rss      tw      fb
Keres

Kilényi Géza volt alkotmánybíró a Fidesz módszereiről

Az Alkotmánybíróság egykori bírája (1989–1998), a Magyar Tudományos Akadémia doktora azt mondja a Népszabadságnak adott interjújában: „Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek kivenni az alkotmányból a szakaszt, amely szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, mert már nem az.”

Mert:

Amikor heti gyakorisággal lehet az alkotmányt módosítani, amikor a jogállamiság elemi normáit fel lehet rúgni, amikor nem vesznek tudomást arról, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet kötelezettségeket előíró törvényeket hozni, akkor ne beszéljünk jogállamiságról. Ez már olyan, mintha Orbán Viktor megint elmenne a békéscsabai kolbásztöltő versenyre, és mert valami nem úgy sikerül neki, ahogy remélte, azonnal megváltoztatja a versenyszabályokat. Akár visszamenőlegesen is új veszteseket hirdet.”

Indoklásként egyebek mellett így érvel:

A hagyományos Montesquieu-i megközelítés szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmi ágat különböztetünk meg, ám én úgy vélem, a modern államszervezetben immár önálló hatalmi tényező az Alkotmánybíróság, az ügyészség és a köztársasági elnök is. A miniszterelnök pedig nemcsak a végrehajtó, hanem – szociológiai értelemben legalábbis – a törvényhozó hatalmat is kézben tartja. Magyarországon kiváltképpen. Az AB is a legjobb úton halad abba az irányba, hogy szintén a kormányfő ’kezére kerüljön’. Az ügyészség vezetője hamarosan szintén a miniszterelnök választott embere lesz, ha elfogadják Boross Péter azon javaslatát, amely szerint a kormányfőnek kellene jelölnie a főbírót és a főügyészt, akkor azért, ha nem fogadják el, akkor pedig elég a köztársasági elnök figyelmét felhívni rá, kit szeretne látni a kormányfő a poszton. E szervezetnél ráadásul szigorú hierarchia van, egy ember mindent eldönthet. Például az egyszemélyes ’számonkérőszékként’ működő országgyűlési képviselő, Budai Gyula mindent megtesz annak érdekében, hogy a legfőbb ügyész rendelje el Gyurcsány Ferenccel szemben a nyomozást, de a vádhatóság főemberének már csak pár hete van a nyugdíjig, így ebbe nem akar belemenni. Amint azonban Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, az eljárás bizonyára megindul, és az már senkit nem érdekel, hogy mi lesz az eredménye. Gondoljunk csak annak a rendőr alezredesnek a meghurcoltatására, akivel szemben hat évig folyt büntetőeljárás, ráment az egzisztenciája és az egészsége, míg kiderült, hogy ok nélkül. A lényeg: minden hatalmi tényező egy centrum, a miniszterelnök befolyása alá kerül.”

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető képviselte módosítási javaslatokról:

„…az AB nem a saját zsebére tekintettel vizsgálódik, hanem azt nézi, hogy egy törvény összhangban van-e az alkotmánnyal vagy sem. Ezt valaki talán elmagyarázhatta volna a hódmezővásárhelyi polgármesternek. Lázár János hallhatott azért erről valamit, mert előállt egy másik ötlettel, amely szerint az AB a pénzügyi tárgyú törvényeket bizonyos esetekben mégis vizsgálhatja: akkor, ha alapjogokat sértenek. Ez rendben is lenne, csakhogy ezeket az alapjogokat fel is sorolták, gondosan kifelejtve egyetlen egyet, a tulajdonhoz fűződő jogot. Ami felháborító, mert a jogban kevésbé járatos János bácsi nem veszi észre, hogy átverték.”

Összességében:

Óriási hiba, hogy a kormány nem lát tovább az orránál és kizárólag magyar relációban gondolkodik. Pedig a kirívó törvény- és alkotmánysértésekhez lesz néhány szava az Emberi Jogok Európai Bíróságának és más nemzetközi szerveknek is. Úgy tűnik, hogy ez a miniszterelnök ’jobb kezének’ mindeddig nem jutott eszébe. Sajnálom őt.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!