rss      tw      fb
Keres

Hogy mik lesznek! - 2010.01.08.

Már eddig is tudtuk, hogy az endogenizációnak nevezett jelenség során külső (vírusos eredetű) örökítőanyag épülhet be magasabb rendű élőlények DNS-ébe. Azt azonban senki sem sejtette, hogy a humán genetikus matéria elképesztően magas hányada, 8 százaléka nem az egyenesági őseinktől, hanem vírusoktól származik – legalábbis a University of Texas (Arlington) kutatója, Cédric Feschotte Nature-ben megjelentetett közleménye szerint.

Az endogenizáció azt jelenti, hogy egy adott vírus örökítőanyaga integrálódik a gazdasejt DNS-ébe, azaz mintegy asszimilálódik a kromoszómákba. Ennek a reproduktív sejtek esetében az lesz az egyenes következménye, hogy a megváltozott DNS örökítődik át minden további utódba. Mindeddig csupán a retrovírusokról derült ki, hogy ilyen endogén másolatokat képesek létrehozni önmagukról a gerincesek sejtmagjában.

Feschotte új kutatási eredményei szerint az említett 8 százalék nagyrészt egy másik kórokozócsoport, az úgynevezett bornavírusok számlájára írható. Ezek olyan RNS-vírusok, amelyeket eredetileg állatorvosok azonosítottak. Már a 19. században rájöttek, hogy a lovak levertséggel, kedélybetegséggel járó betegségeinek nagy része mögött diszkrét agyi morfológiai elváltozások állnak.

 
Bornavírus sematikus ábrája és az általa okozott idegrendszeri
elváltozás mikroszkópos képe

Elnevezésük onnan származik, hogy ezek a patogén ágensek 1885-ben a németországi Borna városban állomásozó huszárregiment összes lovát kiirtották. Később aztán kiderült, hogy az ilyen és hasonló esetek tekintélyes hányadáért a bornavírusok felelősek.

Feschotte szerint bizonyos emberi és emlősmutációk, illetve pszichiátria kórképek (például a skizofrénia némely formája) kialakulása is nagyrészt a bornavírusok számlájára írható. A kutató azt is valószínűsíti, hogy a virális örökítőanyag beépülésének további fontos evolúciós és orvosi következményei is lehettek az idők során, de ezeknek a tisztázásához még további vizsgálatokra van szükség.

***

Sokszor és sokat beszélnek a mobiltelefonok és a rák kialakulása közti lehetséges kapcsolatról, de mindeddig még nem sikerült egyértelműen tisztázni a kérdést. A hiányzó adatok ellenére a mobiltelefonokat mindenki az egészségre káros szükséges rossznak tekinti, ám a Journal of Alzheimer's Disease egyik Science Dailyben hivatkozott közleménye szerint a használatuknak jótékony következményei is lehetnek.

A University of South Florida kutatója, Gary Arendash egerekkel végzett hosszú távú kísérletek során arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a zsebtelefonok által generált elektromágneses hullámok hatására jelentősen csökkent az állatok agyában a béta amiloid szintje, és ezzel párhuzamosan az állapotuk is rohamosan javulni kezdett.


Gyertya a sötétben - forrás: gallery.dralzheimer.stylesyndication.de

Jelenlegi ismereteink szerint Az Alzheimer-kórt ennek a fehérjének a felszaporodása okozza. A felfedezés nemcsak a mindeddig gyógyíthatatlan - és sokakat érintő - betegség kezelésében nyithat új távlatokat, hanem általában az idegrendszeri kutatásokban is.

Az iménti hírhez kapcsolódik egy másik, nem túl régi felfedezés: ugyancsak a Science Daily egyik tavaly októberi cikke szerint az internetes keresések jót tesznek a korosodó agynak. Az UCLA kutatója, Dr. Gary Small szerint a tevékenységnek különösen a döntési mechanizmusokért felelős agyterületek – középső és alsó frontális tekervények – neuronjaira van jótékony stimuláló hatása, amely a középkorú és idősödő kezdő internetezőknél már az első hét után megmutatkozik.

A fenti, mobiltelefonos eredményeket elérő kutatók szerint elképzelhető, hogy a kísérleti körülmények módosításával gyorsabb sikerek is elérhetők. A közlemény társszerzője, Chuanhai Cao azt is sietett megjegyezni, mostani eredményeik máris aztbizonyítják, hogy a mobiltelefonok nem károsak.

A magam részéről ezt kicsit elhamarkodott állításnak tartom – már csak azért is, mert az elektromágneses hullámok bizonyos körülmények között igazoltan roncsolják a DNS-t, ezért én inkább a keresők használatára buzdítok mindenkit. Szerintem a mobiltelefonozást csak akkor érdemes túlzásba vinni, ha már mutatkoznak az első alzheimeres tünetek.


Ajánlja az írást másoknak is!