rss      tw      fb
Keres

Igen!




Nem akarnék triumfálni, de egy hete ezeken a hasábokon megjósoltam, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség koalícióra fog lépni Victor Ponta szociáldemokratáival, s hogy legfeljebb az a kérdés, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke miniszterelnök-helyettes lesz-e az új kormányban vagy sem. Nos, az lesz, melléje meg kulturális miniszter is, ami, mellesleg szólva különösen piszkálja a román nacionalisták csőrét. (Néhány beteg nacionalista elme ott is a nemzeti kultúrát félti az „idegenektől”, noha semmi okuk rá.) Korodi Attila megkapta a környezetvédelmi tárcát, maga a magyar párt pedig nem kevesebb mint tizennégy (!) államtitkári posztot. Gyanítom, a felek minderről nem 48 órán belül alkudtak meg – bár a hivatalosság keltette látszat emellett szól –, hanem már akkor alkudoztak, amikor én „minden pénzemet” feltettem volna arra, hogy lesz koalíció a forma szerint jobbközép RMDSZ és a Szociáldemokrata Unió között. Hab a tortán, hogy a kormánynak lesz még egy (félig) magyar tagja, Szabó Gabriella, volt olimpiai és világbajnok hosszútávfutó, akinek azonban nincs köze az RMDSZ-hez, magyarul se beszél.


Kelemen és Korodi voltaképp visszakapta azt a tárcáját, amelyet Emil Boc jobbközép kormányában (2009–2012, az „aranykor”) birtokolt. De úgy látom, az RMDSZ nem nagyon szabott konkrét feltételeket a kormányba lépéshez. Ha majd bent lesznek, kérhetnek, sőt követelhetnek. Markó Béla, az RMDSZ „örökös” elnöke azzal a szellemes fordulattal élt egy lapinterjúban, hogy a piaci kofa se mondja meg előre, mennyit hajlandó engedni a liba eredeti árából.


Markó, akinek én feltétel nélkül hiszek, azt is mondta mellesleg, hogy olyan egységet, mint az RMDSZ „parlamentjének” (Szövetségi Képviselők Tanácsa) múlt szombati ülésén a kormányba lépés igenlésére nézve tapasztalt, ő a pályafutása során még nem látott.


Ebben gyanúm szerint szerepe van Basescu köztársasági elnöknek, Orbán Viktor barátjának. Ez külön történet. Minálunk, kivált az ellenzéki oldalon, divat arról beszélni, hogy „bezzeg Basescu”! Aki, ellentétben Orbánnal, elítélte Oroszországot a krími agresszió miatt. Ámde ugyanez az ember, ugyanazzal a lélegzettel kirohant az RMDSZ (valójában Ponta) ellen, mondván: elfogadhatatlan, hogy az erdélyi magyarok szabadon használhassák nemzeti jelképeiket és hogy a székelyföldi román orvosok tanuljanak meg magyarul, mert a páciensnek joga van az anyanyelvét használni. Az elnök megint egyszer bizonyította, mennyire magyarbarát.


Kicsit komolyabb nézetben: Basescunak szándékában áll, hogy az alkotmánybíróságnál „megfúrja” az új koalíciót, éspedig azzal az érveléssel, hogy ő Pontát a szociálliberális kabinet programjával nevezte ki miniszterelnöknek, most meg „új program” van. Hát nincs. Ponta túljárt az amúgy roppant dörzsölt Basescu eszén, és Kelemen Hunor partner volt ebben. A program maradt, ami volt, annál is inkább, mert 2012-ben a szocik, a liberálisok és az RMDSZ együtt dolgozták ki – csak épp a liberálisok kifúrták az RMDSZ-t. De ettől még a két évvel ezelőtti program érintetlen, Basescu semmire nem fog menni az alkotmánybíróságnál, ha egyáltalán nekirugaszkodik.


A hatalmi ágak játéka érdekes, színes, olykor botrányos Romániában. Mindenesetre az ottani belpolitika sokkal izgalmasabb mint a magyarországi a maga „központi erőterével”, ahol egyetlen akarat érvényesül. Mindenki tudja, kié. Őt parafrazeálva mondom: Hajrá RMDSZ, hajrá Románia! Már csak azért is, mert az új koalícióra még az árnyéka sem vetül a Fidesz által futtatott Tőkés- és Szász-féle politikai senkiknek.