rss      tw      fb
Keres

A Der Standard Kertész Imre kitüntetéséről




A Der Standard című bécsi lap Vitatott megtiszteltetés Kertész Imre írónak címmel közölte szerdán reggel Gregor Mayer cikkét. Magyarország az ország legmagasabb kitüntetését adományozza a kritikus írónak. A kormány ellenfelei attól tartanak, hogy a szerző így fügefalevéllé válhat Orbán számára.


Kertész Imre magyar író és Nobel-díjas ma, szerdán megkapja a legmagasabb kitüntetést, amelyet a populista Orbán Viktor állama csak adni tud: a Szent István rendet. Nem lehetett tudni, hogy a Sorstalanság című kíméletlen Auschwitz-könyv szerzője maga veszi-e át a kitüntetést Áder János államfő kezéből. A 84 éves Kertész évek óta Parkinson-kórban szenved, igen visszavonultan él, és – mint Iris Radisch irodalomkritikusnak alig egy éve beismerte – elege van az életből.


A magas megtiszteltetés annyiban figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány az állami kitüntetéseket szinte kizárólag olyan személyeknek tartja fenn, akik Orbán pártja, a Fidesz vagy a szélsőjobboldali Jobbik mellett kötelezik el magukat, vagy akiket legalább apolitikusnak tekintenek. Kertész azonban a jelenlegi magyar nacionalizmus éles bírálójaként lépett fel. Orbán és a Jobbik médiájában folyamatosan rágalmazták, megkérdőjelezték Magyarországhoz tartozását.



Megütközés a baloldalon és a liberálisoknál


A baloldali és a liberális magyar közvéleményben megütközést keltett, hogy Kertész késznek mutatkozott elfogadni az Orbán-állam magas kitüntetését. Azt mondták, hogy a Szent István Rend, mint olyan, történelmileg súlyosan terhelt: a (kettős) monarchiában kiadott érdemrendet 1938-ban ideiglenesen reaktiválta Horthy Miklós, a két háború közötti jobboldali, tekintélyelvű uralkodó, Hitler szövetségese, mielőtt Orbán 2011-ben elővette a süllyesztőből.


Kertész azonban természeténél fogva nonkonformista. A holokausztból levont, civilizációt bíráló tanai, amelyekben Auschwitz az univerzális európai kultúra szörnyű kudarcaként tűnik fel, mutatnak némi egybehangzást az Orbán-kör Európa-pesszimista nézeteivel. A kiindulási alapok azonban éppen ellentétesek: miközben Kertész sajátos nyelvezetével a felelősséget kutató kínzó kérdéseket vet fel, addig az Orbán-állam igyekszik tagadni és elfojtani a felelősséget a magyar holokausztért – azért, hogy kereken félmillió zsidó magyart deportáltak a nemzetiszocialista haláltáborokba.


Ezért vált kudarccá az Orbán-kormány számára a 2014-es holokauszt emlékév. A kormány Budapest központjában felállított egy emlékművet, amely a zsidókat és a magyarokat egyaránt a németek áldozataiként próbálja beállítani. A zsidó szervezetek kivonultak az 70. évfordulós emlékév alkalmából tervezett közös rendezvényekből. A holokauszt-túlélő és holokauszt-boncoló Kertész kitüntetése ezért ügyes sakkhúzás az Orbán-kormány részéről, még akkor is, ha csupán fügefalevél marad.



„Holokauszt-ipar”


A kitüntetett a Nobel-díj 2002-es odaítélése után azzal küzdött, hogy ezzel maga is annak a „holokauszt-iparnak” a része lett, amelyet elutasít, mert Auschwitzot triviális német-zsidó ellentétre redukálja. „Nem leszek tovább holokauszt-bohóc” írta eléggé elkeseredetten A végső kocsma (Letzte Einkehr) című naplókötetében.


Az Orbán-érdemrend elfogadásával fennáll a veszély, hogy „most az Orbán-kormány holokauszt-bohóca lesz” – írta az index.hu című portál.