Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 16.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György:- Múlt heti beszélgetésünk után egy nappal a Népszabadságban megjelent egy cikk, amely gyakorlatilag semmissé tette a beszélgetésünket, legalábbis, ha igazak a Népszabadság hírei. Arról volt szó, hogy külföldiek érdeklődnek az ún. magyar széndioxidkvóták megvásárlása iránt. Önöket azzal vádolták, hogy ezeket eladva akarja a kormány betömködni a költségvetési lyukakat. Ön elmondta, hogy mi a helyzet. Egy nappal később a Népszabadság pedig úgy értesült, hogy a vevők úgy megijedtek a politikai támadásoktól, hogy lemondtak vételi szándékaikról. Ez igaz?
Molnár József: - A szombati Népszabadságban jelent meg ez a hír a címlapon. Én nem kaptam olyan értesítést senkitől, hogy az a tény, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága meg fogja vizsgálni a kvótaértékesítés gyakorlatát, mert a Fidesz alelnöke bejelentette, hogy a következő választások után ez be fog következni, bármelyik vevőt is eltántorította volna az üzlet előkészítésének további folytatásától.
- Ezek szerint nem tántorodtak el?
- Nem tudom Önnek azt sem mondani, hogy eltántorodtak, azt sem, hogy nem tántorodtak el. A legutóbb jelentkező komolyabb partnereknek feltettem egy kérdést, hogy érinti-e az ő szerződéskötési szándékukat ez az újsághír, és azt mondták, hogy nem érinti. Ez a válaszom. Még olyan hivatalos értesítést nem kaptunk, hogy a parlamenti vizsgálat végéig – amely a hír szerint augusztusban fog befejeződni, akkor adják ki a fehér könyvet, ami ezekről az ügyekről szól – valaki fel akarná függeszteni a szerződéskötési szándékát.
- Akkor gondolom, meglepetéssel vette kezébe a szombati Népszabadságot, még azt is feltételezném, hogy megkérdezte a Népszabadság szerkesztőitől, hogy honnan szedték ezeket az információkat?
- Azt gondolom, hogy a kvótaértékesítés környékén több a találgatás, mint a valós tény. A valós tényeket mi rendszeresen közzé szoktuk tenni. Azt, hogy egy újságírót, egy újságot elszámoltassunk arról, hogy melyik hírt, melyik feltételezést, véleményt kitől, hogyan szerzi be, nem tesszük, mert nem lenne elegáns. A sajtó ilyen értelemben szabad. Lehet, hogy van olyan potenciális vevő, aki úgy döntött, hogy nem kíván Magyarországtól ebben az időszakban kvótát venni. Nem tartjuk kizártnak. Több száz potenciális vásárló lehet, bármelyik gondolhatta úgy, hogy az előkészületeit a továbbiakban nem folytatja. Ez nem lehetetlen. De még egyszer mondom, hozzánk múlt hét óta, amióta legutóbb beszéltünk, nem érkezett ilyen hír, hogy valaki felfüggesztette volna a tárgyalási szándékát.
- Abból a szempontból sem érdekelte Önöket, hogy honnan vették az értesülést, hogy esetleg utána tudjanak nézni, vagy alaposabban informálják az újságot? Tehát egyáltalán nem vették fel velük a kapcsolatot?
- A kvótaértékesítés ügyében naponta három-négy belföldi és külföldi média keres meg minket. Igyekszünk részletesen válaszolni nekik. A Népszabadság minden kérdésére is válaszoltunk. Az viszont, azt hiszem, nem a tájékoztatáspolitikánk része, hogy minden újsághírre, amely az esélyeket latolgatja, érdemben reagáljunk. Asztalitenisz jellegű dolog lenne, ha mindenre azonnal reagálnánk. Ha megkeresnek minket, válaszolunk, és ha olyan érdemi hír jelenne meg, amely lényegesen befolyásolja a kvótaértékesítés szakmai vagy a közpolitikai megítélését, akkor arra reagálnánk.
- De ha ez az információ igaz lett volna, akkor elég alapvetően befolyásolná a kvótaértékesítést, mert legalább négy-öt hónapra felfüggesztene minden ezzel kapcsolatos tárgyalást.
- Igen, ha igaz lenne a hír, akkor a kvótaértékesítési tevékenységünk jelentős zátonyra futását jelentené, de ismétlem, hogy nem kaptam még ilyen hírt. A minisztérium többi illetékesével is beszéltünk, és hozzájuk sem futott be olyan hír, amely azt állítaná, hogy bárki visszalépett volna. Továbbra is érdeklődnek japán cégektől is apróbb tételekről. Nem tudom azt mondani Önnek, hogy bárki azt jelezte volna, nem kíván velünk a továbbiakban tárgyalni. Én ezt normálisnak tartom, egy választási időszakban ezeket a kérdéseket valóban ki kell beszélni, és valóban nem lenne helyes olyan értékesítési politikát folytatni, amely jelentősen determinálná a következő kormány mozgásterét, de nem is készültünk ilyenre. Ezért továbbra is tartom azt, amit a múltkor mondtam, hogy ha valóban jelentős, nagy összegű, nagy tételű kötést tudnánk realizálni, akkor előtte az Országgyűlés illetékes bizottságának egyetértését mindenképpen megszereznénk. Sajnos nem tartunk még ott, hogy olyan szerződéstervezet lenne a kezünkben, amivel elmehetnénk az Országgyűlés bizottságához.
- De azok az érdeklődők, akikkel az elmúlt hetekben, hónapokban tárgyaltak, hol vannak? Milyen gyakran szoktak velük érintkezésbe lépni, vagy mi ennek a menetrendje? Hogy zajlik a tárgyalás, hiszen nyilván egy alkufolyamatról van szó, és valahol csak folytatják?
- Kizárólag a minisztériumban folytatjuk a tárgyalásokat, illetve még a koppenhágai klímakonferencia helyszínén tárgyaltunk cégekkel. Tehát csak hivatalos helyszíneken tárgyalunk, és e-mailben tartjuk az érdeklődőkkel a kapcsolatot. Az alkudozás ilyen értelemben egy rossz ízű szó, én inkább úgy mondanám Önnek, hogy ismertettük velük, hogy milyen árakra gondolunk. Ennek az árképzésnek a modelljét a minisztérium honlapján lehet megtalálni. Egy nemzetközi hírű cég, a Camco szakmai elemzését rátettük a minisztérium honlapjára, ahol el lehet olvasni, hogy melyik állam körülbelül milyen mennyiségű kvótavásárlást kell hogy végrehajtson, mely államnak mennyi eladandó kvótája van, illetve, hogy a cég mit prognosztizál, melyik állam mennyi kvótát fog tudni ebből értékesíteni. Az árakról is vannak tájékozódási adatok, illetve van egy nagyon részletes adatbázisunk a másik honlapunkon. A Gazdaságkutató Intézet készített egy részletes elemzést arról, hogy milyen és hány piaci pozíció van. Ezek az anyagok ismertek, ezek alapján alakítjuk ki a magyar álláspontot. Aki vásárolni akar tőlünk, ezeket a feltételeket ismeri. A zöld beruházási rendszert, és annak lehetőségeit ismeri. A feltétel az, hogy előre igazolni tudja, rendelkezik az üzlethez szükséges pénzzel. Ha ez rendben van, akkor tudunk tovább lépni.
- És amikor a Fidesz parlamenti vizsgálatot helyezett kilátásba, utána egyetlen korábbi érdeklődőtől sem kaptak aggódó, vagy érdeklődő e-mailt, hogy ezt hogy kell érteni?
- Azt hiszem múlt hét csütörtökön este jött ki az a közlemény, amelyben Varga Mihály úr jelezte, hogy több más kérdéssel együtt ezt is meg kívánja majd az új Országgyűlés vizsgálni, és áttekinteni az iratokat. Minket ez a dolog nem lepett meg, és a potenciális vevőket sem. Bizonyos, hogy az új Országgyűlés illetékes bizottságának ki kell majd alakítani azt az álláspontot, ami arról szól, hogy az eddigi gyakorlatot hogyan lehet tovább folytatni, hogyan lehet felfrissíteni az álláspontokat. Ezzel az egész társadalom foglalkozik. Pont ma olvastam az MTI egyik hírét, hogy az Erdőgazdálkodók Szervezete közzétett egy véleményt, amelyben kérik, hogy a klímaerdő ügyében is legyen kvótapénz-felhasználás. Tehát ez valóban egy élő, fontos kérdés. Azt gondolom, ez egyáltalán nem okoz nekünk jelentős problémát. Valóban voltak olyan időszakok, amikor egyes vizsgálatok híre hátráltatta az üzleti tárgyalásainkat. Például múlt év őszén az országgyűlési biztos jelentésének híre jutott ki a nagyvilágba nem megfelelő formában. Akkor valóban érzékelhető volt egy másfél hónapos visszaesés a tárgyalásokban. Azóta visszajött a külföldi vásárlók vásárlási kedve. Most sajnos a tárgyalásokat az nehezíti, hogy a koppenhágai világkonferencia után az árak elkezdtek lefelé araszolni, és a piac a vevői oldalon a kivárásra játszik.
- Hátha lesz még alacsonyabb is ez az ár.
- Nagyon jelentős a túlkínálat sajnos.
- Akkor abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb értékesítsünk, nem?
- Igen, sajnos a várakozás egy ötéves időszak kellős közepén már luxus. Tehát két-három hónap várakozás ebben az időszakban jelentős piaci pozícióvesztést eredményezhet.
- Márpedig ez meglesz minimum két-három hónap Magyarországon a választások és az új kormány megalakítása miatt, ha nem veszik természetesnek a másik oldalról, hogy ez az ország érdekében folytatott tevékenység, jobb minél előbb értékesíteni a kvótákat ebben a helyzetben.
- Tartalékolni a kvótákat nincs miért, ugyanis a piaci árak csökkennek, és akiknek szükséges, előbb-utóbb meg fogják venni a saját kvótáikat. Ezt úgy is mondhatnám, hogy szeptemberben már nehéz a nyári szállásokat eladni, tavasszal kell kiajánlani őket. Sajnos egyre közelebb van az az időszak, amikor a kvótavevőknek valamilyen döntést kell hozniuk. Tehát a kvóta és a zöldítés érdeke az, hogy minél előbb tudjuk értékesíteni. Az a kérdés, hogy ez mennyire átlátható. Az előbb mondtam, tartjuk azt, hogy ha valóban jelentős üzletkötés előtt állnánk, amikor a vevő már fel tudja mutatni a pénzt, akkor jön el az a perc, amikor szükséges sokkal nagyobb társadalmi nyilvánosság előtt, illetve az Országgyűlés bizottsága előtt megvitatni, hogy szükséges-e és a vevő által visszaigazolt zöldítési célokat szabad-e elfogadni. Úgy gondolom, hogy ezt nem szabad titokban tartani, nem is készülünk erre. Sajnos olyan a vevő, aki igazolni tudná, hogy az ötven-, száz- vagy még több millió euró rendelkezésére áll, és nyomban át tudja utalni a kvóták átadásakor, még nincs a minisztériumban.
***
Korábban:
Bolgár György interjúi a Galamusban:
Minden, amit a kiotói kvótákról tudni lehet (Molnár József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
