rss      tw      fb
Keres

Sólyom László: ez az az út, amelyen az Ab megszűnik alkotmánybíróság lenni

MTI 2010. november 10., szerda 15:43

Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.

A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét.

Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.

Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon.

A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre.

"Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi véleményét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal, s az új alkotmánynak a hatályos alkotmány értékeire kell épülnie, azt kell kiteljesítenie. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy jó, használható és legitim alkotmány szülessen, nincs szükség a hatályos alkotmány "becsmérlésére", sem olyan szembeállításra, mintha a hatályos alkotmányos rend ellenében kellene alkotmányozni.

Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.

Beszédében Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét törvényjavaslatai és indokolásuk a népi igazságérzetet, a többség mindenhatóságát, továbbá a régi világot képviselő alkotmány és az új világ ellentétét a jog uralma fölé helyezték. Utalt Zlinszky János volt alkotmánybíró levelére, amelyben a jogtudós arról írt, hogy a "jogállami kontroll szükségességének megkérdőjelezése a jogállami létre hoz súlyos veszélyt, és hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a parlamenti többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes normákat alkothasson". A volt államfő szerint ezek az intézkedések, illetve az indokolásukként szánt érvek megrendíthetik az új alkotmányba vetett bizalmat. Hozzátette ugyanakkor, az is lehetséges, hogy a mai helyzet korrekcióját éppen az új kormány indíthatja el, helyreállítva a normális viszonyokat.

A volt köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az első javaslatokhoz képest történt bizonyos visszakozás. Szerinte biztosan hatott erre a politikai döntésre az, hogy a jogtudó értelmiség széles körben, pontos szakmai érvekkel állt ki az alkotmányos állam alapelvei mellett.

Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Ab-t kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni".

A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.