A Pénzügyi Hírszerző Egységek (FIU) az Európai Unióban
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2014
- 2014. február 07. péntek, 13:39
- hírek
MTI 2014. február 7., péntek 12:39
A pénzügyi hírszerző egységek (FIU) hálózatát az Európai Unió tagországaiban az Európai Parlament és az EU-tagállamok kormányait képviselő tanács 2005-ös döntése alapján hozták létre. Az irányelv „a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről” rendelkezik.
Az uniós zsargon szerint az irányelv olyan jogszabály, amelyet a tagországoknak nem közvetlenül, hanem tartalmában kell végrehajtaniuk, azaz „olyan jogi aktus, mely konkrét célokat tűz a tagállamok elé, a megvalósítás módjának kiválasztását azonban a tagállamokra bízza”.
A pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó irányelv értelmében minden uniós tagállamnak létre kell hoznia egy pénzügyi hírszerző egységet. Ez felel a pénzmosással összefüggésbe hozható információk „átvételéért, igényléséért, elemzéséért és az illetékes hatóságokkal való közléséért”. A tagországoknak kell biztosítaniuk azt, hogy a FIU hozzáférhessen minden szükséges pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információhoz, valamint az egység finanszírozását.
Az irányelv hatálya alá tartozó „intézmények és személyek késlekedés nélkül kötelesek a gyanús ügyletekről bejelentést tenni a FIU-nak, ha tudomásuk van arról vagy feltételezik, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására irányuló cselekmény van folyamatban, vagy ilyen kísérlet történt”. Emellett a FIU is kérheti információk kiadását a hatályos jogszabályokkal összhangban.
Az uniós jogszabály arra is kitér, hogy „a hatálya alá tartozó intézmények és személyek nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik személyeket arról, hogy adatokat továbbítottak a FIU-nak", kivéve, „ha ennek felfedésére bűnüldözés céljából van szükség”.
Az előírások közé tartozik az is, hogy az érintetteknek „az ügyféllel létesített üzleti kapcsolat lezárásától, illetve az ügylet végrehajtásának időpontjától számított legalább öt évig meg kell őrizniük a dokumentumokat, az alátámasztásul szolgáló vagy egyéb iratokat”.
A FIU munkáját segíti egy számítógépes hálózat, a FIU.NET is. Központi adatbázissal ez nem rendelkezik, de lehetővé teszi, hogy az érintett országok egymásnak adatokat küldjenek.
Az uniós irányelv szerint pénzmosásnak minősül a „szándékos elkövetői magatartás” a következő esetekben: bűncselekményből származó vagyon átváltása vagy átruházása a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából; a bűncselekményből származó vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzáfűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése; vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak ismeretében, hogy a bűncselekményből származik; a fenti cselekmények elkövetésében való részvétel, valamint elkövetésének támogatása.
Az irányelvet a hitelintézetekre, a pénzügyi szolgáltatókra, a független jogi hivatás képviselőire, a közjegyzőkre, a könyvelőkre, a könyvvizsgálókra, az adótanácsadókra, az ingatlanügynökökre, a kaszinókra, a vagyonkezelői vagy társasági szolgáltatókra, valamint az árukereskedők egy részére kell alkalmazni. Az irányelv hatálya alá tartozók” az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve legalább 15 ezer euró összegű alkalmi ügyletek teljesítésekor kötelesek ügyfeleiket átvilágításnak alávetni”. A gyanús ügyletekről „jelentést kell készíteniük, tekintet nélkül bármilyen kivételre vagy küszöbértékre”.
A szabályozás szerint „az átvilágítás során végzett intézkedések egyebek között az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és jellegéről, adott esetben a tényleges tulajdonos azonosítása, valamint az ügyfelet őrizetben tartó vagy ellenőrző vagy azon jogi személy azonosságának ellenőrzése, amelynek nevében ezt a tevékenységet végzik”.
Az uniós irányelv rendelkezik arról is, hogy hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók nem vezethetnek nem névre szóló számlákat, illetve nem nyithatnak nem névre szóló takarékbetétkönyveket.
Magyarországon is törvény rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról. Magyarországon belül a FIU 2012. január 1-jétől főosztályként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalában működik Pénzmosás Elleni Információs Iroda elnevezéssel.
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda tájékoztatója (http://www.nav.gov.hu/data/cms297060/FIU__feleves_tajekoztato_2013.09.20.pdf) szerint az irodához tavaly az első félévben havonta átlagosan 1100 bejelentés és adatszolgáltatás érkezett. Ezek túlnyomó többsége (89,5 százaléka) banki bejelentés. Nem-pénzügyi szolgáltatóktól az említett időszakban összesen csupán 14 bejelentés érkezett a magyar hivatalhoz. Külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére 107 esetben került sor, 35 esetben tájékoztatásra, a Pénzmosás Elleni Információs Iroda pedig 110 esetben válaszolt meg külföldi megkeresést, és 41 esetben adta meg az előzetes hozzájárulást információtovábbítás céljára.
A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a FIU jogosult megismerni bármely szolgáltató által kezelt adatot, bank-, fizetési-, értékpapír-, biztosítási, pénztár-, foglalkoztatói nyugdíjtitkot, üzleti titkot, központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, valamint adótitkot vagy vámtitkot is. A bejelentési kötelezettség pedig kiterjed a végrehajtott, végrehajtandó vagy „az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott” ügyleti megbízásra is.