rss      tw      fb
Keres

Kölni rádió: Orbán a pártjában és a kormányaiban ellentmondás nem fordul elő




A Radio Köln Orbán Viktor tovább kormányozhat ellenzék nélkül címmel közölt kommentárt. A magyar kormányfő kitart eddigi kurzusa mellett. A békülékeny hang vagy a kompromisszum Orbán számára „a gyengeség jele”. Folytatódik a harc a vélt kül- és belföldi ellenségek ellen.


Amikor Orbán Viktor jobboldali konzervatív miniszterelnök a budapesti parlamentben további négy évre letette a hivatali esküt, nem mutatott be kormányprogramot. Ezt már nem teszi szükségessé az új alkotmány, amelyet 2011-ben kétharmados többségével vitt keresztül a magyar népképviseletben.


A magyar kormányfő az új kormány megalakításával is ráér. Erre nem kényszeríti bonyolult koalícióalakítás: Orbán kormánypártjának, a Fidesznek az új országgyűlésben is – ha a lehető legszűkebben is – kétharmados többsége van. A kormányfő egyszerűen ki akarja várni a május 25-i európai választást.


Orbán azonban program és végrehajtó hatalom egy személyben. Olyasmi, hogy ellentmondás a pártjában és a kormányaiban nem fordul elő. Eddigi megnyilvánulásai arra engednek következtetni, hogy minden úgy megy tovább, mint eddig. Hogy meglesz az akarata.


Az eskütétel utáni beszédében ezt Orbán szombaton így fogalmazta meg. „A választók akarata szerint az országnak jobb, ha megmaradunk a megkezdett markáns vonal mellett.” Azt mondta, folytatódik „a tettek és cselekvések korszaka”. Aki azt hitte, hogy Orbán az egymás utáni második kétharmad megszerzése után majd békülékenyebb hangot üt meg, és nyugodt kézzel konszolidálja politikai dominanciáját, annak csalódnia kellett. A múlt hétfői Fidesz frakcióülésen Orbán kiadta a jelszót: „A konszolidáció a gyávaság jele lenne.”


Folytatódik tehát a harc a vélt kül- és belföldi ellenségek ellen. Orbán az alkotmányos kétharmados többségét már az elmúlt négy évben is hatalma bebetonozására használta fel. A médiát egy törvénnyel rövid pórázra fogta, az alkotmánybíróság hatásköreit megnyirbálta. Az alkotmány megköti a kezét a következő kormányoknak, amelyek nem rendelkeznek kétharmados többséggel: például az egykulcsos adót az alkotmányban rögzítették


Orbán sokat beszélt és beszél a magyar középosztály erősítéséről. Az egykulcsos adó csak a gazdagoknak kedvezett. A sokat emlegetett adósságcsökkentés nem ment előre: az államadósság változatlanul a GDP 80 százaléka körül van. Csak az új eladósodás csökkent az EU által előírt 3 százalékos határ alá. Időközben Magyarország kijött a recesszióból is, főként azért, mert az export fő célországában, Németországban konjunktúra van. Az 1 százalék körüli növekedési ráták azonban továbbra is elmaradnak a hasonlítható országok, így Szlovákia és Lengyelország növekedési rátáitól.


Orbán ügyes populistaként az előző kormányokra tudta hárítani a viszonyok stagnálásáért való teljes felelősséget. A külföldi bankokra és konszernekre kirótt különadók pénzt hoztak az államnak, és ezzel megspórolta a strukturális reformokat. A választási kampányhoz időzítve Orbán kényszerítette az áram- és energiaszolgáltatókat, hogy drasztikusan csökkentsék az áraikat. Az áram- és gázszámlákon – erre külön törvény van – kötelező vastag betűkkel feltüntetni, mennyit takarít meg az ügyfél a díjcsökkentésekkel.


A balközép ellenzék gyengének, koncepciótlannak, viszálykodónak és ötletekben szegénynek bizonyult. Orbán pártja az áprilisi választáson 2010-hez képest ennek ellenére közel 600 ezer szavazatot veszített. Még ez is elég volt azonban a kétharmados többséghez, mert Orbán ennek megfelelően csavaroztatta a választójogi törvényt. Budapesten senki sem kételkedik abban, hogy ezt a kétharmadot arra fogja felszanálni, hogy akarata szerint kormányozzon.