rss      tw      fb
Keres

Nagykövetek - Orbán: nem védekezésre, hanem a magyar intézkedések bátor képviseletére van szükség


MTI 2014. augusztus 25., hétfő 15:21

Orbán Viktor szerint a magyar nagyköveteknek nem kell védekező magatartást tanúsítaniuk. A kormányfő a misszióvezetők hétfői budapesti értekezletén a diplomaták feladatát úgy határozta meg, hogy józan ésszel és bátorsággal képviseljék a magyar intézkedéseket, és mindent tegyenek meg azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra. A tanácskozáson Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a tárca neve és portfóliója megváltozott, de a magyar külpolitika céljai nem változtak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll.

A háromnapos külképviselet-vezető értekezlet nyitónapján mondott beszédében a miniszterelnök azt mondta: eljött Magyarországon a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli Magyarországot. Megemlítette a politikai stabilitást és a folytatódó reformokat is, mint fogalmazott, „egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk", amit elsősorban azzal példázott, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú.

Orbán Viktor a nagykövetek feladatairól szólva azt mondta: józan ésszel és bátorsággal kell képviselniük külföldön a magyar intézkedéseket, a misszióvezetők ragadjanak meg minden lehetőséget, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásával kapcsolatban - fejtette ki.

A miniszterelnök fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van - vélekedett.

Orbán Viktor azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, mégse vegyenek fel védekező magatartást. A feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát, hanem mutassák be azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak - emelte ki.

Egyértelművé tette, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét - az európai értékek szempontjából - „töviről hegyire” átvilágították. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál", mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.

A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, hogy kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre - jelentette ki Orbán Viktor, amikor Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válsággal összefüggésben bevezetett orosz embargó ügyében. A miniszterelnök szerint az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.

Szintén kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarország „kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, „mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását"-közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne.

Navracsics Tibor előadásában azt mondta, bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség.

Ugyanakkor a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre", amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium - közölte.

Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll. Az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia - tette hozzá -, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált.

Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. Ha az autonómia „másoknak jár, nekünk is jár” - mondta. Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust.

Az évenként megtartott nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett háromnapos misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat.