Schmitt Pál javaslatai az új alkotmányhoz

Schmitt Pál javaslatai (a .pdf-et időközben eltávolították a Parlament honlapjáról) az új alkotmányhoz, amelyet az elnöki hivatal állított össze „a Köztársasági Elnök Úr iránymutatásai alapján”; a hivatal egyben azt is közli: „mellékelten csatoljuk Elnök Úr gondolatait a alkotmány előkészítésben résztvevők számára”.
Részletek. Kiemelések tőlünk. Betűhív változat.


I. Van-e helye a kereszténységnek a nemzeti alkotmányokban?

„…szükséges-e szerepeltetni a kereszténységre való utalást az alkotmányok preambulumában… A jelenlegi nemzeti alkotmányokban szerepel utalásként, vagy bújtatott formában az alapvető jogok részeként, mint vallásszabadság.”
„Igen, van helye.”
„A XIX. századi Európában több országon is átsöprő forradalmak az abszolutizmus megdöntéséhez vezettek. Ennek hozományaként az emberi jogok olyan, mint sajtószabadság, vallásszabadság érvényesülése is biztosítottá váltak. Ilyenképp a vallásszabadság (mint kereszténység) része volt a történeti alkotmányoknak is.”
„Az európai országok közül Görögország, Írország, Lengyelország és a Németországhoz tartozó Bajorország alkotmányában szerepel a kereszténységre való utalás, szemben Franciaország, illetve kelet-európai volt szocialista országok alkotmányaival.”
Jelenlegi alkotmányunk kimondja, hogy az egyház az államtól elválasztva működik.”

A katolikus társadalmi gondolkodás és tanítás című fejezet

„E fejezetben bemutatom a katolikus egyház tanításának történeti fejlődését. A fentebb leírtakból világossá vált számunkra, hogy a világmindenség „öröktől fogva" létező a görögök szerint, ezzel szemben a keresztény tanítás szerint a világmindenség Isten alkotása. A katolikus egyház tanítása elsődlegesen nem állami és nem politikai kérdés. Csupán az utóbbi két évszázad során (a francia forradalom óta) vált egyre fontosabbá és a hívek is egyre jobban igénylik a katolikus egyház evilági iránymutatását.”

A reformátusokról című fejezet

„A fent idézett sorok nem azt jelentik, hogy a vallás magánügy, hanem éppen ellenkezőleg: a vallás közügy, a 'lelkek közössége'.
„Az egyház azért sem követhet el erőszakot, mert az egyházi hatalom nem tekinthető politikai értelembe vett hatalomnak.”
„Ezen idézet értelmezése, hogy bármilyen létező hatalmasság csakis isteni eredetű lehet. Saját értelmezésemben ezen idézet azt is jelenti, hogy az alkotmányozó hatalom Istentől való. A világi hatalomnak korlátai vannak, mert a világi hatalom csak materiális síkon tud gondolkodni, ezért vannak, akik nem tartják fontosnak a kereszténységet az alkotmányokban szerepeltetni. A világi hatalom birtokosai hatalmukat Istentől kapták, hiszen az abszolutórium fellett is Istennek van hatalma.”

II. A történeti alkotmány és annak aktualitása napjainkban

„Magyarországnak volt (és sokak szerint a mai napig van) alkotmánya, a történeti alkotmány, mely meghatározó tényezőjének a Szent Korona-tan tekinthető. Eszerint a Szent Korona az államhatalom és a szuverenitás tárgyiasult megtestesítője. A történeti alkotmány magában hordoz olyan erkölcsi, a nép józan gondolkodásában rejlő logikai elveket, melyek korlátként állnak a jövendő jogszabályalkotás fölött. Nem is megváltoztathatóak, illetőleg esetleges megváltoztatásuk esetén kifejezetten deklarálni kellene, hogy ez vagy az a vezérelv valamiért innentől hatálytalan.”
„Megerősíthetjük tehát: a Szent Korona-tan (azaz a történeti alkotmány) egy értékrendszer is egyben. Egy stabil pontja a nemzeti szuverenitásnak.”
„A történeti alkotmány…csak… önmaga szabályait betartó fejlődést tesz lehetővé. A feudális korszakig, sőt a vérszerződésig visszavezethető történeti alkotmány elvrendszere így megfelel a polgári korszak állameszméjének is… Az ősi alkotmány magköve, logikai-erkölcsi belső alapja nem változott.”
„A Szent korona-tan és a jogfolytonosság hitvallói (különösképpen Zétényi Zsolt) rendszeresen kiemelik, hogy – mivel hazánknak volt alkotmánya és azt senki nem helyez (het) te hatályon kívül – a vitatott jogszabály [a mai alkotmány] legföljebb alaptörvénynek nevezhető. Tanulmányom nagyjából ezt a gondolatmenetet követi, hozzáteszem azonban, hogy elképzelhető (ugyanezen felfogást elfogadva) egy olyan terminológiai elcsúsztatás is, miszerint az alaptörvényt alkotmánynak, az alkotmányt pedig alkotmányosságnak nevezzük. Az azonban mindkét esetben egyértelmű, hogy létezik a ’legfelső írott jogszabály’ fölött egy olyan norma, melyet egy oktrojált parlamenti tollvonással nem lehet egyszerűen félre tenni.”
„…a szerves fejlődésen keresztülment történeti alkotmányt egy illegitim parlament fogalmilag kizárt, hogy hatályon kívül helyezze. Az 1949. évi XX. törvényt egy antidemokratikus választójogi törvény antidemokratikus végrehajtásával megválasztott parlament hozta meg formailag. Lényegében hasonlóan, a jogállamtól idegen rendszerben jött létre azon országgyűlés, amely az alkotmányrevíziót – a Kerekasztal-tárgyalásokat követően – legalizálta. Hangzatos érvként gyakran hivatkoznak rá, hogy viszont a többi módosítást már az 1990 utáni parlamentek hajtotta végre… Voltaképpen ez az egyetlen érv, melyen sarkallik jelenlegi jogrendszerünk. Azonban fölhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az 1990-es (és későbbi) demokratikus parlamenteket egy olyan választójogi törvény alapján hozták létre, melyet még az illegitim 1989-es országgyűlés alkotott meg. Tehát az ok láncolat, a jogfolytonosság megtörik.”
„A ’jogsértésre jogot alapozni nem lehet’ elv érvényesülését napjainkban a súlyos jogsértések visszamenőleges hatályú orvoslása jelentheti, illetőleg az olyan garanciális szabályok, mint például nagy súlyú választási csalás esetén az újrafelvétel lehetősége.”

***

Itt következik még a „Javaslat a magyar nyelv alkotmányi szintű védelmével kapcsolatban” című fejezet, illetve „A gyermek és a család alkotmányos alapjogai”, „Az élethosszig tartó tanulás témaköréhez kapcsolódó javaslat” és a „Javaslat a sporthoz való alkotmányos alapjog tárgykörében” című fejezet, melyek fentiekhez hasonló részletezésétől időhiány miatt kénytelenek vagyunk eltekinteni, ám mindenképp elolvasásra ajánljuk.

Kapcsolódó írásunk: Schmitt Pál alkotmányozási javaslatairól


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!