Szijjártó Péter és Lázár János a Fidesz Alkotmánybíróság elleni lépéseiről

MTV1, Ma reggel, 2010. október 27.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője
Műsorvezető: Krizsó Szilvia, Süveges Gergő
Részletek az interjúból

Véget vetni a pofátlan mértékű végkielégítések rendszerének
„ - Hát azt a legkevésbé hiszem, hogy a Fideszre nézve született kedvezőtlen döntés. Sokkal inkább az emberek akaratával szembemenő döntés született.
– De ezt miért mondja? Hiszen például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt mondta, hogy súlyos kár éri a több évtizede a pályán lévő pedagógusokat a törvénnyel.
– Azért, mert a pofátlan végkielégítések rendszerének mi véget akartunk és akarunk is vetni. Ezt világossá tettük. Tehát az emberek erre is szavaztak, hogy velünk együtt véget vessenek a részint botrányos, részint pedig pofátlan mértékű végkielégítések rendszerének. És mi ennek akartunk megfelelni… Ezek között természetesen vannak volt miniszterek, államtitkárok, állami cégvezetők, akik busás havi jövedelem után tehettek volna zsebre ugye több tízmillió forintot is esetenként. Ennek a rendszernek véget kell vetni. Szerintem nincs ember ebben az országban, aki ne értene egyet azzal, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor minden eddiginél nagyobb szükség van az arányos közteherviselésre és arra, hogy a válság által ránk rótt terheket közösen viseljük, szóval nincs ember, aki egyetértene azzal, hogy az ország jelenlegi helyzetében ezek a milliós, tízmilliós végkielégítések jogosan vagy helyesen járnának a költségvetési, állami szférában.”
– …ezen a vitán szerintem mi már túl vagyunk. Most nem a végkielégítésekről szól ez a vita, hanem a jogbiztonságról, a jogállamiságról, hogy vajon kétharmados többséggel mindent meg lehet-e csinálni? Felül lehet-e írni alkotmánybírósági döntéseket akkor, amikor az előző négyéves, nyolcéves szocialista-liberális kormányzási ciklusban éppen Önök voltak azok, akik az alkotmánybírósági döntések szentségére felhívták a figyelmet, folyamatosan.
– Szerintem kétharmados többséggel nem lehet kibújni a választói akarat teljesítése alól. Tehát az a korszak véget ért Magyarországon, amikor a kormány az első akadályra meghátrált az elől, hogy teljesítse azt a vállalását, amit egyébként a választók testáltak rá. Tehát én azt gondolom, hogy nekünk ennek a választói akaratnak meg kell felelni.”

Nekünk, a nemzeti ügyek kormányának kötelességünk megfelelni az emberek akaratának
„– …még egyszer próbálom feltenni a kérdést, hogy itt nem a pofátlan végkielégítések eltörlését akadályozza bárki. Itt arról van szó, az Alkotmánybíróság döntése azt mondja ki, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet törvényt alkotni. Mert ha lehet törvényt alkotni visszamenőleges hatállyal, akár kétharmados többséggel is, akkor hol van Magyarországon a jogbiztonság?
– A visszamenőleges hatály kizárólag arra vonatkozott, hogy az adott tárgyévben, tehát abban az évben, amikor a törvény megszületik, már meg kell adóztatni a végkielégítéseket. Erre vonatkozik a törvény. Ez egy nemcsak, hogy vállalható, hanem az emberek által akart jogszabály. Tehát az emberek…
– De alkotmányellenes.
– Az emberek erre szavaztak és nekünk, a nemzeti ügyek kormányának kötelességünk megfelelni az emberek akaratának.”

Ha az embereknek nincsen felhatalmazásuk, az Alkotmánybíróságnak sem lesz
„– …nézze, az alkotmánymódosítási javaslatunk úgy szól, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben népszavazást nem lehet tartani, ott ne legyen felülvizsgálati joga az Alkotmánybíróságnak.
– Mi köze a kettőnek egymáshoz?
– Hát például az, hogy ha az embereknek nincsen felhatalmazásuk mondjuk direkt, közvetlenül döntést hozni valamilyen ügyben, akkor az Alkotmánybíróságnak sem lesz lehetősége, hanem a parlament… hoz döntést, amelyben olyan emberek, képviselők ülnek, akik az emberek felhatalmazása alapján kerültek oda, és az embereknek felelősséggel tartoznak.”

Az új korszakhoz új, végleges alkotmány illik
„ – …ugye április óta van egy új korszak Magyarországon. Ehhez az új korszakhoz azonban új alkotmány még nem párosult. De az alkotmány-előkészítés folyamata zajlik több testületben is… Mégpedig azért, mert azt gondoljuk, hogy az új korszakhoz egy új, végleges alkotmány illik, amely az új korszak viszonyait képes szabályozni. Az jól látszik, hogy a régi korszak alkotmánya és maga az új korszak, hát több ponton is összecsiszolhatatlanok. Tehát a régi korszak alkotmánya több szempontból nem tudja rendezni az új korszak viszonyait… A célunk az, hogy minél előbb legyen olyan alkotmánya az országnak, ami az új korszak életviszonyait képes úgy rendezni, hogy ne legyen szükség arra, hogy gyakran kelljen módosítani az alkotmányt, hanem legyen egy olyan új, végleges alkotmánya az országnak, amely nem teszi szükségessé az olyan lépéseket, mint például a tegnapi.”

Ha az Alkotmánybíróság valamiről nem tudja kimondani, hogy alkotmányellenes, az azt jelenti, hogy nem alkotmányellenes
„– Lövétei István volt az Este vendége tegnap, és azt mondta, hogy attól még, hogy elvonják az Alkotmánybíróságtól némely hatáskörét, attól még ez a törvény, ha újra benyújtják, alkotmányellenes marad, csak az Alkotmánybíróság nem tudja róla kimondani, hogy alkotmányellenes.
– Hát nézze, ha az Alkotmánybíróság valamiről nem tudja kimondani, hogy alkotmányellenes, az azt jelenti, hogy nem alkotmányellenes.

Ezek a lépések a jogállam megszilárdulásának eszközei
„– A törvénymódosításban, az indoklásban az a mondat szerepel, hogy a jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. Milyen szerepet szánnak az Alkotmánybíróságnak a következő években?
– Hát az Alkotmánybíróságnak fontos szerepe van, ezt mi mindig is hangsúlyoztuk. Akár kormányon, akár ellenzékben voltunk, és ezen az álláspontunkon nem is kívánunk változtatni. Azonban még egyszer mondom, április óta új korszak van Magyarországon, és ehhez az új korszakhoz kell alakítani a törvényeket, kell alakítani akár magát az alkotmányt is…
– Azok a lépések, amik most történnek, ezek mind a jogállam megszilárdulásának az elemei?
– Így van. A jogállam megszilárdulásának és az igazságosság, valamint az arányos közteherviselés megszilárdításának az eszközei.
­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­_________________________________________________-

MTV1, Az Este, 2010. október 28.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője
Műsorvezető: Nika György
Részletek az interjúból:

Ez nem az Alkotmánybíróság és a Fidesz vitája, ez a kérdés a pénzről és a pofátlan végkielégítésekről szól
„– Nézze, mi semmi mást nem teszünk, csak megpróbáljuk betartani azt a választási ígéretünket, amire 3 millió ember adta a voksát. Ami, úgy gondolom, hogy nem kevés. Talán emlékszik arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltként konkrétan megígérte, hogy a több százmillió Ft-os BKV-végkielégítéseket visszaszedjük és megakadályozzuk, hogy a jövőben ilyen végkielégítések kifizetésre kerüljenek. Ezért született meg a 98 százalékos különadó. Megpróbáltuk egy olyan módszerrel, amely úgy tűnik, nem állta ki a jelenlegi alkotmányos keretek próbáját. Az Alkotmánybíróságnak nem volt más választása, az alkotmányból ez következett, ezt a döntést kellett meghoznia. Ez nem az Alkotmánybíróság és a Fidesz vitája, ez a kérdés a pénzről és a pofátlan végkielégítésekről szól. Amihez ragaszkodunk, hogy szűnjön meg…
– Önök tudták, hogy az Alkotmánybíróság vissza fogja dobni ezt a törvényt?
– Nem.
– Hát most mondta, hogy az Alkotmánybíróság tette a kötelességét és lehetett tudni, hogy ez lesz a végeredmény.
– Én azt nem mondtam, hogy lehetett tudni. Ebben az alkotmányos keretrendszerben az Alkotmánybíróságnak nem volt semmiféle más választási lehetősége, ha jól értettem az indokolást.”

Más miért nem tett más javaslatot?
„– …más eddig az óráig nem tett javaslatot arra, hogy ezt a kérdést rendezzük. Figyelem az alkotmányjogászokat, figyelek más politikai pártoknak a megnyilvánulásait, mindenki azt mondja, hogy nem jó, nem jó, de senki nem tesz semmit sem… lehetne a parlamentben javaslatot tenni, akár hozzánk csatlakozni, vagy az én javaslatomhoz képest egy másikat megfogalmazni… Be kell nyújtani, ha van más megoldás.”

A jelenlegi alkotmányos keretek között nem volt lehetséges, muszáj az alkotmányhoz hozzányúlni
„– Mi ahhoz ragaszkodunk, ahhoz szeretnénk ragaszkodni, hogy egy választási ígéretünket megpróbáljuk betartani. És megpróbálunk eleget tenni annak a választási ígéretnek, hogy ezeket a végkielégítéseket megszüntetjük, illetve a január óta kifizetett végkielégítéseket… 98 százalékos különadóval sújtjuk, mi ezt szeretnénk megvalósítani. A jelenlegi alkotmányos keretek között ez nem volt lehetséges, most muszáj az alkotmányhoz hozzányúlni. Azt gondolom, hogy a társadalmi igazságosság kívánja ezt.”

A szocialisták csak a saját pénzükért küzdenek
„…elmondta az Alkotmánybíróság, hogy probléma van a visszaható hatállyal. Mi meg azt ígértük a választópolgároknak, hogy a 2010. január 1-je óta kifizetett végkielégítéseket vissza fogjuk szerezni a magyar államnak, tehát az adófizetők közösségének. Ebben benne vannak a BKV-nál kifizetett több százmillió Ft-os végkielégítések, és benne vannak a szocialisták végkielégítései is. A szocialisták embereinek, strómanjainak, a volt minisztereknek a végkielégítései is. A szocialisták semmi mást nem tesznek, csak a saját pénzükért küzdenek… én semmi mást nem tettem, csak megpróbálom betartani a választási ígéretünket és erre kérem majd a képviselőtársaimat is, hogy szedjük el ezeket az extra végkielégítéseket és akadályozzuk meg.”

Mi a legitimációja az Alkotmánybíróságnak?
„A következő kérdés az, hogy adók és járulékok ügyében milyen döntést hozhat az Alkotmánybíróság. Nekem az a meggyőződésem, majd ezt most a parlament meg fogja vitatni, hogy a magyar gazdaság stabilitásához szükség van arra, hogy adott esetben pl. a különadó rendszere meg tudjon indulni és mondjuk a multinacionális vállalatok megadóztathatóak lehessenek. Azt gondolom, hogy ha nem lehet népszavazást tartani erről a kérdésről, akkor igenis megfontolás tárgyát képezheti, hogy az Alkotmánybíróságnak ebben állást kell-e foglalnia. Nézze, az egy nagyon érdekes kérdés, hogy ezekben a kérdésekben költségvetés, adók, járulékok nem lehet ma Magyarországon népszavazást tartani, akkor mi a legitimációja az Alkotmánybíróságnak? ...remélem, hogy meg tudom győzni arról a képviselőtársaimat, hogy igen fontosak a jelenlegi alkotmányos keretek, ami egyébként módosítás alatt áll, hiszen új alkotmány születik és az én javaslatom ideiglenes jellegű.”

Hogy fogalmazzunk? Az Ab a Fidesz partnere vagy az emberek partnere?
„– De az ellenzék azt mondja, hogy azzal a javaslattal, amit ön beterjesztett, az alkotmányos demokrácia eresztékei csikorognak, hogy korlátozni kell azt az Alkotmánybíróságot, amely egyébként a Fidesznek hosszú éveken keresztül, amíg a Fidesz ellenzékben volt, partnere volt.
– Nem a Fidesznek volt a partnere, hanem az embereknek volt a partnere, fogalmazzunk így.
– Jó, de most ki lesz az emberek partnere?
– Ugyanígy az Alkotmánybíróság is az emberek partnere lesz, hiszen az Alkotmánybíróság tekintetében ne felejtsük el, hogy nagyon széles hatáskör marad továbbra is az Alkotmánybíróság rendelkezési jogköre között. Én egy olyan javaslatot próbáltam előterjeszteni, ami nem feszíti szét a jogállami kereteket. Törekszik arra, hogy igazságos legyen, és törekszik arra, hogy jogszerű legyen. És a jogállam kereteibe beleilleszthető legyen. Megfontolandónak gondolom, hogy ha a nép maga – és azt gondolom, hogy a Magyar Köztársaságban is a legfőbb hatalom a népé – nem dönthet adó és járulék kérdésekben, akkor dönthet-e az Alkotmánybíróság. Ezen azt gondolom 20 évvel a rendszerváltozás után időszerű elgondolkodni egy olyan ügy kapcsán, amikor igenis az emberek igazságérzetét sérti az, hogy több százmillió Ft-okat kapnak olyan emberek, akik tönkretettek állami vagy önkormányzati cégeket. Ezt úgy gondolom, hogy nem lehet megengedni Magyarországon, mert akkor nem lehet az emberek bizalmát az ország és a társadalom vonatkozásában visszaállítani.”

Remélem, nem nő össze, ami összetartozik
„Hogy az LMP összefog-e azzal az MSZP-vel, amely idáig juttatta az országot, az pedig az ő dolga. Remélem, nem nő össze azzal, ami összetartozik.”

„Megfontolok minden javaslatot”
„– Hajlandó rajta módosítani is adott esetben?
– Én megvitatok mindenkivel minden felvetést és megfontolok minden javaslatot, ami ehhez a javaslathoz módosító indítványként érkezik. Én szerettem volna visszatérni ahhoz a választási ígérethez, amit a Fidesz megtett. Hogy ezeket a végkielégítéseket visszaszerzi az adófizetőknek, és megakadályozza a továbbiakban, hogy ilyen pénzek kifizetésre kerüljenek Ez a javaslatunk erről szól és nem másról.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!