Indián szavak



E héten a parlamentben, az azonnali kérdések közt egy Pörzse Sándor nevű, életrajza szerint labdarúgóból gyorstalpalóval sportriporterré vált, majd politikai műsorvezetővé cseperedett, s onnan a Jobbikba menekült képviselő Alföldi Róbertet támadta, pontosabban kirúgását követelte, s nem elsősorban a román nemzeti ünnepre, hanem színidirektori tevékenységére hivatkozva.

Nem ez a hír, mert Pörzse képviselőre valószínű már senki sem emlékszik majd, amikor Alföldit még mindig jegyzik a magyar kultúrában. A hír akkor már inkább az a kis közjátékban, amit Halász János, a kultúráért felelős parlamenti államtitkár reagált a fröcsögésre, mondván: „sok mindenben úgy érzek, mint ön”, majd példákkal bizonygatta, hogy sok mindent már leváltásügyileg megoldottak, s azzal kért türelmet a rapid intézkedést igénylő kérdezőtől, hogy „mindennek eljön a maga ideje”.

Nem hinném, hogy ezeken az oldalakon sok szót kellene vesztegetni arra, hogy milyen világ az, amikor az államtitkár jobb esetben nem veszi észre, mit csinál, rosszabb esetben meg tudatosan dönt úgy, hogy ha már hivatalt kapott, akkor színikritikusként is tündökölhet, ráadásul azonosulva  a szélsőjobboldali képviselő ítészségével.

Persze Alföldi neve Halász államtitkárét is túléli. De Halász mögött, fölött (?) ott van Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár is, névleg az ügy legfőbb államigazgatási specialistája, aki ugyan műbírálatban nem beszélne olyan sületlenségeket, amivel Halász úr azonosult, de mivel utóbbi a kormányt, a hivatalos politikát képviseli, a szebb napokat megélt költő, hogy Szőcs más múltbéli érdemeiről ne essék itt szó, kollégája révén, s persze saját jogon is Pörzse szintjére jutott.

Kár. Mert ha „egy napon néhány indián/ a Bering szoroson át/ akármilyen szoroson át/ segítségünkre jön majd/ segítségünkre jő majd,/ átvágja hozzánk magát”, mai tudásunk szerint Alföldi, s nem Pörzse képviselő mellé állnak, mert „Az indiánok nem hagynak cserben senkit. Mert az indiánok nem hagynak cserben minket.” (Az idézet Szőcs Géza, Indián szavak a rádióban című, az 1985. novemberi budapesti kulturális fórum nyomán íródott verséből való. A román hatóságok által háziőrizetbe zárt költő érdekében a fórumon felszólalt W. L. Heat-Moon, indián származású író.)

(Pető Iván)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!