Schmitt Pál alkotmányozási javaslatairól
- Részletek
- Napi apró
- 2010. november 09. kedd, 12:33
- Mihancsik Zsófia
Kiss Norberttől, a Köztársasági Elnök Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjétől hétfőn megtudtuk, hogy ma Magyarországon a köztársasági elnöknek sajátos helyzete van: az államfő és a miniszterelnök barátok. "Ez a barátság egy nemzet javára válhat" – mondta a hivatalvezető.
Ennek a közlésnek a tükrében szeretném felhívni a figyelmet Schmitt Pál javaslataira (a főbb megállapításokat lásd kiemelt híreink közt), amelyeket az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság felkérésére és címére juttatott el, még október 18-án.
Miután a dolgozat magáért beszél, tartalmi összefoglalására nem pazarolnám a helyet. Csak megemlítem, hogy Schmitt Pálnál Franciaország, istentelen alkotmánya miatt, egy tekintet alá esik a hasonlóan istentelen (és nyilvánvalóan retardált) „kelet-európai volt szocialista országokkal” (kivéve Lengyelország); hogy Schmitt Pál szerint a hívek az istentelen francia forradalom óta igénylik „egyre jobban a katolikus egyház evilági iránymutatását”; hogy a vallás igenis közügy, a „lelkek közössége”; hogy minden hatalom, így „az alkotmányozó hatalom is Istentől való” (ennek alapján hamarosan az ókori értelemben felfogott istenkirályként tisztelhetjük a választójogi kétharmados forradalom birtokában alkotmányozó magyar miniszterelnököt – az istenkirálynak kijáró jogi védelemmel együtt, ezt kifelejtette alkotmánymódosítási javaslatából a köztársasági elnök); hogy az alkotmányba beemelendő szentkorona-tan „korlátként áll a jövendő jogszabályalkotás fölött”; hogy a vérszerződésig és a feudális korszakig visszavezethető „magyar történeti alkotmány megfelel a polgári korszak állameszménynek is”; végül, de nem utolsósorban, hogy az 1949. évi alkotmányozás éppúgy illegitim volt, mert a jogállamtól idegen rendszerben jött létre, mint az 1989-es „illegitim” országgyűlés „alkotmányrevíziói”.
Külön felhívnám azonban a figyelmet a finom célzásnak (vagy közeljövőbeli fenyegetésnek – nézőpont kérdése) felfogható hangsúlyra ennek a mondatnak az elején: „Jelenlegi alkotmányunk kimondja, hogy az egyház az államtól elválasztva működik.”
Érdekességként jelzem, hogy időközben a nyelvvédő köztársasági elnök – a nyelvfilozófia „közjel” fogalma után – újabb saját használatú fogalmakra tett szert, úgymint „magkő” (a régészet és az ásványtan szakszava), illetve „sarkallik” (mármint a jogrendszer).
Ennél azonban sokkal lényegesebb a Magyar Köztársaság elnökének polihisztorokat meghazudtoló műveltsége, amely egyebek mellett átfogja a teljes vallás- és jogtörténetet, elméleti-filozófiai hátterükkel együtt. S ez a tudás kétségkívül a sajátja, hiszen ezt többször is hangsúlyozza: „felfogásom szerint”, „bemutatom”, saját értelmezésemben”, „tanulmányomban” stb. És ez mindannyiunkat büszkeséggel tölthet el. Kár, hogy Schmitt Pálnak – az impozáns tudás, az emelkedett szellemiség és a nyelvvédelmi ambíciók mellé – azóta sem sikerült megtalálnia a magyar helyesírás kézikönyvét, sem a csúf stílushibákat kiküszöbölnie.
Végezetül azt ajánlom, vegyük komolyan a köztársasági elnök javaslatait a készülő új alkotmányhoz. Mert ő Orbán Viktor barátja, és „ez a barátság egy nemzet javára válhat”. Kérdés, melyik az a nemzet.
(Mihancsik Zsófia)