Adalékok a Költségvetési Tanács és a kormány viszonyához

III. Keddi hírösszefoglaló

A 825 milliós saga keddi fejezetei: Igen a javaslatra a gazdasági bizottságban; Karvalits Ferenc megvédi a KT-t; Nem tetszik a külföldnek a KT megtámadása; Varga József nyilatkozik fideszes szakértőkről és gazdag bankárokról; Navracsics: Az új KT (pénz nélkül, de az ÁSZ-vezér Domokos Lászlóval) akár még vétózhatna is a jövőben

Az alkotmányügyi bizottság ugyan még hétfőn elutasította, a gazdasági bizottság azonban keddi ülésén megszavazta azt a fideszes javaslatot, amely a Költségvetési Tanács támogatását 10 millió forint híján elvonja – jelentette az MTI. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke megerősítette, hogy a Fidesz támogatja a javaslatot. Az Index és a Napi Gazdaság írása szerint „ha ez valóban így lesz, a számításokat végző stábot el kell bocsátani, csak a háromfős vezetőség maradhat a kirakatban… Háttértanulmányok nélkül pedig a háromfős vezetőség sem tudna érdemi értékeléseket adni a mindenkori kormány költségvetési terveiről.”

Keddre az is kiderült, hogy hétfőn az alkotmányügyi bizottságban csomagban szavaztak a képviselők, és állítólag azt sem tudták, miről, vagyis a terv akkor megbicsaklása csak pillanatnyi volt. A hivatkozott Index–Napi-cikk szerint: „A gazdasági bizottság mai ülésén világossá vált a politikai akarat: a Fidesz megszüntetné a kormány költségvetési politikája fölött őrködő testületet – mondván, hogy ezt a feladatot az ÁSZ tökéletesen ellátja. Valójában a KT egyéves létezése alatt sokkal színvonalasabb elemzésekkel állt elő, mint az ÁSZ húsz év alatt.”

***

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Napi Gazdaság kedden rendezett budapesti adókonferenciáján megvédte a Költségvetési Tanácsot: a Költségvetési Tanács életre hívása erősítette a költségvetés átláthatóságát, segítette a felelős költségvetési gazdálkodást, erre a szervezetre érdemes pénzt áldozni, mondta újságírói kérdésre. (Mellesleg megismételte, hogy a szektorális különadók miatt a vártnál lassabban nőnek a beruházások, ezért a kormány által számított 400 ezerrel szemben a jegybank elemzése szerint csak 100 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma 2014-ig.)

***

A Napi Gazdaság számolt be róla, hogy Nem tetszik külföldnek a KT megtámadása. „Egyértelműen rossz hír - értékelte röviden a Bloomberg hírügynökségnek a Költségvetési Tanács forrásait tizedelő kormányzati terveket Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch közgazdásza. A londoni elemző meglátása szerint a lépés megkérdőjelezi Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettségét a költségvetési fegyelem iránt. Közben a Wall Street Journal is külön írásban foglalkozik az intézmény ’feloszlatásával’… A neves amerikai gazdasági lap "Magyarország feloszlatja a Költségvetési Tanácsot" címmel emlékezik meg a Költségvetési Tanácsot ért támadásokról. Az írás felidézi Domokos László ÁSZ-elnök véleményét is, miszerint a KT fogatlan oroszlán. „De ami némelyek szemében fogatlan oroszlánnak látszik, azt mások a költségvetési hitelesség őrének tartják – s ez olyasvalami, amiből igen kevés van Magyarországon. Ha lelövik az oroszlánt, az nem segít” – zárul a WSJ blogbejegyzése.

***

A Figyelő (fn.hu) interjút készített a 825 milliós elvonásról szóló módosító javaslat gazdájával, Varga József fideszes képviselővel, aki az interjúban azt mondja: „Nem az én döntésem volt, hanem a szakértőké. [Mint kiderül, a Fidesz költségvetési munkacsoportja mellett dolgozó szakértőkről van szó.] Én meg sem tudom ítélni, hogy szükség van-e a Költségvetési Tanács munkájára. De talán az Állami Számvevőszék és a Jegybank is el tudná végezni ezt.” Arra a kérdésre, hogy mi lesz így a Költségvetési Tanáccsal, ez a válasz: „Úgy tudom, a tagjai mind jól fizetett bankárok, de az apparátust valóban nem tudják majd fizetni.”

***

És végül egy hétfő esti vélemény: az MTV Az Este című műsorában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes beszélt a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos Fidesz-álláspontról.

Részlet az interjúból:

Kérdés: – Várhatóan azt a indítványt is támogatják majd, amelyik a mostani 835 millió Ft-os éves támogatásból csak 10 milliót hagyna a Költségvetési Tanács működésére. A többi pénzt a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz irányítanák át. Ez most a Költségvetési Tanács… megszüntetését jelentené, vagy csak radikális költségvetés-csökkentést?
Válasz: – Hát a megszüntetését semmiképpen nem, azért költségvetési törvénnyel nem lehet megszüntetni egy Költségvetési Tanácsot, mint ahogyan mi soha nem is gondolkodtunk abban, hogy a Költségvetési Tanácsot megszüntetnénk.
– ...tud működni?
– Tessék?
– 10 millió Ft-ból tud működni egyébként?
– Akkor térjünk vissza 2006-ra. 2006-ben javasoltuk először a Költségvetési Tanács létrehozatalát, és akkor az eredeti Fideszes javaslat szerint három emberből állt volna a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék elnökéből, a Nemzeti Bank elnökéből és egy a köztársasági elnök által kijelölt harmadik személyből. Több éven keresztül ellenállt ennek akkor az MSZP-SZDSZ többség, nem engedte napirendre venni, hosszú története van. És végül, amikor talán 2008-ban elfogadtuk a törvényt, akkor nagyon éles vita volt a Fidesz és az akkori kormánypártok között, például a Költségvetési Tanács hivatalát illetően. Mi azt mondtuk, hogy éppen azért kellene ez a három ember, aki a Költségvetési Tanácsot alkotja, mert mögöttük olyan infrastruktúra áll… hogy nem kellett volna apparátus, és drágának tartottuk már akkor is. Tehát önmagában attól még, hogy a költségvetés csökken, a Költségvetési Tanács ugyanúgy tud működni.
– És azt el tudja képzelni miniszter úr, hogy az a három említett intézmény adná akkor egy új Költségvetési Tanács három tagját?
– Akár lehet ez is. De akkor tegyük hozzá azt is, hogy az eredeti koncepció szerint erősebb jogosítványokkal rendelkezett, tehát akkor egyáltalán nem arról lenne szó, hogy gyengülne a Költségvetési Tanács, mert ha jól emlékszem, az akkori koncepciónk szerint halasztó hatályú vétóval rendelkezett volna a Költségvetési Tanács. Tehát ez a három ember együttesen a költségvetés tervezetével kapcsolatban vétót gyakorolhatott volna.
– Akár vétózhatna is a jövőben.
– Igen, tehát visszaküldené a kormánynak.

[Megjegyzés: a jelenlegi törvény szerint az Állami Számvevőszék élére kinevezett fideszes képviselő – Domokos László – nem lehetne tagja a költségvetési tanácsnak. Lásd a 2008. évi LXXV. törvény 9. paragrafusa 5. bekezdésének b) pontját]

***

II. A hétfői fejlemények

A 825 milliós saga újabb fejezetei: Varga igen, kormány nem, alkotmányügyi bizottság nem, Fidesz-frakció igen, Rogán igen, Lázár igen. Névtelen szakértő: ha nem holnap, akkor egy hónap múlva

Pénteken, november 19-én Varga József fideszes képviselő módosító indítványáról – amely a Költségvetési Tanács 835 millió forintos támogatásából csupán 10 milliót hagyna a testületnél, a többit pedig a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz irányítaná át – még azt mondta az Indexnek, „javaslatát előzetesen nem egyeztette senkivel, visszajelzést még nem kapott, és frakciótársaival tegnap óta nem találkozott… Varga szerint a Fidesznek és a kormánynak is döntenie kell, hogy a cigányság integrációja vagy a Költségvetési Tanács mellé áll.” Az Index azonban felhívta a Fidesz-frakció sajtóirodáját is, „ahol nem csupán tudtak Varga javaslatáról, hanem megerősítették, hogy a módosító javaslatot komolyan kell venni. A Fidesz-frakció biztosan meg fogja szavazni.”

Hétfőn, november 22-én reggel az alkotmányügyi bizottságban már napirendre is került a javaslat, ám egyetlen szavazatot sem kapott. Az ülésen ugyanis a kormányt képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője elutasításra tett javaslatot, így a bizottság is egyhangúlag nemmel szavazott.

Lázár János frakcióvezető koradélután sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben. Közölte, hogy Varga József módosító indítványát a frakció külön nem tárgyalta, de egészen biztos, hogy ha Varga fenntartja a javaslatot, támogatni fogják. Szerinte ennek az üzenete nyilvánvalóan nem a Költségvetési Tanácsról szól, hanem sokkal inkább a közalapítvány finanszírozásáról. De a végső szót erről is a kormány mondja majd ki, méghozzá szerdán, mert a kormány akkor tárgyalja a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat.

Késődélutánra kiderült, hogy Varga József fenntartja az indítványát. Azzal egészítette ki, hogy ha a parlament elfogadja, a kormánynak még lehet lehetősége rá, hogy a KT-nak pótolja a hiányzó összeget. Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője szerint a képviselőcsoport támogatni fogja az indítványt, mármint a többi bizottságban, ahol a költségvetéshez érkezett módosító indítványokat még tárgyalni fogják, mert a módosító indítvány célja helyes, a KT túlfinanszírozott. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára az MTI-nek a kormány álláspontját firtató kérdésre csupán annyit mondott: most egy képviselői indítvány van a parlament előtt, meg kell várni, mi történik vele.

Valószínűleg igaza lesz annak a név nélkül nyilatkozó (?) elemzőnek, aki még pénteken azt mondta az Indexnek: „A kérdés csak az, hogy holnap vagy egy hónap múlva szüntetik meg az intézményt.” Szerinte ugyanis a kormány megpróbálja leépíteni a döntéseit kritizáló szakmai ellensúlyokat, s a Költségvetési Tanács az egyik olyan utolsó független szakmai szervezet, amely pártsemlegesen, szakmai alapon kontrolálja a kormányt. Ezt a kontrollfunkciót szerinte az ÁSZ a jelenlegi vezetés mellett nem biztos, hogy el tudja látni. A KT pénzét elvonó javaslat aligha egyéni kezdeményezés, és nem is érhette váratlanul Kopitsékat, vélte a névtelen (?) szakértő. „Amikor kemény kritikát fogalmaztak meg a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, már érezhették a vesztüket.”

A Index névvel író szakértője, Bebesy Dániel, portfoliómenedzser A vesztesek mi vagyunk című cikkében azt mondja: „A múlt héten megszületett az ítélet, nincs szükség Költségvetési Tanácsra. A törvényjavaslatot még nem hagyták jóvá, de illúzióim nincsenek a kimenetelt illetően. A Költségvetési Tanács hazánkban csupán két éve működik, az emberek többsége feltehetően nem is tud a létezéséről. A nagy múltú Alkotmánybíróság kasztrálása sem keltett szélesebb körű ellenállást, tehát simán folytatódhat a kormányzati politikával szemben kritikát megfogalmazó független intézmények felszámolása. Ez a rövid írás azért született, mert úgy gondolom mindenképp meg kell emlékezzünk a Tanácsról, megérdemli a tisztes búcsúztatást.”

***

I. A Költségvetési Tanács-ügy: összefoglaló

Fidesz-képviselő: A 825 milliós elvonás mellett időszerű a Költségvetési Tanács feladataink átgondolása

Pénteken az MTI számolt be róla, hogy összesen 389 módosító indítvány érkezett a 2011-es költségvetés fő számaihoz. Ebből csupán 51-et jegyez a kormánytöbbség, ám az egyik képviselői módosító javaslat, a fideszes Varga Józsefé, nem kevesebbet akar, mint a Költségvetési Tanács támogatását 835 millió forintról 10 millió forintra csökkenteni. Varga a különbözetet roma diákok ösztöndíjára fordítaná (ő maga 1994-től dolgozik a Fideszben, amúgy saját állítása szerint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke[1]).

A Varga-féle javaslat indoklása szerint „a Fidesz választási programjában a hivatalok számának csökkentését ígérte. A Költségvetési Tanács működésére majdnem 1 milliárd forintot költöttek el évente. A Költségvetési Tanács felállítását sem a Fidesz, sem a KDNP nem szavazta meg 2008-ban [2], hiszen szinte azonos feladatokat végez, mint az MNB vagy az ÁSZ, és eredetileg 1,8 milliárd forintot szántak a működésére. Ugyanakkor feladata ellátásához szükséges bármilyen információt és adatot kérhet attól a szervtől, amely azt kezeli, illetve amely az adat ellőállítására a 2008 . évi LXXV. törvény szerint ’ésszerű erőfeszítéssel képes’.” Egyébként is, a költségvetési átcsoportosítás mellett, „a Költségvetési Tanács feladatainak átgondolását is szükséges és időszerűnek” tartja, csakúgy, mint az intézményt létrehozó 2008. évi LXXV. törvény módosítását.

***

Járai: Audi-osztogató „sóhivatal” – Rogán: „nem azért hoztuk létre”

A törvénymódosítási javaslatnak megvannak a politikai előzményei. Nemcsak Járai Zsigmond minősítette sóhivatalnak a Költségvetési Tanácsot [3]. 2010. június 28-ai parlamenti felszólalásában Rogán Antal is kétségbe vonta a működését és a létjogosultságát: „…ezek a szabályok, amiket most a parlament elé terjesztünk, mindenki számára elfogadhatóak, és egyáltalán nem lazítják fel a költségvetési politikát. Ezt mondom azoknak a független bíráló szervezeteknek is, mint például a Költségvetési Tanácsnak, akik ma ezt sérelmezték. Azt gondolom, hogy a Költségvetési Tanácsot nem azért hoztuk létre, hogy nullára csökkentse egy kormány mozgásterét, hanem azért hoztuk létre, hogy felhívja a figyelmet arra egy aktuális költségvetés megalkotása során, hogy egyébként abban a költségvetésben milyen későbbi problémák lehetnek, és azokat a parlament meg is tudja fontolni. Abban az esetben, ha ilyen szigorú szabályokat és eljárási rendet hagynánk életben, akkor a Költségvetési Tanácsra gyakorlatilag nem is lenne szükség.”

Domokos: „fogatlan oroszlán”

Ez után következett Domokos László, egykori fideszes képviselő, az Állami Számvevőszék június 28-án megválasztott elnöke. A Magyar Nemzetnek november 12-én adott interjújáról így számolt be az MTI: „Kérdés, hogy szükség van-e a válság elmúlta után a Költségvetési Tanácsra – mondta a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Hangsúlyozta, hogy a testületet a válság begyűrűzésekor hozták létre, válaszlépésként egy rendkívüli helyzetre: ’Mi azt reméljük, hogy a válságkormányzásból vissza lehet térni a normális kormányzásra’. Az interjúban Domokos László fogatlan oroszlánhoz hasonlította a Költségvetési Tanácsot, mert bár eredetileg arról volt szó, hogy a testület vétójogot nyer költségvetési kérdésekben, de azt nem kapta meg. A tanács véleményt mondhat a makropályáról, amit el is várnak tőle, de a büdzsé körül most kialakult vitát az ÁSZ elnöke ahhoz hasonlította, ’mintha valaki, akinek még nem született gyermeke, az unokája pályaválasztásán aggódna’.”

***

Dokumentumok

1. A Költségvetési Tanács honlapja, tagjainak életrajza és a 2008. évi LXXV. törvény
2. A Költségvetési Tanács munkájának rövid áttekintése a kormányváltás óta (az MTI hírei és a Galamus cikkei alapján) [4]
3. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása a költségvetési vitában az Országgyűlés plenáris ülésén, 2010. november 15-én [5].

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­

[1] „A Macika [Magyarországi Cigányokért Közalapítvány] tájékoztatása szerint Varga 2006 óta nem tagja az Alapítványnak” – írja 2010. november 19-én a vg.hu.

[2] Farkas Zoltán írja Kényszerek és képzetek – A Bajnai-kormány öröksége című cikkében, a Mozgó Világ 2010. júniusi számában: „Ha Orbán Viktor már most forradalmat csinált, mielőtt bármibe belekezdett volna, tán az a döntési sorozat is kiérdemli legalább a miniforradalmi jelzőt, amellyel az MSZP- és az SZDSZ-frakció megakadályozta, hogy a kormányt ismét legyűrje a fiskális alkoholizmus. Meglehet, alig-alig tudatosult a választókban, hogy a frakciók ezzel saját kormányukat is kalodába zárták. Megalkották az államháztartást szigorú keretekbe foglaló plafontörvényt, amelynek szabályrendszere – már ha betartják – automatikusan megfékezi a későbbi eladósodást. A törvény létrehozta az egyensúly új, független őreként a Költségvetési Tanácsot, amelynek tagjai a 2010-es büdzsé tavaly őszi vitája során látványosan debütáltak… akár kormányzati, akár ellenzéki oldalról érkeztek a plafontörvény szellemiségének ellentmondó módosító indítványok, ízekre szedték őket… Magát a plafontörvényt a 2008. őszi végszavazáskor a Fidesz-KDNP nem támogatta, bár előzőleg, a jogszabály előkészítése során az abban megfogalmazott követelmények fellazításában tevékenyen részt vett. A Tanács három tagját azonban az ellenzéki frakciók is megszavazták. Ellentmondásosan viszonyul a Költségvetési Tanácshoz Járai Zsigmond is: négy éve, a Magyar Nemzeti Bank elnökeként Kopits Györggyel és Kovács Árpáddal, az Állami Számvevőszék elnökével együtt javasolta a szabályrendszer és a Költségvetési Tanács létrehozását, Orbán Viktor tanácsadójaként azonban idén tavasszal már nemes egyszerűséggel megszüntetendő sóhivatalnak titulálta.”

[3] A stop.hu interjúja Járai Zsigmonddal 2008. január 23-án: Járai: "mi is lophattunk volna egy-egy állami vállalatot"

Stop.hu: „A költségvetési tanács létrehozása – kormányoktól függetlenül – garanciát jelenthet arra, hogy a büdzsé ne szálljon el?
Járai: Nem. Ez egy felesleges sóhivatal, csak azért jön létre, hogy néhány Audit ki lehessen osztani a barátoknak. Egy szigorú államháztartási törvénynek, amit kétharmados többséggel szavaznának meg, lenne értelme.”

[4] Itt hívjuk fel a figyelmet az eltecon.blog.hu által hivatkozott Vox-interjúra, amely a Neumann-díjas Tim Besleyvel készült 2010 februárjában, aki többek közt a magyar Költségvetési Tanáccsal példálózva magyarázza el, miért volt szüksége egy hasonló intézményre Nagy-Britanniának (!) is.

[5] Kopits György felszólalása végén személyes kitérőt is tett, amelyet többen „egy polgár vallomásának” minősítettek (s amelynek sajátos fényt ad, hogy a „polgári” kormányhoz közelálló sajtó támadásaira adott válaszként hangzott el):

„Engedjék meg, tisztelt Ház, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy egy személyemre vonatkozó megjegyzést hozzáfűzzek expozémhoz. Mint nyugati határon túli magyar, külön kitüntetésnek tekintem a bizalmat, amit tanúsítottak irántam mindannyiuk részéről, amikor megválasztottak, amikor kineveztek, megválasztottak a tanács élére a múlt év elején. Azonban időnként előfordul, hogy egyes napilapok kritikus, néha indulatos véleményt, cikkeket jelentetnek meg rólam. (Lázár János: Ilyen az élet!) Ezek a kritikák az utóbbi hónapokban élesedtek. Nyilván egyik céljuk, hogy valamiképpen próbálják a bizalmat felém és az intézmény felé gyengíteni.
Ennek kapcsán szeretném tájékoztatni azokat, akik kevésbé ismernek, meg sok barátom van itt minden részről, hogy a motivációm kizárólag a haza javáért való elkötelezettség és egyúttal a szakmámat a cél szolgálatában alkalmazni. (Szórványos taps.) Ennek a gyökerei valószínűleg visszavezethetők nagyszüleimhez. Apai ágon három generáción át ortopéd sebészektől a klinikai gyógyító szemléletet örököltem. Ha véletlenül a focipályán elesnek, és egy törésük van, akkor a Karolina úti intézetben megtekinthetik a Kopits-falat. (Pálffy István: Elvesztettem a fonalat!) Anyai ágon nagyapám Klebelsberg Kunó kultuszminiszter államtitkára volt, hivatása a közszolgálat volt. Az emigrációban mind a két oldalról szüleim belém oltottak valódi polgári értékeket és az erős hazaszeretetet; miközben menekült apácáktól, angolkisasszonyoktól tanultam magyar irodalmat, történelmet, földrajzot. Továbbá világnézetem formálásához az egyetemi tanulmányaim alatt a jezsuiták és a domonkosok is hozzájárultak.
Egyúttal azt is megemlítem, hogy most töltöm be 42. évemet a közszolgálatban, amiből tíz évet Magyarországon a hazámért, nemzetemért dolgoztam. Soha nem bírálok hazám ellenében, csakis érdekében.
Hajrá Magyarország, hajrá hitelesség! Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP és az LMP soraiból. – Szórványos taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!