rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 8. rész (szocialista nyugdíjprivilégiumok)

MTI 2010. november 16., kedd 23:24

Az Országgyűlés kedden késő este megkezdte a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló jobbikos előterjesztés általános vitáját. Ez az első ellenzéki indítvány, amelyet az új parlament tavaszi megalakulása óta napirendre vett.

A Jobbik megvonná az előző rendszer vezetőinek biztosított nyugdíjprivilégiumokat

A szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló előterjesztés expozéjában Novák Előd (Jobbik) azt mondta: égbekiáltó igazságtalanságot kívánnak orvosolni. Hozzátette: indítványuk nem engedné "luxusnyugdíjjal" jutalmazni azokat, akik például részt vettek az 1956 utáni megtorlásban.

A törvényjavaslat kimondaná, hogy az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor a havi jövedelemnek az általános szabályokhoz képest lényegesen alacsonyabb mértékét - egy százalékát - kell figyelembe venni. Ugyanakkor úgy rendelkezne, hogy a csökkentett nyugellátás havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél.

Az előterjesztés hatálya kiterjedne a többi között a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a Kommunista Ifjúság Szövetség egykori vezetőire, a Minisztertanács korábbi tagjaira, a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személyekre, a Munkásőrség magas beosztású tagjaira és az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban résztvevő bírókra, ügyészekre.

A javaslat szerint a kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására kellene fordítani.

A kormány a javaslat céljait támogatja, a javaslatot nem

A kormány nevében Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az indítvány céljait a kabinet támogatja, de a javaslat azok elérésére alkalmatlan.

Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíjprivilégiumok visszavonását, és döntött az érintett ellátások általános szabályok szerinti megállapításáról. Lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek a tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel - fűzte hozzá.

Elmondta: a Jobbik által felvetett problémával foglalkozni kell, a Ház előtt lévő javaslat azonban - túl azon, hogy a "célcsoport" egyes tagjait nem érintené - ellentmondásos és feltehetően alkotmányellenes.

Halász János kinyilvánította a kormány azon szándékát, hogy segítse az indítvány céljainak megvalósulását, és ennek érdekében egyeztetéseket ajánlott az előterjesztőknek.

Az LMP morálisan támogatja, de rossz minőségűnek tartja az indítványt

Az LMP erkölcsileg támogathatónak ítéli a Jobbik javaslatában megfogalmazott politikai szándékot, ugyanakkor a törvényjavaslatot "minőségi problémák" miatt nem tudja támogatni - mondta Mile Lajos, a párt képviselője.

A politikus szerint az indítvány pontatlanul határozza meg az érintettek körét, és nem tisztázza a fellebbezés lehetőségének körülményeit.

Schiffer András frakcióvezető arról beszélt, hogy szembe kell nézni az 1989 előtti politikai rendszer tetteivel, ezért fontos az ügynöklisták nyilvánosságra hozása is. Hozzáfűzte: nem helyes azt a látszatot kelteni, hogy a jogállami lépések és az erkölcsileg helyes döntések nem férnek össze.  Kitért arra, hogy a javaslat olyan politikust is sújtana, aki jelenleg a Fideszt segíti az alkotmányozásban.

A Jobbik egyeztetetne a javaslat pontosításáról

A Jobbik kész egyeztetni a frakciókkal arról, hogy közösen dolgozzák ki a javaslat által érintett személyi kör pontosítását - mondta Dúró Dóra.

A szintén jobbikos Sneider Tamás szerint nem biztos, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találná az általuk benyújtott javaslatot, amelyet személy szerint a megyei és megyei jogú városok KISZ-titkáraira is kiterjesztene.

Frakciótársai, Szilágyi György és Lenhardt Balázs egyaránt arról szóltak, hogy Magyarországon elmaradt a rendszerváltás, helyette az Egyesült Államokból és Moszkvából irányított módszerváltás történt 1989-ben.

Szilágyi György emellett felhívta a figyelmet, hogy a javaslat megtárgyalása alatt egyetlen szocialista politikus sem tartózkodott az ülésteremben.

A Fidesz támogatja az előterjesztést

A Fidesz támogatja a Jobbik kezdeményezését - mondta a fideszes Varga István, és szavai szerint így tesz a KDNP is (kereszténydemokrata politikus nem szólalt fel).

A kormánypárti politikus emlékeztetett: a parlament annak a napnak az évfordulóján tárgyalja a javaslatot, amikor "Horthy Miklós (...) tetemre hívta ezt a bűnös várost, amely megtagadta ezeréves múltját".

Kiemelte: a törvényjavaslatnak morális jelentősége van, mert "végre valóban le kellene zárni a múltat", ugyanakkor "hatalmas alkotmányossági fékek vannak (...) amelyek megkötik a kezünket". Varga István szerint a javaslatból ezért csak nehezen, sok változtatással lehetne "jó törvényt" alkotni.

Varga István megjegyezte: "Az ugyebár lehetetlen, hogy a következő választási ciklusban is a hazaáruló Károlyinak itt díszelegjen a szobra a Parlamentnél, és az is lehetetlen, hogy akik ennek a háznak a címerét leragasztották, akik a magyar szent koronás címert megszentségtelenítették, akik a Parlament kupolájára feltették a hitetlenség vörös csillagát, azok még egyszer az országban kormányzati tényezők legyenek".

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta. Az Országgyűlés szerda reggel folytatja munkáját.