A kormány az Alkotmánybírósággal is összecsap – az Economist írása



Az Economist című brit gazdasági hetilap 2010. november 18-án az alábbi budapesti tudósítást közölte a honlapján. Bár számunka nem tartalmaz új információkat, mindenképpen tanulságos látni, hogyan alakul a Fidesz kormányozta Magyarország képe a mértékadó nyugati sajtóban.


A kormány ingerült, csakúgy, mint a választók. Azok, akik felelősek voltak Magyarország tönkretételéért, botrányosan magas végkielégítéseikért most magas adóval fizetnek. Ám az Alkotmánybíróság ezzel nem ért egyet, és rögvest megsemmisítette azt a tervet, hogy visszamenőlegesen 98 százalékos adót vessenek ki, mondván, hogy ez a terv ellenkezik a munkaszerződésekkel.

Mindez feldühítette a kormányzó Fideszt, amely parlamenti kétharmados többségét kihasználva verte keresztül egy törvényt, hogy megnyirbálja az Alkotmánybíróság adókkal kapcsolatos jogkörét. Nagyon kevesen vitatják, hogy ráfér a renyhe és lerobbant magyarországi közszférára a takarítás. Ám egy új tanulmány most kimutatta, hogy a kormány első három hónapjában hatszor módosította az alkotmányt, és hogy az 56 elfogadott törvény közül 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők terjesztették az Országgyűlés elé, ami azt jelenti, hogy megkerülték az alapos parlamenti vizsgálatot.

A kormány autokrata magatartásával kapcsolatos aggodalmak júliusban erősödtek fel, amikor az új kormány győzelmi mámorában egy plakátot rakatott ki minden középületben, amely közölte: „béke, szabadság és nemzeti együttműködés” van. Majd bezsebelte a köztársasági elnökséget egy fideszes belső ember számára, és a közmédiumokat felügyelő testületnek mind az öt tagját ő maga jelölte. A párt egy másik erős embere vezeti most már az Állami Számvevőszéket is.

A Fidesz elengedte a füle mellett a független intézmények siránkozását. Nem működtek, és Magyarország utat tévesztett, nyilatkozta Nagy Anna kormányszóvivő. De mivel még elevenen él az önkényuralom emléke, sok magyart kifejezetten nyugtalanít, hogy a kormány sorozatosan az „emberek akaratára” hivatkozik, bármit is tesz.

Szabados Krisztián, a Political Capital elemzője szerint az Alkotmánybíróság elleni támadás valódi oka az, hogy a bíróság ne gátolhassa meg a bankokra, az energiaszolgáltatókra, a távközlési és kiskereskedelmi iparágakra kivetett adók beszedését. 2014-ig évi 267 milliárd dollárt várnak ettől, ami elég arra, hogy jövő évtől bevezessék a 16 százalékos egységes adót és a költségvetési hiányt is 3 százalék alatt tartsák. A dolog neheze nagyrészt a külföldi részvényeseknek jut, akik máris arra készülnek, hogy külföldi bíróságokon támadják meg a kivetett adókat.

Az úgynevezett nyugati kapitalisták legalább annyira népszerűtlenek Magyarországon, mint az előző kormány emberei, de a támadás ellenük elriasztja a befektetőket. Hasonló a helyzet a magánnyugdíj-pénztári tagok ellen tervezett hadjárattal is, mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a külföldi befektetőkkel szembeni kormányzati fennhéjázás sokba fog kerülni. Közben a Vasárnapi Hírek egy politikust idéz, aki kiállt az Alkotmánybíróság döntése mellett, mondván, hogy az mindenkire nézve kötelező.  Az illető politikus, aki az elveken lovagolt, maga Orbán Viktor volt, a mostani miniszterelnök, csak éppen ezt 2007-ben mondta, amikor még ellenzékben volt.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!