A Magyar Nemzeti Bank és a kormány

Az MNB levelet írt, mert a kormány, törvényi kötelezettségeit megszegve, nem egyezetett vele költségvetés-ügyben. A jegybank vezetői sajtótájékoztatón ismertették, miben látják a költségvetés hibáit. A kormány kétféle módon reagált: Orbán szóvivője, Szijjártó Péter útján, aki az MNB bírálatát Simor András sértődöttségével magyarázta. Illetve az MNB felügyelő bizottságának összetételéről hozott döntéssel. Elnök: Járai Zsigmond.


Simor András: a jövő évi strukturális hiány 4,5 százalék lehet

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2010. november 11-ei sajtótájékoztatóján ismertette a jegybank véleményét a 2011. évi költségvetésről.
Bevezetőben elmondta: szokatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatón ismerteti véleményét a költségvetési törvény tervezetéről, de mivel a büdzsé összeállításakor a kabinet – törvényi kötelezettségét megszegve – nem egyeztetett a jegybankkal, erre kényszerülnek.
Egyébként nem sokkal a 2011-es költségvetést elemző sajtótájékoztató előtt tette fel a honlapjára az MNB azt a november 4-én keltezett levelet, amelynek címzettje Matolcsy György.

A levél:
A nemzetgazdasági miniszternek Simor András többek között azt írja: „Sajnálattal tapasztaltam, hogy az elmúlt időszakban a Kormány a hatályos törvényben foglalt egyértelmű kötelezettségeit megszegve nem tett lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank a feladataival, illetve a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos kormányzati döntés-előkészítő és jogalkotási folyamatokról megfelelő időben értesülhessen, illetve véleményezési jogát a törvény előírásainak megfelelően gyakorolhassa.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény értelmében az államháztartásért és költségvetési politikáért felelős miniszter köteles az MNB-t előzetesen tájékoztatni a költségvetési javaslatról. Az MNB törvény biztosítja az MNB-nek a jogot, hogy a költségvetéssel kapcsolatos véleményét a Kormánynak kifejtse.
Az MNB törvény a Kormány feladatává teszi azt is, hogy az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve kikérje az MNB véleményét.
Az MNB törvény előírja továbbá, hogy a Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.
A fenti, MNB törvényben szabályozott jogokat és kötelezettségeket a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010 (VII.7.) kormányhatározat is megismétli…”

Simor András a sajtótájékoztatón a következőket mondta:

– Miközben jövőre a GDP-arányos eredményszemléletű hiány bizonyosan 3 százalék alá kerül, a strukturális deficit az idei 2,5 százalékról várhatóan 4,5 százalékra emelkedik.
– A költségvetés 2010. évi induló strukturális helyzete kedvező, de jövőre erőteljesen romlik. Ezt azzal magyarázta, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mélyreható szerkezeti átalakítások nem találhatók. Noha az elmúlt években és 2010-ben megtett strukturális, egyenlegjavító lépések (nyugdíjkiadások, szociális támogatások szűkítése) megteremtették egy hosszú távon fenntartható költségvetési pálya alapjait.
– A 2011. évi költségvetés révén a magánnyugdíjpénztári megtakarítások egy részének elköltésével valójában kétszázalékos költségvetési lazítás valósul meg.
– Ellentmond egymásnak a kormányzati kommunikációban megjelenő, a magánnyugdíjpénztárakból történő 90 százalékos várt visszalépési arány, valamint a költségvetésben szereplő 20 százalékos arány. Csakhogy az elszámolási szabályok szerint a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetésbe visszakerülő részét az adott évben kell elszámolni, később nem lehet. Vagyis a kormánynak nincs módja rá, hogy jelentős visszalépési aránynál a visszalépők megtakarítását több évre elosztva, több év hiányát csökkentse.
– A kormány átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, ami veszélyezteti az államháztartás hosszabb távú fenntartható egyensúlyát.
– Az átmeneti különadók versenytorzító hatásúak, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, valamint a bankok hitelezési lehetőségeit, s ennek nyomán rontják a növekedési kilátásokat. Ha ezek az adók tartóssá válnak, összességükben inkább adóátrendezést, semmint adócsökkentést eredményeznek.
– Ugyanakkor a kormányzati intézkedések nyomán teljesül az idei 3,8 százalékos hiány. A 2011. évi költségvetési javaslat, a nyugdíjpénztári tagdíjak és vagyon elvonása, valamint a különadók megalapozzák a jövő évi hiánycsökkentés feltételeit, olyannyira, hogy a teljes államháztartási deficit a GDP 2,5 százalékára csökkenhet, a kormányzat által kitűzött 3 százalékkal szemben.
– Infláció: A büdzsétervben szereplő intézkedések növelik az inflációt – a különadók áthárítása 0,3 százalékponttal, a jövedékiadó-emelés 0,1 százalékponttal, míg az szja-csökkentés is minden bizonnyal árfelhajtó hatású lesz. Az MNB egyelőre nem számszerűsítette a jövő évre általa várt inflációt, a kabinet 3,5 százalékos inflációs prognózisára utalva csak annyit jegyzett meg a központi bank kiadványa, hogy az MNB „minden rendelkezésre álló eszközzel elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél teljesítése mellett”. A kormány középtávú prognózisában a következő négy évben 3-4 százalék közötti inflációra számít. Kérdésre válaszolva Simor András sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kabinet nem tartja képesnek az MNB-t az inflációs cél elérésére.
– Növekedés lesz ugyan, de nem 5 százalékos, mint amekkora Matolcsy György tervszámai között szerepel. A növekedési kilátások megítélése egyébként nem az MNB dolga.
– Noha az esetleges kamatemelésre vonatkozó újságírói kérdést elhárította Simor András, az MTI kérdésére megjegyezte, hogy ha a kormányzat által készített 2012–2014 közötti, évi 3,3, 3,4 illetve 3,6 százalékos inflációs prognózis készítői ülnének a Monetáris Tanácsban, akkor ott kamatemelésről kellene dönteniük, de a Monetáris Tanács jelenlegi tagjai az MNB prognózisa és a testület véleménye alapján határoznak az alapkamatról.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a sajtótájékoztatón:

– A kormány és a jegybank makrogazdasági prognózisai közötti különbséget azzal magyarázta, hogy míg a kormány 2015-ig 400 ezer új munkahely megteremtésével számol, addig ez a szám a jegybank szerint legfeljebb 100 ezer lehet – így a gazdasági növekedés és az állami adóbevételekre vonatkozó előrejelzés is távol kerülhet egymástól.

A Bloombergnek elmondta:

– A 2011-es magyar költségvetési tervezet kockázatos, mert fokozza a strukturális deficitet és megtorpedózhatja az ország erőfeszítéseit, hogy kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.
– Az Európai Központi Bank (ECB) valószínűleg ugyancsak kivár addig, amíg a "por leülepszik" a globális pénzügyi válságot követően, illetve amíg világossá nem válik számára, hogy milyen árfolyam mellett lesznek képesek a kandidáló országok végrehajtani a váltást.
– A költségvetés nem segíti azt sem, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célja hiteles legyen.
– Az országnak arra kellene figyelnie, hogyan csökkenthetné tovább a költségvetési kiadásokat. A kormánynak hiteles költségvetési politikára van szüksége, amelyik csökkenti az adósságszintet, amely alacsonyabb finanszírozási költségekhez vezet.
– A központi bank elkötelezett a cél mellett, hogy 2012-től három százalék alatti infláció legyen Magyarországon.

Király Júlia, a jegybank alelnöke:

Az Európai Unióban 2011. január elsején feláll és elkezdi tényleges működését az Európai Rendszerkockázati Tanács, amely az európai jegybankok és a pénzügyi felügyeletek munkáját hivatott koordinálni, az esetleges későbbi pénzügyi válságok elkerülése érdekében. A magyar kormányzat ezt jóval megelőzve, még tavaly létrehozta a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybank, a pénzügyi felügyelet és a költségvetésért, a pénzügyi szektorért felelős tárca első embere vesz részt. Korábban a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai havi rendszerességgel találkoztak, napjainkban ez a fajta együttműködés nem folytatódik. A jegybank üdvözli, hogy a PSZÁF jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatban a felügyelet függetlenségét megerősíteni igyekszik a törvényalkotó. Tény azonban, hogy a kormány az elmúlt időszakban több alkalommal sem tette lehetővé, hogy az MNB, törvény adta lehetőségének megfelelően, élhessen véleményezési jogával a döntés-előkészítő, illetve a jogalkotási folyamatokban.
A sajtótájékoztatón kiosztott közleményben a jegybank azt írja: A Magyar Nemzeti Bank aggályosnak tartja a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének szűkítését, a lépés ellentétes az európai folyamatokkal. A pénzügyi válság egyik legfőbb tanulsága, hogy az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük.

A jegybank véleménye így összegezhető:

Alacsonyabb növekedés, magasabb infláció, és költekező, magán spórolni nem hajlandó állam jellemzi a jövő évi költségvetés tervezetét. Simán teljesül a jövő évi hiánycél, bár a kormány letér a fegyelmezett gazdálkodás útjáról. Az MNB közgazdászai két nagy bizonytalansági tényezőt látnak a büdzsétervben (magánnyugdíjpénztárak, illetve az a tény, hogy átmenetinek mondott intézkedésekből származó bevételekből tartós adócsökkentést finanszíroz a kabinet). A költségvetés szerintük összességében nem generálja a gazdasági növekedést. Úgy vélik, a tervezet konzerválja az előző évek sokat szidott költségvetéseinek szerkezetét, kiadási oldalán semmiféle érdemi átrendezés nincsen. A jegybankelnök ismét sürgette, hogy a kiadási oldal radikális átrendezésével, csökkentésével dinamizálja a kormány a gazdaságot.
Jelentésük összeállításánál még nem számoltak z előző napi fejleményekkel, hogy ugyanis a válságadókat más néven, de 2013–2014-ben is beszedi a kormány, még ha a mostani összeg felére formál is csak igényt. Ha ezt a 200 milliárdot is beszámítjuk, akkor is marad bő 300 milliárdnyi lyuk az adókedvezmények miatt, amit a növekedésből származó többletnek kellene eltüntetnie. A jegybank elemzői szerint növekedés lesz ugyan, de nem 5 százalékos, mint amekkora Matolcsy György tervszámai között szerepel.

***

A miniszterelnöki szóvivő az MNB sajtótájékoztatója után: komoly sértődöttség, mély reformok

Szijjártó Péter szerint Simor András jegybankelnököt a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli: a költségvetési szférában meghatározott 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra. Szerinte nem csoda, hogy Simor Andrásnak nem tetszik az új magyar adórendszer, mert az a magyar emberek és az ország talpra állásának érdekét szolgálja az off-shore cégek érdekei helyett. „Sajnáljuk, hogy a jegybank nem ért egyet az arányos közteherviselés megvalósításával, márpedig megszorításokat senki ne várjon a nemzeti ügyek kormányától, az emberekről újabb bőrt lehúzni lehetetlen.” A kormány ugyanis nem az előző szocialista kormányok sikertelen és kudarcra ítélt gazdaságpolitikáját kívánja folytatni.
Szerinte nem volt még olyan kormány Magyarországon, amely ilyen rövid idő alatt ilyen komoly reformokat kezdett el, mint az Orbán-kabinet. Példaként említette a nemzeti együttműködés politikai rendszerének felépítését; azt, hogy jóval kisebb létszámú a kormány, mint korábban, hogy az önkormányzati képviselőtestületek létszámát megfelezték és a maihoz képest fele annyi képviselője lesz az Országgyűlésnek a jövőben; hogy komoly gazdasági- és adóreform keretében az eddigi aránytalan, bonyolult adórendszer helyett egyszerű, arányos, családokat, munkát támogató adórendszer jön létre; hogy a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy a biztonságot jelentő állami nyugdíjrendszerbe térjenek vissza az emberek "nyugdíjtőzsdéről", ahol befizetéseiket kockáztatják.
"Ennél mélyebb és átfogóbb reformokat egyetlen egy kormány sem indított ilyen rövid idő alatt."
Arra az MNB-kifogásra, hogy a kormány a törvény-előkészítés során nem egyeztet a jegybankkal, azt válaszolta: erről a nemzetgazdasági minisztert kellene megkérdezni. Ismerve a miniszter "alaposságát", Szijjártó nem gondolja, hogy Matolcsy György törvényileg nem megalapozottan nyújtotta volna be a költségvetést az Országgyűlésnek.
Az MNB egy másik megállapítására, miszerint különadók és a jövedéki adó emelése inflációnövelő hatású, a szóvivő úgy reagált: ez a "kákán való csomókeresés". Szerinte a "jegybankelnök a személyes sértődöttségét nem tudta továbbra sem levetkőzni".

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában 2010. november 12-én (műsorvezető Kálmán Olga) ugyanerről a következőket mondta:

„– Simor Andrásban mindenképpen biztos vagyok abban, hogy dolgozik az a sértődöttség, ami a fizetés csökkenése miatt állt elő. Emlékezzünk rá, hát Brüsszelig szaladt és hosszú ideig mindenfajta nemzetközi bankár szakszervezetek próbáltak lobbizni az ő fizetésének szinten tartása... Lényeg az, hogy egy általános szabályozás miatt ugye a kormány úgy döntött, hogy a parlament elé egy olyan javaslatot terjeszt, amely úgy szól, hogy a költségvetési szférában bruttó 2 millió forint fölött nem lehet fizetés. Ebbe beleesett a jegybank elnöke is, aki ezt az ő függetlenségének hát megnyirbálásaként élte meg.
– De nemcsak ő.
– Hát meg más is, de én azt gondolom, hogy a mi álláspontunk az egy világos álláspont, hogy ha valaki 8 millióért független, akkor legyen 2 millióért is az, vagy ha 2 millióért nem az, akkor valószínűleg 8 millióért sem lesz az. Tehát szerintem egy rossz álláspontot foglalt itt el a jegybank elnöke, de ugye ez a kérdés lezárult.
– …Gondolja, hogy ilyen piti szintre vinné le az MNB-t, hogy csökkentették a fizetésemet, akkor jól lehúzom majd a költségvetésüket? Ugyan már!
– Hát nézze, én a költségvetési bizottságban az elmúlt években nagyon sok költségvetési vitát megéltem, 2002 óta vagyok én magam tagja a költségvetési bizottságnak és most a héten talán a szerdai napon került sor a költségvetés vitájára. Most az elmúlt évek gyakorlatától eltérően megjelent a Nemzeti Bank egyik vezetője és hosszasan ecsetelte azt, amit aztán másnap Simor András egy sajtótájékoztatón is elmondott. Én magam kellő tisztelettel arra hívtam fel ott a figyelmet, hogy az elmúlt esztendőkben, amikről ugye kiderült, hogy a költségvetési számokat hazugságra alapozták, kiderült, hogy manipulálták az adatokat, kiderült, hogy átvágták az Európai Uniót is…
– Manipulálták az adatokat? Még a bíróság is kimondta, hogy nem igaz.
– …akkor érdekes módon a Nemzeti Bank nem volt ott és nem figyelmeztetett erre. A Nemzeti Bank megpróbál egy olyan gazdaságpolitika mellett érvelni, ami az elmúlt évek gazdaságpolitikáját jelenti. De hát az elmúlt évek gazdaságpolitikáját láttuk, megszorításra épülő gazdaságpolitika sikertelenséget és kudarcot jelentett.
– És akkor Orbán Viktor miért mondta azt, hogy kalapot kell emelni ez előtt?
– Mi előtt?
– Hát az elmúlt évek gazdaságpolitikájának az eredménye előtt.
– Nem, Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar emberek és Magyarország előtt kell kalapot emelni, mert az a sok megszorítás, amit a magyar emberek elszenvedtek az elmúlt egy esztendőben, az dicsőségére válna mindenkinek, és mégsem mentek az utcára, elviselték. Például mondjuk a 13-ik havi bér elvételét a közszférában, elviselték a nyugdíjasok, hogy elvettek tőlük egy havi bért, elviselték, hogy 62-ről 65 évre növelték a nyugdíjkorhatárt… Én nagyon remélem, hogy mindazok, akik most bírálják, legyen az éppen a Költségvetési Tanács elnöke, vagy az MNB elnöke, három-négy év múlva azt fogják mondani, hogy hát igen, lehet, hogy kicsit túlaggódtuk a dolgok, lehet, hogy hova vezet, de mégis csak jó irányba vezetett ez a költségvetés és ez a gazdaságpolitika.

***

Járai Zsigmond lesz az MNB felügyelőbizottságának elnöke

Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke, a felügyelőbizottságot várhatóan kedden választja meg a parlament, és tagjai még aznap leteszik a hivatali esküt – mondta Missura Gábor, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. szóvivője az MTI-nek pénteken.
Járai Zsigmond jelenleg a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, korábban, 2001-2007 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, míg előtte pénzügyminiszterként tevékenykedett az első Orbán-kormányban.
Missura Gábor, aki Járai Zsigmond jegybanki elnöksége idején a Magyar Nemzeti Bank szóvivője volt, elmondta: Járai Zsigmond jegybanki elnökként nem értett azzal egyet, hogy a nemzeti bank munkáját pártok által delegált felügyelőbizottság ellenőrizze. Sőt úgy érvelt, hogy 2001-ben, amikor elfogadták az európai normák szerinti, korszerű jegybank-törvényt, abban nem is szerepelt ilyen testület. Később, a Medgyessy-kormány idején módosították a 2001-es jegybank-törvényt és akkor az MNB-nél felállították a felügyelőbizottságot. A felügyelőbizottság azonban csupán a Magyar Nemzeti Bank belső gazdálkodását, tényleges működését ellenőrizheti, nem szólhat bele abba, hogy a Magyar Nemzeti Bank hogyan alakítja a monetáris politikát. Járai Zsigmond jegybanki elnöksége idején, 2002-ben az MSZP Akar Lászlót, a GKI jelenlegi vezérigazgatóját, Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkárát jelölte az MNB felügyelő bizottsági elnökévé, akit később meg is választott az akkori parlament. A testület tagjainak megbízatása az országgyűlési képviselők mandátumához hasonlóan a parlamenti választásokig tart.

Az Index azt írja:

„Járai jegybankelnöki regnálása alatt többször is kifejezte a felügyelőbizottsággal kapcsolatos ellenérzéseit. Egy 2002. júniusi MNB közleményben, amit Járai írt alá, az állt: csorbítja a jegybank függetlenségét az a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a politikai pártok delegáltjaiból és a pénzügyminiszter két kinevezettjéből felügyelő bizottságot kívánnak felállítani a Magyar Nemzeti Bankban. Az Európai Unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a független jegybankokban. A Magyar Nemzeti Bank jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ezek mellett negyedik ellenőrző szervezetként egy felügyelő bizottság létrehozása felesleges és többletköltségeket eredményez – olvasható a közleményben.
Ugyanez a téma 2007-ben is előkerült. Az MNB éléről távozó Járai búcsúbeszédében is hangoztatta, hogy megítélése szerint a felügyelőbizottság teljesen feleslegesen működik. Szerinte az fb felállítása, illetve a Monetáris Tanács 2005-ös kibővítése évi több mint egymilliárd forinttal növelte meg a jegybank működési költségeit.”

A Népszabadság értesülései szerint:

„A felügyelőbizottságba bekerül Madarász László (a Fidesz jelöltje), Katona Tamás (MSZP, volt pénzügyminisztériumi államtitkár), Róna Péter* (LMP) és a Jobbik jelöltje, Varga István. Megfigyelők szerint a névsor arra enged következtetni, hogy a jövőben más, a jelenleginél meghatározóbb szerepe lesz a felügyelő bizottságnak a jegybank működésében.”

***

Szijjártó Péter erről az MTV Péntek este című műsorában, 2010. november 12-én:

„– Járai Zsigmond lesz a jelölt a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának az élére. Ez újabb csörte a kormány vagy a koalíció é s a Nemzeti Bank között?
– Nem gondolom, hogy itt csörtéről kellene beszélni, nekünk mindig az az érdekünk, hogy jól felkészült szakembert nevezzünk ki az éppen aktuális pozícióra, illetve ajánljunk az Országgyűlés figyelmébe. Hétfőn ülésezik a Fidesz frakciója, ott nyilván döntés születik majd arról, hogyan fogunk, illetve kire fogunk szavazni. Járai Zsigmond neve, én azt gondolom, hogy ebben a szférában meglehetősen jól cseng. Egy nagyon komoly tekintéllyel rendelkező szakemberről beszélünk ebben az esetben.”


Forrás: Galamus-MTI, Népszabadság, MNB, Index, Napi Gazdaság, Figyelő, ATV, MTV




* Az LMP-delegált Róna Péter az MNB-ről és Simor Andrásról:

Nem az a baj, hogy a jegybank független, hanem hogy hülye.” (Forrás)

Az Orbán Viktor által felvetett offshore-lovag kérdéshez nem értek, nem vagyok az adóelkerülés szakértője. Ez erkölcsi-politikai kérdés. Szakmai szempontból a Simor-féle jegybankvezetést katasztrofálisnak tartom.” (Forrás)

Jó lenne, ha országunk leendő miniszterelnöke [Orbán] ezen írások alapján nem a ’hunyót’ keresné, hanem azokat a mély összefüggéseket, amelyek az MNB szereptévesztése és a súlyos gazdasági és társadalmi válság között húzódnak.” (Forrás)

Három éve írtam erről először, hogy a devizahitel bajba fog minket sodorni. Örülök, hogy Simor András megvilágosult, és érdeklődéssel várom a javaslatait.” (Forrás)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!