Szívtelen gazemberek




Édesanyám mesélte, hogy az ostrom alatt egy kenyérre cserélte egyetlen értékét, a karóráját, hogy fiacskája ne éhezzen. A nyilas rémuralom és a német megszállás alóli felszabadulás után nagyon nehéz volt az élet, de én sohasem éheztem, drága anyukám éhezett helyettem.


Ez jutott eszembe, amikor értesültünk arról, hogy a magyar állam jogos tulajdonát képező Seuso-kincsek felét összesen 4,7 milliárd forintért sikerült egy angol testvérpártól birtokba venni.


Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk a januárban szintén 4,7 milliárdért vásárolt Courbet-festmény árát, abból kb. 47 millió reggelit lehetett volna előállítani éhező magyar gyermekeknek! De ebből az összegből sok száz munkahelyet is lehetett volna létesíteni, miközben elfeledkezünk az önreklámozásra, indokolatlan kampánycélokra fordított milliárdokról, a stadionokra költendő százmilliárdokról stb., stb.


Bátran kijelentem, mindazok, akiknek közük van a pénzherdáláshoz, felelőtlen, szívtelen gazemberek! Magyarország ennél sokkal jobb vezetőket érdemel!