A WSJ Orbán nagyköveteknek tartott eligazításáról




A The Wall Street Journal online kiadásában jelent meg Fehér Margit cikke: A magyar Orbán mérsékli külpolitikai álláspontját. A miniszterelnök korábban azt mondta, tekintélyelvű rezsimeknél keres inspirációt.


Magyarország miniszterelnöke azt mondta, országa szilárdan gyökerezik a nyugati kultúrában és politikai intézményekben, noha korábban olyan kijelentéseket, hogy politikáját tekintélyelvű rezsimek inspirálják.


A magyar diplomáciai testület előtt mondott beszédében Orbán Viktor azt mondta, Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban „megkérdőjelezhetetlen”.


A múlt hónapban Orbán kijelentette, hogy elhagyja az európai ideológiákat, és Magyarországból illiberális államot akar csinálni. Egy beszédben, amely a vezetőt fokozódóan tekintélyelvűnek minősítő bírálatok hullámát váltotta ki, Orbán Oroszországot, Indiát, Törökországot és Szingapúrt nevezte meg olyan országként, amelyek globális mértékben sikeresek, noha nem liberálisok.


Hétfőn azt mondta, Magyarország nem feltétlenül utánozza ezen országok bármelyikét.


„Követhetnénk az orosz modellt, ha lenne tízmillió, katonai múlttal rendelkező emberünk… de nekünk tízmillió lázadó magyarunk van” – mondta, és hozzátette: lehetetlen lenne külföldi modellt kényszeríteni a nemzetre.


Orbán pártja, a Fidesz az idén áprilisi választásokon egymás után másodszor szerzett kétharmados parlamenti többséget. Orbán radikális lépéseket tett, hogy újraírja az ország törvényeit és nagyobb ellenőrzést biztosítson magának a gazdaság felett, amiért gyakran kapott éles bírálatot az EU brüsszeli végrehajtó testületeitől.


A magyar vezető azt mondta, az eddiginél pragmatikusabban közelíti meg a külpolitikát, mert inkább akarja felgyorsítani Magyarország gazdaságát, semmint azon értékek alapján kiválasztani a partnereket, amelyeket azok képviselnek.


„Nem szabad olyan külpolitikát követnünk, amely az értékeket helyezi megfontolásai középpontjába. Az ideológiai alapú külpolitikát furfangos országok találták ki a buta országoknak” – mondta.


Orbán januárban megállapodást írt alá Moszkvával, amelynek értelmében az orosz Roszatom kibővíti Magyarország egyetlen atomerőművét, s ehhez Oroszország 10 milliárd euró hitelt nyújt. Hétfőn Orbán védelmébe vette a döntést, annak ellenére, hogy az EU szankciókkal sújtotta Moszkvát a Krím annektálása miatt.


Az Egyesült Államoknak nincsenek skrupulusai amiatt, hogy Kína fedezi a hiányát, a (német) RWE elad egy céget Oroszországnak, és a norvég állam technológiát ad el az oroszoknak. Miért fájjon hát a fejünk a paksi nukleáris bővítés miatt?” – mondta.


Közép-Európában, ahol a kommunizmus európai összeomlása, 1989 óta Lengyelország és az egykori szovjet tömb több más állama igyekezett csökkenteni függőségét az orosz energiaforrásoktól és politikai befolyásától, meglepetést keltett, hogy Magyarország orosz partnert választott.


„Történelmük miatt a balti államok és Lengyelország kizárólag biztonsági kérdésként tudják szemlélni (az Oroszországhoz fűződő kapcsolataikat)”, de Magyarország számára ez gazdasági kérdés – mondta Orbán.


Arról is beszélt, hogy sürgeti a többi uniós tagállamot, állítsák le a bevándorlást az unióba. Szerinte a bevándorlás gyengíti Európa hagyományos társadalmi modelljét.


„Nem csinálok ebből titkot: olyan belpolitikát fogunk követni, amely a lehető legkisebb mértékben támogatja a bevándorlást. Magyarország sokszínű, ami a kereszténységet illeti, de kulturális tekintetben homogén ország, és nem tekintjük értéknek ennek megbontását” – mondta Orbán.


„Nyugat-Európában lehetetlen olyan gazdasági modellt építeni, amely nem a kereszténységen alapul. A kultúra meghatározó erő” – mondta.


Kifejtette, hogy a nem európai kulturális és vallási háttérből érkező bevándorlók befogadása Európába „képmutató, nélkülözi az erkölcsi alapot és nem praktikus”.


Magyarország társadalma gyors tempóban öregszik, és lakosságának létszáma nemrég tízmillió alá esett. A munkaerő bővítéséhez Magyarország bevándorlók befogadása helyett szociálpolitikai ösztönzőkkel növelni akarja a lakosság létszámát.


Orbán szerint az Európai Uniónak ahelyett, hogy a bevándorlókra költene, inkább elő kellene segíteni a már itt lévő tízmillió roma integrálását, ha növelni akarja a munkaerőt – mondta Orbán. A romák, akiket gyakran cigányoknak neveznek, Európa legelszegényedettebb kisebbségei között vannak, és magas munkanélküliségtől szenvednek.