rss      tw      fb
Keres

A Wiener Zeitung a Kertész-kitüntetésről




A Wiener Zeitung című bécsi lap Kitüntetés az arculat érdekében címmel közölte tudósítója, Kathrin Lauer cikkét. Orbán miniszterelnök Kertész Imre író kitüntetésével megosztja Magyarország baloldali liberálisait.


A Magyarország holokausztban betöltött szerepének értelmezése feletti heves viták közepette a budapesti jobboldali nemzeti kormánynak sikerült egy ügyes húzással megosztani a baloldali liberális tábort: Kertész Imre Nobel-díjasnak, aki a holokauszt Sorstalanság című regényében feldolgozott elemzéséről ismert, hazája legmagasabb kitüntetését adományozták. Érthetőnek tűnik, hogy ezzel cáfolni akarja a kritikát az Orbán-kormány, hiszen újra és újra bírálatok érik azért, mert nem határolódik el eléggé az antiszemitáktól és a szélsőjobboldaliaktól. Rejtély azonban, hogy Kertész miért fogadta el ezt a kitüntetést. A súlyos beteg 84 éves író, aki egy ideje már nem ad interjúkat, a feleségével üzente, hogy ezzel „a konszenzus megteremtésének a vágyát és elodázhatatlan szükségességét” kívánta jelezni.



Orbán Viktor gratulál Kertész Imrének a díjátadón, a Sándor-palotában. Mellettük Kertész Magda, az író felesége és Rubik Ernő, a bűvös kocka feltalálója, aki szintén átvette Magyar Szent István Rendet – MTI/Kovács Attila

Áder államfő méltatta, hogy Kertész „anatómiai precizitással” mutatta meg, „mit tesznek a diktatúrák az emberi lélekkel”. Az ünnepségen Orbán Viktor megrázta a kitüntetett kezét – ugyanaz az Orbán, aki Magyarországra nemrég ráerőszakolta a német megszállás emlékművét, amelyet a zsidó szervezetek és az antifasiszta szcéna történelemhamisításként elítél. A bírálat szerint ezzel jelentéktelen színben akarják feltüntetni Magyarország holokausztban betöltött szerepét. A viszály miatt úgyszólván kudarcba fulladt az idei holokauszt-megemlékezés állami programja.


Orbán hivatalvezetője, Lázár János most a zsidó szervezetekkel megszakadt párbeszéd újbóli felvételén fáradozik. Maga Orbán, aki az „illiberális államról” szóló vízióival Európa-szerte zavarodottságot váltott ki, most láthatólag korrigálni akarja a demokrácia ellenségét mutató arculatát. Az NDK-menekültek 1989-es határáttörésének emlékére Sopronpusztán rendezett népünnepélyen kedden relativizálta eredeti kijelentéseit. Azt mondta, Oroszország és Kína, amelyeket alig néhány hete még példaképként állított be, nem Magyarországra átvihető modellek.


Kertész kitüntetését a kormányhoz közelálló sajtó dicshimnuszoknak szánt, kínos írásai kísérték. Orbán fő ideológusa holokauszt-ügyben, Schmidt Mária egy ilyen írásban mindenekelőtt azt méltatta, hogy Kertész egyaránt elítélte a nemzetiszocializmust és a kommunista diktatúrát. Ez az olvasat megfelel annak, hogy egyenlőségjelet tesznek a két diktatúra közé, amint azt a Schmidt által vezetett budapesti Terror Háza is közvetíti.


Tény hogy Kertészt mindkét diktatúra formálta. Sokszor elmondta, hogy számára Auschwitz nem csupán a zsidók elleni tömeggyilkosságot jelenti, hanem a morális „origót”, amely a humanizmus európai sérülékenységét jelzi. A kommunista diktatúrával szerzett tapasztalat segítetett neki Auschwitz és a diktatúrák mechanizmusának megértésében – mondta. Ám Kertész félreértelmezése lenne e mögött otromba egyenlőségjelet látni.


Neves liberális személyiségek, köztük Heller Ágnes filozófus védelmükbe vették Kertészt azokkal a vádakkal szemben, hogy fügefalevélként szolgál Orbánnak. Kertész a kitüntetést nem a kormánytól, hanem az államtól kapja. Egyébként 1957-ben többek között Kodály Zoltán neves zeneszerző (1882–1967) fogadott el kitüntetést az akkor mélyen sztálinista Magyarországtól – írta Heller.


A Szent István rendet 1964-ben Mária Terézia császárnő alapította. A kommunisták 1946-ban eltörölték, Orbán kormánya 2011-ben újra bevezette. Az érdemrend egyik kitüntetettje Hitler légierejének főnöke, Hermann Göring volt. Egy olyan kitüntetésnek, amelynek az a célja, hogy 2014-ben konszenzust teremtsen, más történettel kellene rendelkeznie.