Magánnyugdíjpénztár: a fogadtatás



Véleményösszefoglalónkban ízelítőt adunk a Matolcsy György bejelentését követő reakciókból


Az állami nyugdíj jár

Mint ismeretes, Matolcsy György bejelentése szerintaki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjjogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.” Matolcsy indoklása ez volt: „aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".
Ezzel szemben a hvg.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint „a szerzett jogok, így a nyugdíjjogosultság védelme is mindenkit megillet a hatályos törvények szerint. Ezért aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot – azaz legalább 62 éves és van 20 év szolgálati ideje –, annak jár állami nyugdíj”, és ez független attól, hogy az illető melyik pillérnek tagja. Másrészt ugyancsak a nyugdíjszakértő szerint „a munkáltató által fizetett 24 százalékos tb-járulék ma sem számít bele senkinek az állami nyugdíjába. Annak ellenére sem, hogy a társadalombiztosítási ellátások fedezetéről szóló törvény szerint a járulék jelenleg az Állami Nyugdíjalapba folyik be, ahol a folyó nyugdíjak kifizetését fedezi.”

Lövétei István: egy rossz hazárdjátékos viselkedik így

A rablásnak különböző erősségi fokozatai vannak. Ez most egy nagyon erős. Efölött már csak az van, hogy jönnek a bőrkabátosok és lesöprik a padlást” – mondta a FigyelőNetnek Lövétei István alkotmányjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának adjunktusa a kormánynak a gyakorlatilag a magánnyugdíjpénztárak einstandját jelentő döntéséről.
Normális helyzetben egy ilyen törvényt azonnal megsemmisítene az Alkotmánybíróság. Csakhogy a kormány a közelmúltban korlátozta az Ab hatáskörét, amivel megakadályozza, hogy a testület a tulajdonjogból vezessen le alkotmánysértés. Ebben az új szituációban kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság talál-e olyan kerülőutat, például a nyugdíj témájához meglehetősen lazán kapcsolódó emberi méltóság sérelmét, amely révén elvergődik az elmarasztaló döntésig. Végül is: ez sem kizárt.”
Ha az Ab nem lép fel a kormány döntése ellen, akkor Lövétei szerint egyetlen lehetőségük marad a magánnyugdíjpénztári tagoknak: nemzetközi bíróságokhoz – az unió bíróságához, vagy az Emberi Jogok Európai bíróságához – fordulni.

Kolláth György: bornírt és alkotmányellenes gondolat, büntetés

Ez olyan bornírt és nyilvánvalóan alkotmányellenes gondolat, hogy képtelenség lesz törvényben megjeleníteni” mondta Kolláth György alkotmányjogász a Népszabadságnak. A nyugdíj az Ab korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. A javaslatot tehát az alkotmánybírák által alkalmazott szükségességi és arányossági teszt alapján lehet vizsgálni, ám egy ilyen lépést nem lehet sem elkerülhetetlennek, sem arányosnak minősíteni.
Kolláth szerint a gazdaság helyzete a magánnyugdíjpénztári tagokkal szembeni súlyos diszkriminációt bizonyosan nem indokolja. Így nincs olyan alkotmányos elv, amelyre ilyen intézkedést alapozni lehetne, ami szerinte nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét. Kolláth úgy látja, hogy a tulajdonhoz fűződő jogot nem iktatták ki az alaptörvényből, itt pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik. „Államosítani éppen lehetne, de csak teljes és azonnali kártalanítás mellett, amelynek a várható hozamokra is ki kellene terjednie.” Ráadásul itt „a döntés szabadsága a szolidaritási alapon járó nyugdíj megvonásának kilátásba helyezése miatt legfeljebb formálisan érvényesül”.

Oszkó Péter: a költségvetés étvágya féktelen

A volt pénzügyminiszter Bolgár Györgynek adott interjújában azt mondta „…a költségvetés étvágya féktelen, és szinte már fejben elköltötte a teljes magánnyugdíjpénztári vagyont. Ezért szeretné garantálva látni, hogy mindenki visszalép, és olyan kényszert kell teremteni, ami kellően súlyos fenyegetés mindenkinek… ez egy erődemonstráció annak érdekében, hogy ez a pénz, a magánnyugdíjpénztári számlákon felgyülemlett lakossági megtakarítás befolyjon a költségvetésbe.” „Lehet, hogy rövid távon jó pénznek tűnik a magánnyugdíjpénztári felhalmazott vagyon, de hosszú távon bizony azoknak, akik visszalépnek – és most úgy tűnik, mindenkit erre a döntésre akar kényszeríteni a kormány – több nyugdíjat kell majd fizetni az államkasszából. És ez hosszú évtizedekre, nyilván egy felfutó rendszerbe,n körülbelül hat-nyolcszázmilliárdos lyuk lesz a költségvetésen, aminek nincs meg a fedezete.”

Vértes András: a kormány megeszi a nyugdíjpénztárak megtakarításait

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy látja: a jelenlegi kormányzó erő mindenáron változtatni akar, „méghozzá nagyon erőszakosan és nagyon gyorsan”. Ahelyett, hogy az államháztartás kiadási oldalán reformokat kezdene, növeli a kiadásokat, és a másik oldalon ehhez forrást teremt azzal, hogy válságadókat ró ki, „az elkövetkező években pedig megeszi a nyugdíjpénztárak megtakarításait”. A GKI elnöke szerint az üzleti szféra ebben a helyzetben „elbizonytalanodik, mert azt látja, hogy akinek magas volt a profitabilitása, azt gyorsan elszedik” tőle. A magánszemélyek is azt látják, hogy a nagy többségnek nem növekedik a jövedelme, pedig volt egy adócsökkentés, a nyugdíjrendszert pedig eközben „szétverték”. Vértes András szerint a magánnyugdíjpénztárak megszűnését eredményező intézkedés „oly mértékben alkotmánysértő, hogy (...) ezt vagy a magyar jogrend, vagy az európai jogrend meg fogja akadályozni”.

Piaci elemzők

Londoni elemzők: negatív piaci-politikai sztori alakul Magyarországon

Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek véleménye szerint az Írországgal kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak, a felfordulás közepette azonban „egy másik negatív piaci-politikai sztori is alakulóban van, épp az euróövezet határain túl, Magyarországon”. A Fidesz-kormány az elmúlt hetekben „egy sor” olyan intézkedést jelentett be, amelyeknek kedvező hatásuk lesz a jövő évi államháztartási deficitadatokra. Ez azonban „elterelte a figyelmet” olyan, „potenciálisan aggályos” fejleményekről, mint például a költségvetés szerkezeti reformjának „általános hiánya”, a költségvetést felügyelő testület „kizsigerelése”, az alkotmánybírósággal kapcsolatos változtatások, a nyugdíjrendszer „államosítása”, vagy a „folytatódó viaskodás” a jegybank vezetőjével.

A BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői által kiadott helyzetértékelés szerint korábban alkotmányossági alapon „könnyedén megtámadhatók lettek volna” a magánnyugdíjpénztári intézkedések, az Alkotmánybíróság adó- és költségvetési illetékességének közelmúltbeli megnyirbálása azonban arra vall, hogy most már nem megtámadhatók. A BNP Paribas szerint a nyugdíjrendszer változtatásaiból eredő rövid távú előnyök, köztük az államadósság és az államháztartási hiány csökkenése „illuzórikusnak” fognak bizonyulni, ha a magyar gazdaság továbbra is gyenge marad. A folytatódó gazdasági gyengeség valószínűsíthető, tekintettel „a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai váltások” miatt kilengésekre hajlamos piacokra, és az ugyanezen okból gyenge beruházásokra. A ház szerint a nyugdíjrendszerben javasolt változtatások növelik a magyar hitelminősítői osztályzatok rontásának kockázatát is, mivel Magyarország strukturális költségvetési helyzete nem fog javulni, sőt közép- és hosszú távon romolhat is.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztéséről úgy vélekedett, hogy jóllehet ez alkalmas a kormányzati szféra deficitjének mérséklésére, ám alááshatja a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az intézkedés állandósul. A hitelminősítő „a magyar közfinanszírozás minőségét illetően visszalépésnek tekinti a magánnyugdíj-átutalásokkal kapcsolatos intézkedéseket”.

Török Zoltán: kész tények elé állították az embereket

Nincs az az épelméjű ember, aki ne lépne vissza az állami rendszerbe”, kommentálta a Figyelőnetnek a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezetét a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte kész tény elé állítják az embereket. „Ez a gyakorlatban azt jelent, hogy aki nem mondja fel a magánszámláját, az öregkorában nem számíthat semmi jóra az államtól. Ezzel a javaslattal leegyszerűsítik a döntést, mert nincs értelme kalkulálni”. Egyébként ha a javaslat átmegy, akkor a 19 pénztár lehúzhatja a rolót – mondta az elemző.

Árokszállási Zoltán: Nehéz azt garantálni, hogy ez az ígérvény 30 év múlva is beváltható lesz

Az Erste Bank elemzője szerint a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekre senki nem számított. Egyébként ha a magánpillérben maradók és az államiba átlépők között a törvény különbséget tenne a nyugdíjjogosultság szempontjából, az alkotmányba ütközhet… Matolcsy György ugyan azzal számol, hogy a nyugdíjalap "lyukait" a GDP növekedése is szűkíti, ám a kormány az adócsökkentésekkel akkora "lyukat" ütött a büdzsén, aminek befedésére a gazdasági növekedés nem elég… Az elemző szerint az egyedi számlákra kerülő megtakarítás csak virtuális vagyont jelent, hiszen azt a kormány másra fordítja, így az egyéni számla tulajdonképpen egy nyugdíjígérvény. "Nehéz azt garantálni, hogy ez az ígérvény 30 év múlva is beváltható lesz, nem dönt-e máshogy az addigi kormányok egyike."

BÉT - A nyugdíjtervek miatt estek az árfolyamok

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta, hogy a nemzetközi piacokon alig mozdultak az árfolyamok, a BUX alulteljesítő volt a régióban, a kereskedés tükrözte a nyugdíjtervek miatti befektetői aggodalmakat. Különösen délután volt erős az eladói nyomás, a befektetők egy része elkezdte leépíteni pozícióit arra a hírre, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon eszközeit a piacon értékesítik. Szerinte ezzel még nincs vége, az esés folytatódhat a BÉT-en. (Esett a MOL, az OTP, a Magyar Telekom, a Richter, az Egis).

Magyar szervezetek és intézmények

Stabilitás Pénztárszövetség: a kormányzó többség nyíltan fenyeget és zsarol

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit. Példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert „nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség”. „Mintha pisztolyt tartanának az ember fejéhez”, mondta a szervezet elnöke, Bába Julianna a Matolcsy Györggyel szerdán lezajlott egyeztetés után. Szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. A pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. (Lásd Alkotmánybírósági beadványok tára című rovatunkban.) Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.
Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára számokkal bizonyította, hogy a pénztárak betöltik a funkciójukat. A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát. Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak – 5,9 százalékos infláció mellett – a klasszikus portfolióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. (A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság.)

A Stabilitás Pénztárszövetség egyben petícióval fordul az Európai Parlamenthez, és kéri, hogy 3 millió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a magyar kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására.

LIGA szakszervezeti szövetség: csavarkulcsokkal elbontott jogállamiság

„Az egyeztetéseket megint elkerülő, sok millió munkavállalót érintő törvényalkotás következtében olyan javaslatokkal állt elő a kormány, amelyek megszüntetik a társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösségét, önkéntes döntés helyett zsarolással bírják rá az embereket a választásra, ráadásul nem a visszalépésről nyilatkoztatnak, hanem a közösségből való kilépésről." „A kormány rendre egyéni képviselői indítványokkal kerüli el az egyeztetést, leépíti a társadalmi és szociális párbeszéd húsz éve működő rendszereit, csavarkulcsokkal elbontja jogállamiság kordonjait, és mindezek következtében szakmailag megalapozatlan döntéseket hoz."

MSZOSZ: a nyugdíj nem kegy

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke megdöbbentőnek nevezte a kormány „ámokfutását”. Nem tartja elfogadhatónak a szakszervezeti vezető a nemzetgazdasági miniszter azon érvelését sem, hogy a munkáltató által befizetett 24 százalékos nyugdíjjáruléknak nincs köze a munkavállaló nyugdíjához. Ugyanis a 24 százalék is a munkavállaló jövedelmének része, hiszen szja-t fizet utána. „A nyugdíj nem kegy: a befizetések után jár”.

Magyar Vegyipari Szakszervezet: a kormányzat félelemben tartja az embereket

Rendkívüli egyeztetésre hívja a szakszervezeteket a magyar vegyipari szakszervezet (VDSZ), hogy közös akciótervet dolgozzanak ki a kormány magánnyugdíjpénztárak elleni intézkedéseinek lefékezésére. Székely Tamás, a VDSZ elnöke akár nemzetközi segítséget is kér a szerinte az emberi méltóságot, az önrendelkezési-, és az alkotmányos jogot sértő törvényesített magatartás megakadályozásához. A VDSZ egyebek mellett attól tart, hogy az állami rendszerbe való kötelező visszalépések során nyom nélkül elvesznek azok a kötelezőn túli befizetések, amelyeket a cégek, éppen a szakszervezetek közbenjárására, a dolgozókkal közösen vállaltak. Ez az összeg átlagosan, tagonként 3 millió forint is lehet a szakszervezet számítása alapján. A szakszervezeti elnök szerint a kormányzati intézkedések félelemben tartják az embereket, s fekete megtakarításra kényszeríti a becsületes munkavállalókat is.

Szakszervezetek Demonstrációs Bizottsága: tüntetés december 4-én

Tüntetést szervez jövő héten szombatjára a fővárosban a Szakszervezetek Demonstrációs Bizottsága, amennyiben nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormánnyal. Az érdekképviseletek tiltakoznak, amiért az elmúlt hónapokban „a társadalom jelentős részét hátrányosan érintő törvénykezési gyakorlat folyt, és a már megszületett törvények és a benyújtott, döntésre váró jogszabálytervezetek többsége sérti a jogbiztonságot, veszélyezteti a munkavállalók érdekeit”. Elutasítják továbbá, hogy a kormány a tizenhárom év alatt összegyűjtött magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat három év alatt más célokra akarja elkölteni, és elfogadhatatlannak tartják, hogy „közszféra-ellenes hangulatot teremt a mindenkori politika”.

Nemzetközi visszhang

Az Európai Bizottság aggódik a magyar nyugdíjintézkedések miatt

Több fenntartása van az Európai Bizottságnak a nyugdíjrendszerre vonatkozóan a közelmúltban bejelentett magyar intézkedésekkel kapcsolatban – erősítette meg Amadeu Altafaj Tardio, a pénzügyi biztos, Olli Rehn szóvivője a kiszivárgott információkat. „Aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetési tervezet sugallni látszik.” Brüsszelt az is nyugtalanítja, hogy a rendszer két pillére közti választás „nem annyira szabad, ahogy az eredetileg látszott”. A kedvezményezetteket ugyanis „automatikusan az állami nyugdíjpillérhez irányítják, hacsak január végéig másképp nem nyilatkoznak”, a második pillérben maradók pedig „elveszítenék az állami nyugdíjra való jogosultságukat, annak ellenére, hogy az állam továbbra is megkapja a munkaadói hozzájárulásokat”.
A bizottság a nyugdíjrendszeren túl más tervezett intézkedések miatt is aggódik, amelyek „veszélybe sodorhatják a független intézmények ellenőrzőképességét”. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróság illetékességének korlátozása államháztartási témákban, illetve a Költségvetési Tanács átalakítására vonatkozó tervek. Bizottsági források azt is jelezték, hogy a testület hamarosan átfogó jelentést ad ki a tagországok gazdasági helyzetéről, és ebben várhatóan kitérnek majd a magyar bejelentésekre is. (Lásd még a Népszabadság Brüsszel besokallt az Orbán-kormánytól című írását)
(Martonyi János csütörtöki sajtótájékoztatóján megjegyezte: a magyar magánnyugdíjpénztári reform kapcsán különösen fontosnak tartja, hogy az unió részéről érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, „a pálya egyik irányba se lejtsen”, ne érje hátrány Magyarországot egy korábbi „félresikerült reform” korrekciója miatt.)

Külföldi sajtóvisszhangok: Ez rémálom, ez Argentína!
Az Index-Portfolio írása.

Képünk a világban: a The Guardian az Európai Uniót figyelmezteti
Lásd kiemelt hírünket.

Adam Le Bor: Orbán mindent elural?
A The Economist Eastern approaches című blogjában azt írja a szerző: „Magyarországon egyre hangosabban szól a vészcsengő. A kormányzó Fidesz párt módszeresen gyűri maga alá az ország korábban független intézményeit: a köztársasági elnöki hivatalt, az állami számvevőszéket és a médiatanácsot… Múlt héten a parlament megszavazta az alkotmánybíróság jogkörének szigorú korlátozását, hogy ne dönthessen a költségvetést érintő ügyekben. A kormány a magánnyugdíjpénztárba befektetőket is vissza akarja kényszeríteni az állami rendszerbe, hogy elérje költségvetési céljait. Akik erre nem hajlandók, nyugdíjuk 70 százalékát is elveszíthetik.”

És még egy reakció

A Fidesz nyugdíjas tagozata üdvözli a kormány döntését
A Fidesz nyugdíjas tagozata üdvözli, hogy a kormány megmenti a nyugdíjakat és megteremti a lehetőséget, hogy a magyar emberek biztonságba helyezzék nyugdíjcélú megtakarításaikat - írta közleményében a tagozat elnöke, Iván László. Szerinte a magyar nyugdíjasok régóta várták, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely nem a "nyugdíjtőzsdéző spekuláns üzletemberek", hanem az idős emberek érdekeit képviseli.

***

A cikkcakkokat, amelyeken keresztül a kormány eljutott a példa nélkül álló döntésig, és az egyre keményedő hangot, amelyen mindezt előadták, a Figyelőnet Mindenkit bezsarolnak az állami nyugdíjrendszerbe című írása foglalja össze.
A nyugdíjpillérekről szóló ismertetést a portfolio.hu-n olvashatják: Tényleg biztonságban van az államnál a nyugdíjunk?



A Galamusban lásd:
Csillag István írásai: Békeharc, A győztes mindent visz, (V)-álságadó
Lévai Júlia: Nem egyeztet, kifáraszt, dezorientál
Lázár György: Miért igazságtalan Matolcsy nyugdíjterve?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!