Medián, Ipsos: A jelenlegi adatok alapján Fidesz-kétharmad várható




Hann Endre, a Medián vezetője és Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója csütörtökön a Politikatörténeti Alapítvány tudományos-szakmai konferenciáján beszélt a parlamenti választásokról és a politikai előrejelzésekről.




Medián, Hann Endre: nőtt a kormányváltást akarók aránya, a Fidesz mégis kétharmadot szerezne


A medián mérése szerint 57 százalék a biztos szavazó. Ez kimondottan magas arány ennyi idővel a választás előtt, miközben ebben a ciklusban végig alacsony volt, és csak két-három hónapja „megy felfelé”.


A Fidesz támogatottsága 36 százalék a teljes népesség körében, 39 százalékról „esett vissza", és egy ilyen arányú csökkenés nem intézhető el egy kézlegyintéssel. De „a mai számok alapján tuti” a Fidesz-KDNP kétharmada.


A baloldali összefogás listája 23 százalékon áll, eszerint az ellenzéki összefogás tényének nincs hatása az ellenzéki pártpreferenciákra.


A Jobbik támogatottsága 10-ről 14 százalékra emelkedett.


Az LMP-nél a legkockázatosabb dolog lenne nyilatkozni arról, bejutnak-e a parlamentbe, mivel tartósan az 5 százalékos küszöb alatt vannak, de nem merné kijelenteni, hogy nincs esélye a pártnak a bejutásra.


Januárról februárra nőtt azok aránya, akik szerint jobb lenne a kormányváltás, a kormányváltást óhajtók 26 százaléka jobbikos, 53 százaléka a baloldali ellenzékre szavazna.



A vezető politikusok népszerűségi rangsora: a kormányoldal enyhe megingását jelzi a alakulása is: bár a rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, közülük többnek három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban. A tízes toplistában viszont Mesterházy Attila és Bajnai Gordon mellett (sőt, őket egy hajszállal megelőzve) most először Vona Gábor is helyet követelt magának.



A Simon-ügyről


Az elmúlt hetek egyik meghatározó belpolitikai botrányáról, a február elején kipattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tájékozottnak mondható: a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről, 72 százalék meg tudta nevezni a „főszereplőt”, sőt, 52 százaléknyian még a szóban forgó pénzösszeg nagyságával is tisztában voltak. A Simon-ügy lehetséges hatásairól a válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit – ennek ellenére a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt, sőt, az MSZP önállóan mért népszerűsége egy kissé még javult is. Ezt magyarázhatja az az adat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak. Az összefogás változatlan számait persze úgy is lehet értelmezni, hogy a botrány eltántorította azokat az – egyébként folyamatosan csökkenő számú – bizonytalan szavazókat, akik a választások közeledtével esetleg a baloldali koalíció felé fordultak volna.



Mesterházy káros üzenetéről


Hann Endre a közvélemény-kutatások szempontjából kifejezetten kontraproduktívnak tartja, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt üzente a híveinek, mondják azt a közvélemény-kutatók megkereséseire, hogy Fidesz-szavazók, a szavazófülkében pedig szavazzanak az összefogásra. Milyen morális alapon áll az, aki felszólítja a híveit, hogy hazudjanak?, kérdezte.


Ipsos, Závecz Tibor: sok a rejtőzködő szavazó


A legaktívabbak a Fidesz-KDNP támogatói (63 százalék), a baloldalon 53 százalék, a Jobbiknál 52 százalék a biztosan szavazók száma. A biztos szavazók között 51 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re, 33 százalék „a kormányváltó baloldalra”, 13 százalék a Jobbikra és 2 százalék az LMP-re. Ebben az esetben 36 százalékos lenne a részvétel a választáson.


Ha azokat is figyelembe veszik tényleges voksolóként az egyes pártok táborából, akik még nem mondják biztosra a részvételüket a választáson, akkor a részvételi arány már 61 százalékra megy fel, a pártok között pedig 47–35–14–2 százalék lenne a szavazati arány.


Ha a listás szavazatoknál 10 százalékpontnál nagyobb a Fidesz előnye – márpedig a februári mérések szerint a Fidesz-KDNP-nek legalább 9 százalékpontos előnye van a baloldali összefogással szemben –, akkor kétharmados Fidesz-győzelem várható áprilisban.


A rejtőzködő szavazókról: míg négy évvel ezelőtt 2500–3000 ember felkeresésére volt szükség, hogy legalább ezren válaszoljanak, ma 4000–4500 embert kell megkeresniük, de ugyanez a helyzet a telefonos kutatásnál is, 5–6 ezer felhívottból válaszol ezer, míg korábban 3,5–4 ezerből válaszoltak ezren.


A határon túliak preferenciáinak felméréséről: körülbelül két mandátumot befolyásolnak a levélben leadott szavaztok, „ezt most virtuálisan odaadhatjuk a Fidesznek és 0,1 részben a Jobbiknak”, de nem végeznek méréseket, mert nem éri meg a befektetett energiát.



Az Ipsos ábrája


Tárki, Sík Endre


A vezető kutató a konferencián arról beszélt: felmérésük szerint akik úgy érzik, az elmúlt négy év során jobb lett az anyagi helyzetük, jobban élnek és a jövő is „nekik áll”, azok a többiekhez képest nagyobb arányban mennének el szavazni, és nagyobb arányban mennének el szavazni azok is, akik szerint nem kell kormányváltás.





(MTI, Medián, Ipsos)


(A Medián legutolsó felmérését, amelyet február 21-e és 25-e között készített, most hozták nyilvánosságra. Az Ipsos utolsó mérése február elején készült, lásd részletesen itt, a Tárki februári eredményei itt olvashatók)