán nem beszélhetünk választásról, vagyis szabadságról. Ez fejeződik ki Rousseau paradox, sőt abszurd tételében, amely arról beszél, hogy azt az embert, aki nem jut el önmagától a helyes álláspontra, az igazságra, a közösségnek kényszerítenie kell erre, hiszen valójában csak arra kényszerítik, hogy szabad legyen.


Landscape of freedom – flickr/ro buk

„A szabadság – mondja Berlin – nem az egyetlen célja az embernek. […] De az áldozat nem növeli azt, amit föláldoztam, vagyis a szabadságot, bármekkora legyen is az áldozat iránti erkölcsi szükséglet vagy az érte kapott kárpótlás. Minden dolog önmagával azonos: a szabadság – szabadság; nem egyenlőség, méltányosság vagy igazságosság, nem kultúra, emberi boldogság vagy nyugodt lelkiismeret.”* És nem is a közösség érdeke vagy a társadalom integritása. A szabadság, és így a vélemény-, szólás-, sajtószabadság vagy öncél, vagy pedig egyáltalán nem létezik. Ha egy központi hatalom, mondjuk egy médiahatóság arra akarja kényszeríteni a különféle médiumokat, hogy ne öncélúan, hanem a közösség érdekében és a társadalmi integritás javára – melyet ő, isten kifürkészhetetlen akaratából, csalhatatlanul ismer – legyenek „igazán szabadok”, akkor valójában korlátozza, sőt elveszi a szabadságukat.

Van ennek a nem öncélú, hanem a közösség érdekét és a társadalom integritását szolgáló sajtószabadságnak a kialakítására szolgáló módszernek egy hagyományos régi, közismert neve: cenzúra. Úgyhogy javasoljuk, hogy a nemzeti együttműködési szólamgyűjteménybe vegyék be, a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” mellé ezt is: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését!”


Lendvai L. Ferenc                  


 * Magyar kiadás: 70, 72. oldal
** Magyar kiadás: 348-349. oldal


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!