rss      tw      fb
Keres

Mondatok a Magyar Köztársaság Országgyűlésének üléséről

Szemelvények az országgyűlés 2010. november 8-ai üléséről, illetve egy azonnali kérdés és a rá adott válasz*
Plusz: mondatok egy hétfői konferenciáról

 
MÁÉRT-ügy

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes:
„Hat év után újra összeült az állandó magyar értekezlet, ahol megvalósult a teljes nemzeti egység… A MÁÉRT jelentősége, az összmagyar egység és a határon túliak kifejezett kérése indokolja, hogy itt az Országgyűlésben is ismertetésre kerüljön a zárónyilatkozat, amely az egyetemes magyarság legfontosabb feladatait, szempontjait, deklarációját veszi számba.”
[Elkezdi felolvasni]
Öt perc múlva Kövér László házelnök
: Miniszterelnök-helyettes úr, az ötperces időkeret, amely az Ön rendelkezésére állt, az lejárt.
Semjén Zsolt: A kormány nevében beszélek.
Kövér László: Öt perc áll rendelkezésére, miniszterelnök-helyettes úr… Általános érvénnyel tájékoztatom az új kormánytagokat, hogy amennyiben nem a miniszterelnök úr szólal fel a kormány nevében, akkor öt perc áll rendelkezésükre, és nem több.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető
„Egy mondat a Hídhoz: ő egy etnikai értelemben vegyes párt, a szlovákiai magyarok és a Szlovákiában élő anyanemzet együttműködését szolgálják, a Magyar Állandó Értekezlet pedig a magyar pártok közösségét jeleníti meg.”

Vona Gábor Jobbik-frakcióvezető
„Nagyon köszönjük, hogy mi is, ellenzéki pártként, részt vehettünk ezen az értekezleten… A Híd pártját mi nem hiányoltuk, mi egyetértünk azzal, hogy a MÁÉRT-en valóban magyar pártok vegyenek részt, és ne hígítsuk fel ezt egy olyan nyitottabb politikai szerkezettel, mint amit a Híd képvisel Szlovákiában, itt valóban azok a pártok jöjjenek össze, akik etnikai jellegű pártként működnek a határon túli elszakított területeken… Mi segítségére leszünk a MÁÉRT-nak abban, hogy tegyen a „szebb jövő”-ért.

Németh Zsolt államtitkár
„2004-ben már nem tudtunk közös zárónyilakozatot elfogadni, hiszen Gyurcsány Ferenc megharagudott a határon túli magyarokra azért, mert a kettős állampolgárság ügyében mertek ellentmondani a szocialista álláspontnak.”

***

Lázár János napirend előtt: Demokrácia és igazságosság
„Nekem az a személyes meggyőződésem, és ezt az alkotmányozás vitájában is fogom képviselni, hogy Magyarországon a képviseleti demokrácián belül a többségi demokrácia intézményrendszerét, elvi rendszerét kell erősíteni, azzal a rendszerrel szemben, a mellett, annak rovására is akár, ami az elmúlt húsz esztendőben kialakult, pontosan azért, hogy a választói akarat jobban érvényesüljön, pontosan azért, hogy az a felelősség érvényesülhessen, amit a választóktól kaptak azok, akiket megválasztottak.”

Navracsics Tibor
[Lázár János felszólalásához]:
„Az elmúlt tíz nap valóban az elveszett politikai identitások keresésének időszaka volt bizonyos pártoknál. Pártoknál, amelyek kicsúszóban a közfigyelemből, kicsúszóban a közérdeklődésből, soványka választópolgári felhatalmazással próbálták valahogyan felhívni magukra a figyelmet. A legviccesebb ezek közül kétségtelenül a Magyar Szocialista Párt volt, amely nyolc év kormányzás után, ami a magyar demokrácia teljes mélyrepülése volt, most mintegy a demokrácia apostolaiként próbálták újrafösteni magukat. Egyvalamiről feledkeztek el, illetve dehogyis feledkeztek el, hiszen erről beszéltek: ez egészen pontosan a saját pénzük védelme. Az egész demokráciaféltésük mögött egyetlen dolog volt, az erkölcstelenül kifizetett végkielégítéseket valahogyan meg kell menteni. A kormánypárti többség pedig jogállami megoldást keresett.”
[Válasz Szabó Imre MSZP-s képviselő felszólalására]:
„Önmagában van bája annak, amikor a Magyar Szocialista Párt egy képviselője államosítástól retteg. Valóban, hiszen ha valakinek gyakorlata lehet benne és hagyománya lehet benne, az nem a parlamenti patkónak ezen az oldalán található… Mindenről az államosítás jut eszükbe.”
„A civiltársadalmat mi partnerként, nem gyarmatként kezeljük."
"Önmagában az is tanulságos, hogy a szocialista képviselőknek mindig akkor jutnak eszükbe a civil egyesületek, amikor Önök éppen ellenzékben vannak. Mert akkor civil egyesületként próbálnak visszajönni. De a választópolgárok Önökből nem kértek. Civil egyesületként sem fognak Önökből kérni, ha megsúghatom.”

***

Scheiring Gábor, LMP-frakcióvezető-helyettes
[A költségvetésről]:
„Ha megnézzük azt, hogy a kormány milyen politika mellett áll ki, azt látjuk, hogy ott folytatja a kormány, ahol a Gyurcsány–Bajnai-kabinet abbahagyta. Azaz a második Orbán-kormány Gyurcsány, Bajnai és Kóka kottájából játszik.”
[Lázár felszólalásához]:
„Továbbra sem látszik, hogy az új kormány szakított volna az előző kormánynak a demokratikus intézményeket rongáló hisztérikus eljárásával… Bár jól tudják, hogy az előző kormány és Gyurcsány Ferenc egyik legnagyobb hibája az volt, hogy magát az alkotmány fölé helyezte, Önök mégis pont ezzel folytatják.”

***

Elnök: „Gyurcsány Ferenc, az MSZP képviselője azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek Miért fél miniszterelnök úr? címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Navracsics Tibor miniszter urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól kéri a választ.”
Gyurcsány Ferenc: „Köszönöm szépen, hagyjuk meg a lehetőséget a miniszterelnök úrnak.”
Elnök: „A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.”

***

Balla Gergő, Jobbik-képviselő „Halál a magyarokra, avagy létezik-e magyargyűlölet” című azonnali kérdése
„2009. március 15-én Miskolc cigányok által lakta területein az ott élők úgy döntöttek, hogy vélt félelmeik alapján saját kézbe veszik az állam erőszakmonopóliumát. Úgynevezett önvédelmi csoportokat alakítottak, és az utcákon járőröztek. Még egy civil rendőrautót is megállítottak, mert a benne ülőknek rövid volt a haja. Estére a cigányok pánikhangulata annyira felfokozódott, hogy a Muszkás oldalba lakók Molotov-koktélokot kezdtek el gyártani, és állig felfegyverkezve várták az arra haladó gépjárműveket. Hajnal két óra körül két magyar férfi és egy magyar lány piros Peugeot gépjárművükkel balszerencséjükre éppen arra járt. A cigányok leállították a gépjárművet, és szabályszerűen megrohamozták az utasaikat. Dorongokkal, vasrudakkal, bozótvágó késekkel, baseballütőkkel. Egymást pedig ’Büdös magyarok, üssétek őket!’ felkiáltással biztatták. A kocsi szélvédőjét betörték, és az üvegszilánkoktól megsebesült sofőrnek csak a lélekjelenlétén múlt, hogy el tudtak menekülni. A rendőrség által lefoglalt fegyverek között egy másfél méteres karó is volt, amire Halál a magyarokra feliratot véstek.   A regionális napilap is folyamatosan beszámolt a fejleményekről, nem palástolva az elkövetők származását a rasszista indíttatás miatt. Az esetben a bíróság már ítéletet első fokon kihirdette. A bíróság azt mondta, a bűntett a magyar nemzet, a magyar közösség ellen irányult. A tárgyalás pikantériája, hogy Horváth Aladár, roma polgárjogi aktivista is ott volt. Szerintem egy magyar polgárjogi aktivistának kellett volna ott ülni. Ezért kérdezem: kíván-e a kormány a magyargyűlölet ellen is fellépni olyan vehemenciával, mint más gyűlöletbűncselekmények ellen.”

Kontrát Károly államtitkár válasza:
„Magyarországon semmiféle gyűlöletnek nincs helye, így magyargyűlöletnek sincs helye. A nemzeti együttműködés kormánya programjában a törvény előtti egyenlőség teljes visszaállítását hirdette meg. Ezért megnyugtatom képviselő urat, hogy valamennyi bűncselekmény, így a magyargyűlöletben megnyilvánuló bűncselekmény ellenében is határozottan fellépünk. Engedje meg, hogy összefoglaljam a kérdés lényegét: bűncselekmény történt, az elkövetőket elfogták, majd pedig elítélték. Tehát a rendőrség is, az igazságszolgáltatás is végezte a munkáját, az elkövetők pedig nem jogerősen, de megkapták a büntetésüket. Különösen azért furcsa a képviselő úr kérdése, mert gyakorlatilag ez az első olyan eset, amikor az igazságszolgáltatás kimondta, hogy a magyar nemzet ellen történt bűncselekmény… Azt mondták az elkövetők, hogy a családjukat akarták megvédeni, mert a kocsit többször is látták az utcában körözni, attól féltek, hogy őket akarja megtámadni. Az ítélet indoklása szerint viszont a helyszínen talált bizonyítékok és a tanúk vallomása alapján is az bizonyosodott be, hogy a romák szándékosan provokálták a támadást. Megállapította a bíróság azt is, hogy a bűncselekmény a magyar nemzet ellen, a magyar lakosság körébe tartozó csoportok ellen irányult. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy most először ítéltek letöltendő börtönre romákat közösség elleni erőszak miatt. Rendkívül súlyos ítéletet hozott a bíróság, a tizenegy roma férfi közül nyolcat öt évig terjedő letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, tehát ahogy az Ön által említett példa is mutatja, az intézkedések megtörténtek.”**

***

Vita Izraelről
Az MTI beszámolója szerint éles vita robban ki az Európai Közösség és Izrael kapcsolatáról a parlamentben.

Kőszegi Zoltán (Fidesz) felszólalásában még úgy fogalmazott, hogy a megállapodással a gazdasági kapcsolatok mellett a politikai kapcsolatok is megszilárdulhatnak. Azt mondta: "a keresztény magyar állam parlamenti képviselőiként kötelességünk, hogy a történelmi zsidó igazság és a történelmi keresztény szeretet együttesen tudjon érvényesülni a világbéke megteremtésében."
Vona Gábor (Jobbik) ezzel szemben "agresszor államnak" nevezte Izraelt, amely szerinte a nemzetközi béke legnagyobb akadályozója. A pártelnök szerint a kormánytöbbség valamit el akar titkolni az EU és az Izrael közötti megállapodásból, ennek kiderítése érdekében egy magyar-izraeli kapcsolatokat vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását javasolta.
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és az ugyancsak jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a vita során egyaránt amellett érvelt, hogy Magyarországnak felül kell vizsgálnia Izraellel való kapcsolatát az ott működő "apartheid" miatt.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a házbizottság összehívását kezdeményezte azt követően, hogy Pörzse Sándor - Bárándy Gergely MSZP-s politikus felszólalása alatti - bekiabálásában "szarháziaknak" nevezte a szocialista képviselőcsoport tagjait.
Bárándy Gergely a bekiabálás alatt Vona Gábor felszólalására reagált. A Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a "holokausztipar" igazságtalanul vádolja pártját antiszemitizmussal. A szocialista politikus szerint már a "holokauszt relativizálása" is bűncselekménynek minősül, ezért úgy gondolja, Lezsák Sándor akkor járna el helyesen, ha megvizsgálná a Vona Gábor elleni büntetőfeljelentés szükségességét.
Pörzse Sándor ezt követően azt mondta: elragadtatta magát és elnézést kért az Országgyűléstől, illetve azoktól, akik „nem értenek egyet kijelentésével”.
Az Országgyűlés végül 306 igen szavazattal ratifikálta az uniós tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodást, amelyre a jobbikos képviselők egyöntetűen nemet mondtak, az LMP 7 politikusa pedig tartózkodott.

***

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája

Schiffer András az állampolgári tanácsok létrehozása mellett emelt szólt. Hangsúlyozta továbbá: az egyeztetés során biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű csoportok véleménye is megjelenjen. Az LMP frakcióvezetője a vitában újból sürgette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését.
Szávay István (Jobbik) pártja azon javaslata mellett érvelt, amely a határon túli magyar szervezetek számára is lehetővé tenné a részvételt.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkárának válasza: a kormány számára természetes, hogy határon túli szervezetek véleményére is számít a jogszabályok egyeztetésekor.

***

Plusz: Mondatok a Társadalmi Kerekasztal által rendezett A társadalmi szerződés útján című konferenciáról

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a jogalkotási folyamatokra is ki kívánja terjeszteni a kormány a nemzeti konzultációt. "Véget ér az államnak a széthordása, az állam újra a nemzetünk teljességének a közössége lesz, és ebben nagyon fontos szerepe van a civil szervezeteknek; ezért január elsejétől ők a jogalkotás ugyanolyan fontos részei lesznek, mint bármelyik más kormányzati szereplő."
Kiss Norbert, a Köztársasági Elnök Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője arról beszélt, hogy ma Magyarországon a köztársasági elnöknek sajátos helyzete van: az államfő és a miniszterelnök barátok. "Ez a barátság egy nemzet javára válhat."
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, szóvivője: „A társadalmi szerződés valóban kétoldalúvá vált, tartalmát az emberek és a tavasszal kormányra került hatalom együtt írta, és a következő időszakban együtt fogja valóra váltani."
Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke arról beszélt, az elmúlt nyolc évben azt látták, hogyan éltek vissza a hatalommal. "Mára azonban másképp érezzük magunkat: mérhetetlen a változás, mérhetetlen a közérzetnek az alakulása". Az elitképzés fontosságáról azt mondta: szakkollégiumokon keresztül olyan "fiatal értelmiségi, nemzeti és keresztény elkötelezettségű nemzedéket" kell felnevelni, amely professzionális a maga szakmájában.
A Társadalmi Kerekasztalt a CÖF és a KÉSZ alapította.



* Forrás: MTV videó, MTI
** Lásd Pető Iván írását


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!