rss      tw      fb
Keres

Heller Ágnes









Tea Party – ott és itt


Ma reggel nem Gyurcsánnyal, hanem az amerikai választásokkal ébredtem, már csak azért is, mert a CNN-t néztem. Ezúttal elmaradt a meglepetés. Hogy a Házat a demokraták elvesztik, borítékolható volt. Furcsállom, de Nancy Pelosi (a Ház demokrata „speakere”) a legkevésbé népszerű amerikai politikusok egyike. Viszont a szenátusban megmaradt a demokrata többség, pedig itt is remegett egy ideig a léc. Obamának még nehezebb lesz az elképzeléseit  keresztülvinnie. De mint már említettem, éppen ez a liberális demokrácia egyik nagy erőssége.

Érdekesnek tartom a „Tea Party”-republikánusok szövegét. Ők Amerika populistái. Azt állam ne költekezzen a mi pénzünkből, majd mi eldöntjük, hogy mire költjük, mondják, tehát pont az ellenkezőjét vallják, mint a magyar populisták. Ezt egyfajta antiszociális konzervativizmus. Ez a szöveg az, ami Amerikában megdobogtatja az irigy emberek szívét, míg nálunk ennek éppen az ellenkezője, egyfajta régi kommunista szöveg narancssárga kiadásban mobilizálja a legrosszabb ösztönöket (vegyünk el mindent a gonosz gazdagoktól, fütyülünk a magántulajdon szentségére!) Ennél érdekesebb a Tea Party Kína ellenessége, méghozzá elsősorban nem politikai, hanem gazdasági szempontból. Kína felvásárolja Amerikát, ez ellen kell tiltakoznunk, mondják. Ez meglehetős önellentmondás. Vagy utáljuk vagy kívánjuk az állami beavatkozást, vagy imádjuk vagy utáljuk a szabad versenyt.

Képzeljék el egy pillanatra Amerikában a magánnyugdíjpénztárak nálunk végrehajtott de facto államosítását. Teljesen elképzelhetetlen. Senkinek, semelyik párt tagjának, hívének nem fordulhatna meg a fejében. Ott tisztelik az alkotmányt (azért ért meg több mint kétszáz évet) és a személyi szabadságot, a választás szabadságát is beleértve. Ezen nem változtat, hogy melyik párt van többségben a Házban, s hogy melyik párt képviselője a köztársasági elnök.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!