rss      tw      fb
Keres

Tusk: Orbánnak nem szabad támogatnia a szeparatistákat és Oroszországot; Ukrajna bekérette a magyar nagykövetet




A lengyel liberális napilap, a Gazeta Wyborcza Michał Wilgocki írását közölte Orbán autonómiát követel Ukrajnától a kárpátaljai magyaroknak címmel. A cikk kedden 14:43-kor került fel az újság honlapjára.
Az MTI kedd esti híre szerint – az Interfax délután közölte a hírt – Ukrajna bekérette a magyar nagykövetet.




Tusk és Orbán május 5-én Varsóban; itt még nem látszott a baj – Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna


Az ukrajnai Kárpátalján élő magyarok évek óta autonómiát követelnek maguknak. Most Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatta meg őket, aki a parlamentben kijelentette, hogy létre kell jönnie ennek az autonómiának.


Orbán azt is mondta, hogy a kárpátaljai magyaroknak meg kell kapniuk a kettős állampolgárságot. És a saját önkormányzat lehetőségét is.


„Ezek az igényeink a most létrejött új Ukrajnával szemben. A magyar kérdést európai kérdésnek tekintjük. Az Ukrajnában élő 200 ezres magyar kisebbség helyzete teszi különösen fontossá ezt a kérdést”, mondta Orbán a magyar Országgyűlésben.


Orbánt idézve az Ukrajnai Pravda emlékeztet rá, hogy egész Ukrajnában 160-200 ezer magyar él. „Más országokban nagyobb létszámú ez a kisebbség. Szerbiában 250 ezres, Szlovákiában félmilliós, Romániában milliós” – írja az ellenzéki internetes portál.


A kárpátaljai magyarok problémája többek között az, hogy Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság. Azt is szeretnék, hogy mint nemzeti kisebbségnek legyen képviselőjük a Legfelső Tanácsban.


Sok kárpátaljai magyar nem azonosul Ukrajnával, és a mindennapi életben a magyar nyelvet használja. Kijev ezt nem akadályozza, az óvodától legalábbis a gimnáziumig van magyar nyelvű oktatás.


Az ukrán média arra is utal, hogy az autonómia követelésével Magyarország elfogadja Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az Állami Duma liberális-demokrata alelnökének javaslatát. Márciusban hivatalosan javasolta Magyarországnak Ukrajna felosztását. Ugyanezt a javaslatot küldték el a lengyel és román külügyminisztériumnak. A terv szerint Lengyelország megkapná Volhíniát, Lvovot, Ivan-Frankovszkot, Rovnót és Tarnopolt, Románia Csernovcit, Magyarország pedig Kárpátalját.



„Olzsántúli légkör”*


„Orbánnak a határon túli magyarok autonómiájára vonatkozó nyilatkozata visszatérést jelent ahhoz a retorikához, amelyet az orosz-ukrán válság első napjaiból ismerünk. Orbán akkor azt mondta, hogy Magyarország a krimi helyzetben semleges, és jobban érdekli a kárpátaljai magyarok helyzete. Orbán a megnyert választás után tért vissza ehhez a retorikához. Úgy tűnik, ki akarja használni az új ukrán kormányzat szétesettségét, és nyerni valamit pártja és országa számára”, mondta a TOK FM rádiónak Dariusz Kałan, a Lengyel Külügyi Intézet elemzője.


Sokkal élesebb szavakkal kommentálta Orbán követeléseit Paweł Kowal, Jarosław Gowin Együtt Lengyelország pártjának európai parlamenti képviselője.


„Olzsántúli légkört teremtenek. A lengyel külügyminisztériumnak válaszolnia kell arra, milyen kockázata van az effajta játéknak Európa közepén”, írja Kowal a Twitteren. „Ha a Polgári Platformban vagy a Parasztpártban ülnék, amelyek az Európai Parlamentben Orbán Viktor Pártjának szövetségesei, fölöttébb zavarban lennék”, jegyezte meg Jarosław Kaczyński.



Tusk: „Ez a kijelentés nyugtalanságot kelt”


„Szerencsétlennek tarom Orbán miniszterelnök kijelentését”, jegyezte meg Donald Tusk miniszterelnök. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, mivel csütörtökön látjuk egymást Pozsonyban a visegrádi négyek találkozóján, és ott meg kell neki ezt mondanom. Így romolhat a légkör. Ez a kijelentés szükségképpen nyugtalanságot kelt, mert ha meg is értem Orbán miniszterelnök aggodalmait a honfitársai miatt, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nem szabad így támogatni a szeparatistákat és Oroszországot abban, hogy szétverjék az ukrán államot. Az ilyen megfogalmazások sem nem helyénvalóak, sem nem időszerűek.”


Tusk a PiS elnökének, Jarosław Kaczyńskinak nyilatkozatáról is véleményt mondott. „Jarosław Kaczyński nyilatkozatát a tanácstalanság kifejezésének tekintem ebben az ügyben. Nehéz helyzetbe hozza őt a fanatikus vonzódás a magyar miniszterelnökhöz. Varsóban nem történhet olyasmi, amiről most Budapest esetében beszélünk.”


(Bauer Tamás fordítása)

? A ford. megj.: Olzsántúl, Zaolzie az a lengyelek lakta terület Csehországban (Cieszyn, illetve Tešín déli része az Olzsa folyótól délre), amelyről a két világháború között Csehszlovákia és Lengyelország között vita volt, és Csehszlovákia 1938–39-es feldarabolásakor Lengyelországhoz csatoltak.



A két főhatalom szombaton a parlamentben – MTI/Soós Lajos


Amiről szó van: Orbán „világos elvárása” „a most formálódó új Ukrajnával szemben”


Orbán Viktornak ennyi mondandója volt az ukrán válságról a szombaton, a miniszterelnöki eskütételt követően elmondott parlamenti beszédében:


„A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan. A magyar ügyet európai ügynek tekintjük. A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben, akik egyébként élvezik együttérzésünket és támogatásunkat a demokratikus Ukrajna megteremtéséért végzett munkájukban.”



1


Orosz kommentár az Orbán-beszédről


Orbán szombati parlamenti beszédét kedden a Pervij Kanal orosz állami televíziós csatorna úgy kommentálta, mivel elvileg lehetséges, hogy Nyugat-Ukrajnában is tartanak népszavazásokat az önrendelkezésről, Orbán Viktor már autonómiát követelt a szomszédos országokban élő – elsősorban a kárpátaljai – magyaroknak. Az orosz tévé híradójában hozzátették, hogy a kárpátaljai magyarság képviselői március végén felszólították a kijevi vezetést, hogy biztosítson védelmet számukra a politikai válság közepette. „Most Budapest hasonló követelésekkel lép fel.” Megjegyezték, hogy Kijev egyelőre egyáltalán nem reagált Orbán Viktor kijelentésére, sem a magyar közösség követeléseire.


Az ukrán külügyminisztérium bekérette a kijevi magyar nagykövetet Orbán beszéde miatt


Az MTI kedd esti híre szerint Orbán Viktor szombati kijelentései miatt bekérette az ukrán külügyminisztérium Bayer Mihály kijevi magyar nagykövetet.


Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét, Bayer Mihályt, közölte az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján.


Perebijnisz elmondta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések a magyar kisebbség autonómiájáról és kettős állampolgárságáról ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. „Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, és aggodalmat keltenek bennünk.”


Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, hogy „megfontoltan” álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. A szóvivő szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott „provokatív” nyilatkozatait.


A magyar Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. „A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta”, közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.


Martonyi: Orbán beszédében semmi új nem volt


A miniszterelnök által mondottak nem tartalmaztak semmi új elemet az elmúlt huszonöt évben az egymást követő kormányok magyar politikájához képest – ezt válaszolta újságírói kérdésre Martonyi János külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek tanácskozásán vett részt.


„Minden ilyen félremagyarázást, legyen az jó- vagy rosszhiszemű, határozottan visszautasítunk”, közölte Martonyi a horvát hírügynökség tudósítójának kérdésére, majd hozzátetette, ehhez nem kíván semmit hozzátenni.


[Nem tudni, a horvát tudósító megjegyezte-e, hogy még ha így is lett volna 25 éven át, egyszer sem fordult elő, hogy magyar kormányfő egyetlen mondandója egy világválsággal fenyegető helyzetben a magyar kisebbség autonómiaköveteléseiről szólt volna – mzs]