A köztársasági elnök újévi köszöntője…
- Részletek
- 2010. január 03. vasárnap, 14:58
- Gulyás (Zénó) András
Gulyás (Zénó) András
... akár egy szelídebbre hangolt Orbán-beszéd is lehetett volna. Sólyom László elnöki ciklusa végén, és általa remélt újraválasztása előtt, immár semmit sem bíz a véletlenre. Már-már a "papagájkommandó" hangütéséhez közelítve újra és újra alkalmat talál, hogy esetenként a Fidesz terminológiáját átvéve világosítsa föl a polgárokat, hányadán is állunk éppen, és mit is kell majd tenniük a tavaszi választáson. Szemernyi kétséget sem akar hagyni az emberekben, nem áttételesen célozgat, hanem direktbe mondja a frankót.
Volt a beszédnek egy fejezete, amely arról szól, hogy reményei, azaz reményeink szerint a jövőben a kormány erős legitimitással fölvértezve egészen más hangot üt majd meg, és persze az akkori ellenzék is merőben új arcot mutat majd. És azt hiszem, ebben nemhiába reménykedik az elnök úr. Hát persze: egy majdani kormánynak, amely nem áll a gátlástalan ellenzék alpári szavaktól hemzsegő sértegetéseinek kereszttüzében, amely ellen nem folyik permanens keresztes hadjárat, nem tesz neki keresztbe, ahol csak tud, a Közt. Elnök, nem lehetetleníti el reformtörekvéseit az Alkotmánybíróság, és nem működik ellene majdnem az egész jogalkalmazói szféra, sokkal könnyebb dolga lesz. Sokkal könnyebb lesz változásokat életbe léptetni, reformokat megvalósítani, a szélsőséget kezelni, azaz egy kicsit önmagukat is. Ehhez még csak kétharmados többség sem kell. Ha zavarja őket, mondjuk, a Jobbik otromba nyomulása, akár be is tiltathatja a pártot, a Gárdájához hasonlóan. Ugyanis a magyar jobboldal és annak vezető ereje, Polt Péter váratlan és rapid legfőbb ügyésszé emelése (másként fogalmazva: Györgyi Kálmán lemondatása) óta, tehát nagyjából egy évtizede föltűnően nem aggódik az igazságszolgáltatás konzekvens szigora miatt. Orbán Viktor szállóigévé lett mondata, - miszerint "... a jogászok meg majd megvédenek, oszt jónapot!" - óta bevallottan is kalkulál a joglkalmazói oldal eseti elnézőképességével. Erre az "oltalomra" nyilván kormányzati pozícióban is számít(hat?) a majdani kormány.
A majdani maroknyi ellenzék meg végletesen sarokba szorítva a maga módján elnézést kér, hogy egyáltalán létezik, és megköszöni, hogy beengedik a Parlamentbe. Pofázni nem mernek majd, ahogyan a ballib sajtó sem, mert megnézhetik magukat. Nagy változások elé nézhetünk hát valóban.
Így valósul meg a mi demokratikusan és majdnem alkotmányos körülmények között megválasztott Elnökünk jámbor óhaja.