rss      tw      fb
Keres

Költségvetési vita: Orbán, Matolcsy, Lázár, Szijjártó

Orbán Viktor felszólalása az Országgyűlésben 2010. november 15-én, a költségvetési vita megkezdése előtt – Részletek Matolcsy György, Lázár János, Szijjártó Péter felszólalásából – Összegyűjtött híreink a vitáról

Orbán Viktor beszéde

Meghamisított és szégyenteljes költségvetések

„Ez a huszadik költségvetési vita, amelyben részt vehetek, és a negyedik költségvetés, amelyet kormányom nevében magam, illetve a minisztereim terjesztenek be.” Ezek között sokféle volt, „volt korrekt, megalapozott, volt hamis, sőt meghamisított is… és volt bizony szégyenteljes is.”
[Itt a „kitaposott ösvények elfogytak” a világban című, már jól ismert fejezet következett]

A világ megújul, Magyarország megújul

„Miközben Európa szigorú költségvetési politikának próbál érvényt szerezni, az Egyesült Államok épp ellenkezőleg, a múlt héten pumpált újra hatszáz milliárd dollárt a gazdaságába. Nekünk is érdemes tudomásul venni, aki a mai rohamosan átalakuló világban sikert akar elérni, csak új utakon juthat el a céljaihoz.”
„Mi magyarok nem kisebb célt tűzünk ki magunk elé a következő években, mint hogy az új, formálódó világban sikeres ország és sikeres nemzet leszünk. Elegünk lett a kudarcokból, a kicsi, szerencsétlen ország életérzéséből, a ’magyarázzuk meg, mit miért nem lehet’-politikából.”
[Sikeres emberek, sikeres haza]
„2008 márciusában, a szociális népszavazáson mondta ki először egybehangzóan az ország azt, hogy a magyarok sikeréhez alapvető politikai változásra van szükség. Attól a pillanattól a mai napig nyílegyenes út hozott el bennünket idáig. A kitartó hit…” stb.
„Idén tavasszal, demokratikus módon végrehajtottuk a mélyreható politikai változást. Megdöntöttük a régi rendszert, újat alapítottunk, a nemzeti együttműködés rendszerét… Évtizedes tabukat döntöttünk le, amelyek gátolták Magyarországot abban, hogy kitörjön a válságokat hozó múlt hálójából. A munka első részét elvégeztük. Most következik vállalkozásunk második szakasza, a teljes megújulás…”

A megújulásban úttörők vagyunk

„A világban gyors és jelentős változások zajlanak, Európában is megújulási verseny vette kezdetét. Ebben a versenyben mi, magyarok, bár körhátránnyal indultunk, jelenleg jól állunk, néhány tekintetben úttörőnek számítunk. Mi ebben az évben már olyan jelentős változásokat vittünk véghez, amelyeket Európa más országaiban és az uniós tanácskozásokon most kezdenek fontolóra venni. Olyan változásokon vagyunk túl, amelyek másoknál súlyos megrázkódtatást, politikai földindulást idéztek elő…”
[Versenyelőny, hogy a magyarok a legstabilabb parlamenti többséget és kormányt hozták létre]

Egy évünk van kitörni

„Ezt az előnyt be is kell váltani. Erre egy évünk van, mindössze egy évünk. Ugyanis szenvedünk egy óriási hátránytól is, amit az előző korszak hagyott ránk. Ez a hátrány a hatalmas adósság, ami az előző kormányok halmoztak fel. Az elmúlt nyolc év felelőtlen politikája miatt Magyarország ismét adósságcsapdába került. Nem a válság okozta ezt, hiszen a hitelek nyakló nélküli felvétele, az ország teljes eladósítása már évekkel korábban megkezdődött.”

A szocialistáknak „egyszer majd” viselni kell a politikai felelősséget

[Az előző Fidesz-kormány egyszer már „kifeszítette az adósságcsapda ajtaját.” Ami ez után következett „rémálom”. A szocialisták felmondták a konszenzust, hogy többé nem finanszírozza senki hitelekből a „politikai, szavazatszerző kiadásokat”.] „Ez az a bűn, amely az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak lelkét terheli, ez az, amiért egyszer majd viselni kell a politikai felelősséget. Ez az a bűn, amely emberek millióinak életét tette tönkre, hozott magával nyomorúságot, kiszolgáltatottságot és reménytelenséget.”
„Ma ott tartunk, hogy államadósságunk meghaladta a húszezer milliárd forintot. Vagyis minden magyar állampolgár… fejenként 2 millió forint terhet cipel a hátán. A költségvetés nyelvén szólva 2010-ben mintegy 1200 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottunk adósságkezelésre. Adósságszolgálat és adósságtörlesztés nélkül a 2011-es költségvetés nem 3 százalékos hiányt, hanem 0,8 százalékos többletet mutatna."

Szerkezeti reformokat hajtunk végre: nyugdíj, oktatás, közigazgatás, egészségügy

„Egy évünk van arra, hogy ebből az adósságcsapdából kitörjünk.. Ehhez rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség, de enélkül nincs megújulás. Ha ez nem sikerül, az adósság maga alá temeti minden lehetőségünket, minden versenyelőnyünket, terveinket és céljainkat… Kicsúszik kezükből a gazdaság irányítása, veszélybe kerül a gazdasági, pénzügyi önállóságunk. És akkor jön ismét a visszaesés, reménytelenség, a munkanélküliség növekedése, az eladósodás, a lemaradás, a szociális biztonság széthullása, vagyis mindaz, ami az elmúlt nyolc évet jellemezte… A mai aktív nemzedéknek aligha lesz még egy ilyen lehetősége a megújulásra. Emberöltők telnek el úgy, hogy nem áll össze ilyen kedvező csillagzat egy ország és egy nemzedék számára. Az Önök előtt fekvő költségvetés egy olyan gazdaságpolitika lenyomata, amely esélyt ad arra, hogy kiszabadítsuk magunkat a államadósság csapdájából… Az Önök előtt fekvő 2011-es költségvetéssel mi magyarok megfékezzük és megállítjuk az államadósság növekedését. Megállítjuk, mert a költségvetést a nemzeti össztermék 3 százalék alatti hiányával alkotjuk meg… Ez a költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése. Egy átfogó gazdaságpolitika egyéves, 2011-re eső szakasza. Ezt a politikát kívánjuk folytatni 2011 után is. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság növekedésével emeljük a nemzeti össztermék mértékét, a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartjuk, és szerkezeti reformokat hajtunk végre. A szerkezeti reformokat célzó konzultációkat megindítottuk. Megkezdődött a nyugdíjreform, az oktatási reform, a közigazgatási reform, az egészségügyi reform és a közösségi közlekedési reform részleteiről szóló szakmai vitasorozat. Amennyiben a magyar gazdaság három százalék feletti növekedést sikerül tartóssá tenni, ha mi, képviselők képesek leszünk 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, ha a kormány és az országgyűlés sikeresen zárja le a szerkezeti reformokat, és a bennünket körülvevő, a számunkra mérvadó gazdasági térségek fejlődési tendenciái nem romlanak le drámaian, akkor 2014–15-re 70 százalék alá csökkentjük a mindannyiunkat terhelő államadósságot a mostani 80 százalék körüli szintről.”
[A tét: képesek leszünk-e felkészülni az elmúlt tíz évre, az új világra]

Az nem megy, hogy gyors döntést hozunk, majd régi intézmények elbizonytalanítják a piacokat

„Ha a jövő évben sikeresen végigvisszük a megújuláshoz szükséges változtatásokat, akkor versenyben maradunk, akkor nyerteseivé válunk a világban zajló nagy átalakulásoknak, akkor Magyarország belátható időn belül erős ország lesz… Az előttünk álló egy évben dől el, milyen lesz a rákövetkező tíz évünk… Azt javaslom tehát, hogy az előttünk álló év a megújulás éve legyen, és én személy szerint eltökélt vagyok abban, hogy az is lesz.
A megújulás évében először is gyors gazdasági döntések kellenek. Az nem megy, hogy hozunk egy gyors és erőteljes gazdasági döntést, ami a gazdaság túlélését, a felszínen maradást szolgálja, ráadásul a választók akaratát érvényesíti, de bármelyik, régi szabályokkal működő intézményünk elbizonytalanítja a piacokat a tekintetben, hogy mi is fog történni, mit és hogyan fogunk megváltoztatni.

„Most nem a betartás, a gáncsoskodás idejét éljük”

Az élet nem úgy bánik velünk, mint az apa a hazatérő tékozló fiúval. Magyarország a politika hibájából eltékozolt nyolc esztendőt. Most, amikor visszatérünk a helyes irányhoz, nem azzal fogad minket a világ, hogy jól van fiam, örülök, hogy végre itt vagy, ülj le, és egyél-igyál az asztalomnál. Szó sincs ilyen fogadtatásról. Kőkemény követelményekkel állunk szemben. Ésszerű és ellenőrzés alatt tartott hiány, dinamikus növekedés és közben ezermilliárdos adósságszolgálat. Nem babra megy a játék. Most nem a betartás, nem a gáncsoskodás idejét éljük, hanem a cselevés és a cselekvő emberek idejét. A világban meghirdetett megújulási verseny nem szavalóverseny, hanem a tettek versenye. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban egyetlen igazán lényeges mércéje lesz mindennek, hiszen azt a kérdést kell föltennünk magunknak minden helyzetben és minden ügyben: mi az, ami elősegíti és mi az ami hátráltatja a megújulást…”

Az újra időszerű Petőfi

Ha bárhol a régi világ falaiba ütközünk, azokat le kell bontani. Régi eszközökkel, amelyek csődöt mondtak, nem lehet a megújulást véghezvinni. Túlhaladott szabályokhoz, rossz szokásokhoz, rossz beidegződésekhez nem szabad ragaszkodni, mert azok ismét csak gúzsba kötnek, elbizonytalanítanak, visszahúznak. Az újra időszerű Petőfi gondolatával élve: a régi épületnek nem kell föltétlenül félredobni mindegyik kövét. De meg kell nézni minden darabot, amit alapnak veszünk. Ahogy ő mondja: ’S amely porhatag már, vessétek azt el kérlelhetetlenül, bármi szent emlék van csatolva hozzá’.”

Új alkotmány, új költségvetés: megerősíteni a nemzeti együttműködés rendszerét

„A megújulás részeként 2011-ben új alkotmány kell, amely az erős és sikeres Magyarország megteremtését szolgálja azáltal, hogy megerősíti a nemzeti együttműködés rendszerét, és minden akadályt lebont a nemzeti közakarat és közérdek érvényesítésének útjából. Olyan új költségvetés kell, amely az eddigitől teljesen eltérő filozófiára, az együttműködés új gazdaságpolitikájára épül, és maximális elsőbbséget biztosít a magyar gazdasági növekedésnek és a munkahelyek megszületésének. Ehhez vadonatúj, ha úgy tetszik, modell értékű, úttörő adórendszerre van szükség, amely szakít az eddigi rossz hagyománnyal, ami az adózást jellemezte Magyarországon.”

Egészségügy, oktatásügy: tabukat kell majd ledönteni

„Át kell alakítani az egészségügyet, hogy egyszerre legyen biztonságosan finanszírozható, és egyúttal megfeleljen a 21. század követelményeinek… Előre mondom: ehhez is tabukat kell majd ledönteni. Át kell alakítani az oktatást… Ehhez is tabukat kell majd ledönteni, mert a régi módon ez nem sikerült.”

Nincs többé kötelező tőzsdézés, gumilövedékes embervadászat

„A megújulás évében olyan országgá alakítjuk a hazánkat, ahol nem fordulhat elő többé, hogy a szabályok ellenkezzenek az emberek alapvető igazságérzetével. Mi nem azért fogunk változtatni, hogy elmondhassuk, változtattunk, hanem azért, hogy végre jól működjenek a dolgok. Olyan országgá alakítjuk a hazánkat, ahol nem fordulhat elő többé, hogy bárki számára kötelezővé tegye az állam, hogy a saját pénzét magánbefektetőre bízva kockáztassa. Olyan országgá, ahol nem lehet következmények nélkül visszaélni a hatalommal. Olyan országgá, ahol soha többé nem fordulhat elő az, hogy békés emberekre uszítják a rendőrséget, gumilövedékkel vadásznak rájuk, arról nem is beszélve, hogy akik ezt elrendelték, később a választók elsöprő erejű akaratától kezdik félteni a demokráciát.”

Adórendszer=Bizalom=Nemzeti Egység=Megújulás

[Megint elmondja: a jövő év valódi tétje a megújulás. A költségvetés ezt szolgálja]. Azért… mert a rendszerváltoztatás óta először nem az örökölt rendszert próbálja átalakítani, hanem egy teljesen új adórendszert teremt Magyarországon. Ezzel alapvetően hozzájárul Magyarország és a magyar nemzet megújulásához, hiszen az adórendszer az egymásba vetett bizalom legfontosabb gazdasági megjelenése. Az egymásba vetett bizalom megerősítése kulcskérdése a nemzeti egység fenntartásának, ami pedig a legfontosabb erőforrása a megújulásnak…”

Aki gyereket nevel, „a köz érdekére is fordít a jövedelméből”

[A költségvetés választ ad a kérdésre: megéri-e dolgozni. Igen. Eddig] „nem érte meg dolgozni, vállalkozni, ellenben sokkal jobban megérte fiktív számlát vásárolni, fiktív szerződéseket kötni, nem bejelenteni a munkavállalót, számla nélkül zsebbe fizetni. Csalásra késztetett és csalásra adott lehetőséget az átláthatatlanul bonyolult adórendszer és adóbevallás is, ami elviselhetetlen adminisztrációs terheket rótt az emberekre. Nem volt méltányos az adórendszerünk, hiszen azt, hogy valaki nemcsak egymagáról gondoskodik egy adott jövedelemből, hanem gyermeket is nevel, tehát a köz érdekére is fordít a jövedelméből, az eddigi adórendszer nem vette figyelembe…”

Fair adóztatás = magyar modell

[Fair adózást fognak működtetni, nem kizsebelni akarnak, nyílt gazdasági növekedést akarnak.] Arányos adózás lesz: aki tízszer többet keres, tízszer többet fizet. Az adózás leegyszerűsödik, lassan egy söralátéten elfér a személyijövedelemadó-bevallás. És családbarát lesz… Az új magyar adórendszer ezzel modell értékű lesz… Senki sem fogja úgy érezni, hogy a másik az ő kárára járhat jól. És mindenki biztos lehet benne, hogy ha valaki többet keres, többet is fizet be a közösbe. Nem úgy, mint eddig. Magyar modellt vezetünk be a fair adózással…”

Szélsőségek és haszonélvezők

„Sikeresen változtatni csak józan ésszel lehet. Határozottan, késedelem nélkül, de a józan ész alapján. A szélsőségek félrevisznek, letérítenek az útszéli árokba, ahol elakadunk. A szélsőségek csak arra jók, hogy újjáélesszék a múltat, újjáélesszék azokat a rossz vitákat, azokat a feszültségeket, félelmeket és indulatokat, amelyek eddig nem engedték kitörni Magyarországot a múltból, nem engedték a jövő felé fordulni. A másik dolog, hogy nem szabad megtorpanni. Tudjuk, hogy vannak olyanok is, az előző korszak haszonélvezői, akik csak akkor lehetnek sikeresek, ha a magyarok nagy vállalkozása, a megújulás, sikertelen lesz. Ne kerteljünk, vannak, akik azért drukkolnak, hogy ne sikerüljön. Mert az őket igazolná, abból húznának hasznot. Azt igazolná, amit ők hirdettek mindig. Hogy nem lehet, nincs más út, csak a válságok,. a kicsik és gyengék sanyarú sorsa, a meghunyászkodás, a kiszolgáltatottság, kudarc, megszorítások, trükkök százai, a megtévesztés. Vannak olyanok, akiknek a célja a múlt visszaállítása, a megújulás megakadályozása, mindenáron. Beszéljünk egyenesen: a múlt haszonélvezőinek nem érdeke a közös siker… A változást akaró magyarok hatalmas közösségének azt üzenem innen, hogy nem kell félni tőlük, ne hagyják magukat elbizonytalanítani… [A kétharmados felhatalmazás arról szól, hogy a választók azt akarják:] „ne a régi politikát és régi gazdasági működést bütyköljük, hanem végre, egyszer és mindenkorra, hagyjuk magunk mögött, takarítsuk el a romjait, és alkossunk helyette egy teljesen újat.”

Ami nem használ, az árt

„Ami nem használ, az árt. Ami nem visz előre, az visszahúz. Ha tetszik, ha nem, ma ez a helyzet Európában. Mindent, ami akadályoz abban, hogy a gazdaság magyar lábra álljon, minden ilyen akadályt félre kell gördíteni az útból. Akárki tette oda, akármikor, akármilyen ideológia, politika és rendszer nevében.”

„Azt kívánom Önöknek, hogy folytassanak hasznos, szép, izgalmas és a kitűzött célhoz méltó vitát a költségvetésről.”
Forrás: MTV, videó

***

Részletek a hasznos, szép, izgalmas, méltó vitából

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

„Ne menjünk el szó nélkül afelett, hogy mi történt 2010-ben. Mi történt 2009-ben, a költségvetés tervezésekor, a 2010-es költségvetéssel. Hát mondjuk meg világosan, itt csalás történt. Bizony! [taps] Itt egy ugyanolyan csalás történt, mint 2005-2006-ban. Ugyanis nézzük meg, hogy az új magyar kormánynak az elmúlt hat hónapban milyen lépéseket kellett tennie a 2010-es költségvetés konszolidációja végett. Kétszáz milliárd forintos bankadót kellett bevezetni. Százhúsz milliárd forintos költségvetési zárolást kellett végrehajtanunk. Röpke 320 milliárd forint. Ezt nem volt elég. Most ősszel be kellett vezetnünk három válságadót, összesen 160 milliárd forint értékben. És ez sem lett volna elég a költségvetés 2010-es 3,8 százalékos hiányának a beállításához. Még a magánnyugdíjpénztári rendszer kéthavi, 30-30 milliárd forintos befizetését is meg kellett állítanunk. Ez összesen a magyar bruttó hazai termék 2 százaléka. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a csalás 2 százalékos. De ennél rosszabb a helyzet, tisztelt képviselőtársaim. Ugyanis a kormány azt is tapasztalta – ez már örvendetes hír –, hogy nem –0,4 százalékkal látjuk a gazdasági növekedést a mostani adatokban. Örvendetesen 1,6 százalék körüli év/év mutatót látunk. Ha ehhez hozzáadjuk azt a –0,4 százalékot, amellyel a költségvetést tavaly tervezték, –0,4 százalékkal került betervezésre a költségvetésbe, az visszaesésre épült, miközben 1,6 százalék körül alakulhat a 2010. évi magyar GDP-növekedés. Ez tehát összesen 2 százalékos gazdasági növekedéskülönbség a tervezett költségvetéshez képest. Ez további 1 százalék. Bármilyen nehéz is kimondani: 2009-ben a 2010-es magyar költségvetést egy 3 százalékos fekete lyukkal, csalással tervezték meg. (Zajongás) Ez volt az az ok, ami miatt az új kormánynak bizony nagyon kockázatos, sőt brutális bankadót és válságadókat kellett bevezetni.”
Forrás: MTV videó

Lázár János frakcióvezető, vezérszónok

„Az elmúlt nyolc esztendőben a jövőről, hogy mit gondol egy kormány Magyarországról hosszú távon, milyen elképzelései, társadalmi víziói vannak, semmit nem hallottunk, a költségvetésből kikopott a jövő rendszeresen… Értelmes párbeszéd arról, hogy mi a kormánynak a gazdasági víziója… nem folyt. Itt van például Medgyessy Péter költségvetése, ami több alkalommal került beterjesztésre, de a legpregnánsabban 2003-ra: Éljünk a mában, avagy utánunk az özönvíz – ezt a címet adhatnánk neki ennyi év után, hiszen osztogatással kezdték, amiből több évig terjedő fosztogatás lett a választópolgárok zsebeit illetően, és ez még mind a mai napig érezteti hatását. Mindenképpen felélte a jövőt a Medgyessy Péter miniszterelnök úr által beterjesztett költségvetés, és eltékozolta a lehetőségeinket. Aztán persze itt volt a Gyurcsány-féle költségvetési politika, amely fittyet hányt a lehetőségekre, nem beszélt a kényszerekről, és leginkább nem foglalkozott a jövővel. Gyurcsány Ferenc csak hazugság alapú költségvetést tudott előterjeszteni az országgyűlésnek. Hazudtak az áfacsökkentésről, hazudtak az adóreformról, és hazudtak a hiányról. Hazudtak, kedves szocialista képviselőtársam, reggel, éjjel és este és a nap minden órájában, ahogy ezt saját maguk bevallották, pont a költségvetés kapcsán. Most pedig nem történt kevesebb, mint hogy azt olvasom a mai hírekben, hogy a szocialista párt alternatív költségvetést terjesztett be. Azt gondolom, hogy talán az elmúlt nyolc évben kellett volna a szocialista frakciónak alternatív költségvetést beterjeszteni, és akkor nem itt tartana ma az ország [taps]… És aztán jött egy másik költségvetési politika Bajnai miniszterelnök úr személyében, aki csak a kényszerek kultuszát ismerte, megszorítás, megszorítás, megszorítás… napidíj, vizitdíj, tandíj, füstadó, és ami csak kifért a csövön, minden jött… Tisztelt szocialista képviselőtársaim, Önök most a demokrácia harcos védelmezőiként lépnek fel újabban, védik az emberi jogokat és az alkotmányosságot, de emlékszem én még azokra a parlamenti költségvetési vitákra, amikor csak arról beszéltek, hogy csak ez az egy út van. Csak ez lehet. Minden költségvetési vitát úgy zártak le, hogy ez lesz jó Washingtonnak, ez lesz jó Brüsszelnek… A mi kormányunk mindig megengedi a kételkedés jogát, sőt elvárja mindenkitől, megengedi ebben a vitában is.”
„Mi a legnagyobb kényszer ma a költségvetés számára? Ez nem más, mint a magyar szocialista párt kormányzásának a hagyatéka, hogy Önök eladósították az országot, az Önök kormányzása után egyetlenegy hagyaték maradt: horribilis adósság és semmi más [taps].”
Forrás: MTV videó

Szijjártó Péter, a Számvevőszéki és költségvetési Bizottság alelnöke

„Bizonyára emlékeznek tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt húsz esztendőben egyedülálló módon a 2010-es parlamenti választáson győztes pártszövetség választási programja egy az egyben bekerült a kormány programjába. Ilyen az elmúlt húsz esztendőben nem volt. Éppen ezért a választási programnak, a választás során tett ígéreteknek is megfelel a jövő költségvetése, tehát el lehet mondani, hogy a megújulás költségvetése a választói akaratot tükrözi…”
„A költségvetési bizottságban hosszan hallgathattuk a Nemzeti Bank véleményét is. Hozzáteszem, az elmúlt esztendőkben erre nem volt példa, hogy az MNB bármelyik vezetője eljött volna a költségvetési bizottság költségvetési vitájára, és elmondta volna, hogy vigyázzunk, mert azok a számok, amelyek a költségvetésben vannak, nem igazak. Nem jött el egyszer sem az MNB egyik vezető tisztségviselője sem, és nem mondta el, hogy vigyázzunk, mert az ország eladósodása nagyon veszélyes kezd lenni Magyarországra. Most eljött az MNB egyik vezetője, ismertette az MNB véleményét, amely némiképp át volt itatva némi személyes bosszúsággal, amely valamifajta fizetéscsökkenésből adódhatott.”*
Forrás: MTV videó

***

Összegyűjtött híreink a költségvetési vita első napjáról

Matolcsy: egy év van a pénzügyi konszolidációra; a szerkezeti reformokat tavasszal ismerteti a kormány
Domokos (ÁSZ): Jobb mint a tavalyi, de lehet még rajta javítani
Kopits György (Költségvetési Tanács): Kockázatos terv, sikertelensége tetemes károkat okozhat
Költségvetési bizottság: Szijjártó, Nyikos, Boldvai,Vágó
Lázár (Fidesz): Tavasszal kezdődik a nagy ellátórendszerek átalakítása
Mesterházy-Szekeres (MSZP): Minden idők legfelelőtlenebb költségvetése
Hargitai (KDNP): Válságadó azoknak, akik a válság idején is gazdagodtak
Hegedűs (Jobbik): Nincs szemléletváltozás
Scheiring-Kaufer (LMP): A toporgás költségvetése



*Lásd hírösszefoglalónkat: A Magyar Nemzeti Bank és a kormány


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!