Nyílt levél az Együtt-PM politikusaihoz és a baloldali liberális értelmiséghez



Előzmények:
– Mihancsik Zsófia: A volt miskolci rendőrkapitány a „baloldal” közös polgármesterjelöltje
– Krémer Ferenc: Utat vesztve – Megjegyzések a Pásztor-ügyhöz
– Herényi Károly: Egy embertelen ország
– Andor Mihály: Rögtön az elején
– Gyurcsány Ferenc: Pásztor Albert jelöléséről
– Debreczeni József: Pásztor Albert mellett




Védőnő vagyok és szociológus. Sokak szerint „ballib. értelmiségi”.


Huszonöt évvel ezelőtt kezdtem el védőnőként dolgozni Miskolcon. Nem a „Rózsadombon”! Éveken át a Békeszállón és környékén talpaltam, ami akkor Miskolc egyik legnagyobb kolóniaszerű telepe volt. Szerettem. Most, 25 év után is úgy gondolok vissza rá, mint az egyik legeredményesebb időszakomra. Sok cigány élt ott és sok olyan fehér – nem magyar, hisz a cigányok is magyarok voltak –, szóval cigány emberek és fehér emberek is, akik nem viselték a rasszjegyeket, mégis a köznyelv cigánynak nevezte őket. Ők egymás között szőke cigánynak hívták őket.


Kicsi lakások, alacsony komfort, már akkor is szegénység (de nem akkora, mint most). Sok-sok konfliktus, rengeteg csavargó kutya az utcán, porban játszó gyerekek. Nevetés és ordítozás, szeretet és gyűlölet, patyolattisztaság és mocsok egyaránt. Voltak, akik szerettek és voltak, akik kevésbé. De egy valami kölcsönös volt: az egymás iránti tisztelet.


Én bizony tiszteltem az ott élőket. Tiszteltem őket, mert ismertem az életüket, a napi küzdelmeiket, az örömeiket. Tiszteltem az embert. Sokszor csodáltam az erejüket, amikor a körülményeik ellenére sem az elkeseredés, hanem a normális életért folytatott napi küzdelem jellemezte őket. Sokszor bosszankodtam, mert hiába ígérték meg, hogy elhozzák a gyerekeket védőoltásra, rendre nem jöttek, vagy nem akkor jöttek.


Emberek, akiknek minél jobban megismertem az életét, annál jobban megértettem, mit miért tesznek, annál jobban kiszámíthattam, mikor, hogyan reagálnak, és annál jobban tudtam velük együttműködni. Én valóban kíváncsi voltam, és ezt valószínűleg érezték. Ezért ők is tiszteltek engem.


Azóta is sokat dolgoztam cigányokkal. Középiskolában, különböző koragyerekkori programokban. És nagyon szeretem ezt a munkát, mert itt érzi az ember igazán, hogy az apró dolgoknak is milyen óriási jelentőségük van. Szóval talán más oldalról ismerem azt, amiről beszélek, mint azok, akik hangzatos mondatokba kapaszkodnak felszínes ismereteik alapján, vagy azok, akik kiváló elméleti szakemberek, de a gyakorlati ismereteik hiányosak.


Minden porcikámmal tiltakozom a rasszizmus és a kirekesztés ellen. Nem tudom elfogadni a „cigányozást”! Nem szeretem az általánosítást és nagyon hevesen tiltakozom mindenféle olyan kijelentés és megnyilvánulás ellen, amely alapot adhat a gyűlöletkeltésre. (Lehet, hogy tényleg balliberális értelmiségi vagyok, de miskolci.)


Most mégis azt mondom, a baloldal bölcs döntést hozott, amikor Pásztor Albert független polgármester-jelöltet támogatja. Bölcsen döntött 2014-ben Miskolcon! Bölcsen döntött, mert ismeri a várost, a helyi viszonyokat, és mert a lehető legjobb megoldást találta meg.


Miskolcon a cigány kisebbség lélekszáma magasabb, mint az ország más területein. A szegénység is nagyobb, mint az ország más területein. A város utóbbi 20–30 évének története szomorú következményekhez vezetett. A munkanélküliség főleg az alacsony végzettségűeket érinti. Először azok a segédmunkások vagy kétkezi munkások veszítették el tömegesen a munkahelyüket, akik korábban a Vasgyár területén működő nagy gyárakban dolgoztak. Közülük sokan cigányok voltak. Olyan cigányok, akik a Békeszállón vagy a hasonló telepeken is éltek, és akik próbálták tisztességesen eltartani a családjukat. Azóta sem találnak munkát. És azóta generációk nőttek fel, akiknek szintén nincs munkájuk.


De nemcsak ők veszítették el a munkahelyüket, hanem mások is, akik számára szintén kilátástalanná vált a helyzet. Miskolc nem tud kitörni ebből a sokkból. Volt rá próbálkozás, de sem az ország gazdasági sajátosságai, sem a politika nem segítette a város felemelkedését. Voltak kiváló kezdeményezések, hogy más irányt találjon magának Miskolc, de ezt a politikai szűklátókörűség, a választási ciklusokban való gondolkodás és a „minden rossz, amit az előző vezetés csinált” elve megakadályozta.


Itt ma mindenki frusztrált, mindenki szomorú, óriási az elkeseredettség és a csalódottság. És az elmúlt 4 évben ez csak fokozódott. Nem volt elég az országos politikai ámokfutás, Miskolcon a jelenlegi városvezetés erre rálicitálva még nehezebb életet teremtett a városban élőknek. Olyan közérzetbeli romlás következett be (és ezen sem a laptop-pályázat, sem a polgármester születésnapi köszöntései nem javítanak), amely iszonyú jó táptalajává vált a bűnbakképzésnek. A következmény? A rasszizmus térnyerése, a Jobbik térhódítása, a Fidesz kirekesztő várospolitikája.



Miskolc, avasi lakótelep – Forrás: boon.hu


Ami Miskolcon zajlik, az a Fidesz és a Jobbik egymásra licitálásának következménye, ők ugyanis meglovagolják ezt a közhangulatot.


De van itt más is. A város jelenlegi helyzetében olyan problématömeg halmozódott fel, amellyel nem tudunk mit kezdeni. A legnagyobb baj a szegénység. A legnagyobb baj a szegénység következtében elinduló gettósodás és a hozzá kapcsolódó szubkultúra kialakulása. Ez a szubkultúra a város számára egyre irritálóbb. Minél frusztráltabbak a városlakók, annál irritálóbb. Minél nehezebben élünk, annál dühösebben nézzük a randalírozó, rongáló hangoskodókat. És minél több a hangoskodó randalírozó, annál dühösebbek a városlakók azokra, akik védeni próbálják a cigányságot. Mert az emberek általában nem olyan szofisztikált gondolkodásúak, mint a balliberális értelmiség. Általánosítanak és a cigányságot a randalírozókkal azonosítják. És ezt a folyamatot a jelenlegi városvezetés még gerjeszti is! Ezért ma Miskolcon nem lehet értelmes beszélgetéseket folytatni. Tapasztalatból mondom. Nem lehet. Meg sem hallgatják az emberek, amit mondani akarunk. „Megint a cigányokat véded!” – mondják és elfordulnak. Így hogyan lehet változást elérni? Hogyan lehet gátat vetni a folyamatnak?


Tisztelt hasonló gondolkodású balliberális értelmiségiek! Azért kell ma Miskolcon Pásztor Albertet polgármesternek jelölni, mert ez az egyetlen esély arra, hogy megállítsuk az egyre veszélyesebb folyamatokat. Ha az emberek meg sem állnak velünk beszélni, ha nem hajlandók végighallgatni bennünket, akkor hiába kiabálunk, hogy baj van, hogy van más megoldás, nem érünk el vele semmit! Sőt azt érjük el vele, hogy egyre többen fordulnak ellenünk, mondván, nem az ő problémáikra adunk válaszokat, csak a cigányokat védjük. Ahhoz, hogy értelmes párbeszéd és valódi problémamegoldás lehessen Miskolcon, szükség van a balliberális rugalmasságra. A kommunikációban az adó (baloldali értékrendűek) és a vevő (lakosság) között szükség van egy kommunikációs csatornára. Ez a kommunikációs csatorna ma, 2014-ben Miskolcon Pásztor Albert lehet. Azért, mert ő az, akin keresztül eljuthatunk a frusztrált és dühös lakossághoz. Ez nem az elveink feladását jelenti, hanem a helyzet reális ismeretén alapuló problémamegoldást. Csak akkor van esélye a városnak, akkor van esélye a rasszizmus megállításának, ha el tudjuk juttatni és el tudjuk fogadtatni a megoldásainkat, amelyek a balliberális értékrend szerint támogatott valódi megoldások.


Hiszek abban, hogy ha mégoly sok külső pénz ömlene is be a városba a problémák megoldására, a helyi problémákat csak helyben lehet megoldani, a helyzet és a helyi sajátosságok és a helyi erőforrások alapos ismeretében. Hiszek abban, hogy a baloldali értékrend valódi választ tud adni a jelenlegi problémákra. Megismerve Pásztor Albert gondolkodását, beszélgetve kollégáival és őt régóta ismerő miskolciakkal, hiszek abban, hogy a lehető legjobb döntés született.


Tisztelt baloldali politikusok, tisztelt baloldali értelmiség! Szeretném felhívni a figyelmet az Önök felelősségére! Ha Önök megakadályozzák, hogy Miskolc város lakossága hinni tudjon a baloldal által támogatott polgármester-jelöltben, ha Önök kétségbe vonják a saját értékrendjük szerint gondolkodók és helyi politikusaik döntéseit, akkor azzal a Miskolcon jelenleg zajló rasszista és kirekesztő gondolkodást erősítik és hozzájárulnak ahhoz, hogy Miskolc 2014 és 2019 között a Jobbik fellegvára legyen! És hogy azt követően mi lesz, abba még belegondolni se merek...


Kérem Önöket, gondolják át, van-e értelme mereven ragaszkodni felületesen kialakított álláspontjukhoz.


Kérem Önöket, bízzanak a helyi politikusok felelősségteljes döntésében.


Kérem Önöket, ne játsszák a Jobbik kezére a városunkat!



Miskolc, 2014. július 4.



Varga Andrea


szociológus, védőnő, mentálhigiénés szakember és Miskolcért aggódó lokálpatrióta