Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. október 26.

Bolgár György kérdései a 2010. október 26-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Orbán-kormány törvényét a 98 százalékos különadóról. A Fidesz azonban rögtön válaszolt és közölte, hogy megváltoztatja az alkotmányt, korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét és változatlan formában újból elfogadtatja a törvényt a parlamentben. Az van, amit elhatároznak, és kész?

Másik témánk, hogy az MSZP Gyurcsány-féle újonnan alakult platformja benyújtotta az Országos Választási Bizottságnak az új alkotmányról szóló népi kezdeményezés aláírásgyűjtési ívét, amelyben azt javasolják, hogy a parlament bocsássa népszavazásra az új alaptörvényt. Hogy mi lesz ebből, nem tudjuk, de az MSZP másik népszavazási indítványa, a magánnyugdíjpénztárakhoz küldött járulékok elvonásáról biztos hogy bukni fog, ugyanis Lázár János fideszes frakcióvezető ma közölte, hogy a jövőben nem engedélyeznek népszavazást járulékokról sem. Ezek szerint sehol és semmiben nem lesz apelláta? Milyen rendszer születik?

És végül beszéljük meg, hogy új egészségügyi csomagot állított össze az egészségügyi kormányzat, de egyetlen komoly átalakítási intézkedés, valamint extra pénz nélkül. Hogyan akarják így megmenteni az egészségügyet, amit választási programjukban ígértek?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


A devecseri-kolontári helyzetről és a kártalanításról
Bakondi György, katasztrófavédelmi kormánybiztos


Bolgár György: - A devecseri és a kolontári helyzetről, a munkáról, ezek összehangolásáról és a beérkező pénzekről szeretnék érdeklődni. Tegnap azt hallottuk, hogy már 700 millió forintnál több is ment a kármentő alapba. Naponta mennyi pénz érkezik egyébként?

Bakondi György: - Ezt nem tudom, mert ez nem a katasztrófavédelem főigazgatójának a dolga. Megjelent egy kormányrendelet, amely a kármentő alap és az oda befolyt pénzek felhasználását rendezi. Emellett megalakult az a testület, amely az oda beérkező pénzeket felhasználhatja az önkormányzatok útján. Ennek a vezetője Lasztovicza Jenő úr, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, és a három érintett település polgármestere is tagja ennek a bizottságnak. Ez azért van így, hogy a helyileg a legtöbb ismerettel rendelkező választott tisztségviselő tudja segíteni ennek a pénznek a felhasználását. Ami a katasztrófahelyzet kezelését illeti, az első időszak, amikor emberek mentéséről és a helyzet lokalizálásáról volt szó, lezárult. Legkésőbb holnapra pedig a lakott terület vörösiszap-mentesítésével is végezni fogunk. Ez nem túl egyszerű feladat, mert fel kell vinni sok tonna anyagot egy hatalmas domb tetejére nagy teherautókkal, és mivel esős idő volt, már kétszer kellett utat építenünk, hogy a kocsik fel tudjanak menni. Tehát nagy gépi eszközök bevonásával folytatjuk a mentesítést. Szóval jelenleg ez zajlik. Emellett természetesen megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek a jövőre vonatkoznak, tehát a helyreállítás és az újjáépítés. Ez egy eléggé összetett, bonyolult feladat. A szakértők véleménye szerint végül is 260 ház lebontására kerül majd sor a három településen.

- És ennyi új ház építésére is, vagy nem pontosan ugyanennyit fognak építeni?

- Nem. Minden ott élő állampolgár nyilatkozott, akinek elveszett a háza, hogy milyen megoldást szeretne. És körülbelül az emberek 60-65 százaléka szeretne a helyben építendő lakóparkba költözni. A lakóparkokban egész utcákat alakítunk ki, és még az utcanevek is ugyanazok lesznek, mint a megsemmisült utcáké. Ez az egyik csoport. A másik csoportnak, akik el akar költözni vagy a településen máshol szeretnének lakást vásárolni, az állam megelőlegezi az ingatlanok megvásárlását a károkozó helyett, hogy az embereknek a lakhatása minél előbb megoldódjon. Emellett elkészültek a lakópark tervei, és folyik az egészségügyi felügyelet alatt tartás. Szóval elég sokirányú a munka. Jelen pillanatban is közel 2000 ember dolgozik a térségben ennek a helyzetnek a megoldásán.

- Mekkora költségekkel dolgoznak? Hiszen 2000 ember nagyon sok.

- Ez már csak a fele a korábbi létszámnak, mert konkrétan a két településen 4000 ember dolgozott a legkritikusabb időszakban. Nagyon jelentős, sokmilliárdos összeg, amit eddig a védekezésre és a mentesítésre fordítottunk. Ez úgy működik, hogy a bevetett szervezetek, tehát a katasztrófavédelem, az egészségügyi szolgálatok, a rendőrség és a Magyar Honvédség felírja ezeket a költségeket, és később összesítjük őket. Ez még nem történt meg, de nemsokára összesítjük, és az elköltött pénzt visszapótoljuk azoknak a szervezeteknek, akik ezt a költségvetésükből fedezték. Emellett természetesen azt a költséget is megtérítjük, amit a helyi önkormányzat a védekezés során felhasznált.

- Azt már pontosan tudják, hogy hány új házat, illetve lakást kell építeniük?

- Azért nem tudok végleges számot mondani, mert körülbelül 40 olyan család vagy egyedülálló ember van, aki elköltözött másik városba a családjához. Van, aki Nyíregyházára ment, van, aki Egerbe, van, aki Sopronba és még ki tudja, hova. Ezeknek az embereknek az utolérése most már a rendőrség bevonásával történik, hogy a nyilatkozatukat megtehessék. Én úgy gondolom, hogy összességében körülbelül 200 ház építésére fog sor kerülni.

- És ezeknek az építését még ebben az évben megkezdik, ugye?

- Ezt még meglátjuk. Egyelőre a telkek kijelölése folyik. Magántulajdonban álló telkekről van szó, de ezeknek a megvásárlásáról most már előrehaladott tárgyalások folynak. Ha sikerült kijelölni a területeket, akkor rögtön megkezdjük a közművesítéseket.

- Ezeket például Ön irányítja vagy felügyeli?

- Természetesen. Majd megkötjük a szerződést, és megvesszük ezeket a telkeket. Ezek egyébként a településrendezési terv szerint már nem szántók voltak, hanem beépítésre szánt területek, és ennek megfelelő áron vásároljuk meg őket a tulajdonosoktól. Ezután haladéktalanul közművesítjük a területeket, amiben már megállapodtunk a közműszolgáltatókkal. Majd felosztjuk a telkeket, mindenki fogja tudni, hogy melyik az övé, és amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi – tehát ha nem lesz valami rettenetes nagy hideg -, akkor nagyon szeretnénk, ha a közművesítés vagy netalántán az alapok elkészítése is megindulhatna, hogy tavasszal a beköltözés biztosított lehessen.

- És addig üres lakásokban, házakban helyezik el azokat az embereket, akik erre igényt tartanak?

- Így van.

- Ön a napokban tett egy érdekes nyilatkozatot, amiről szintén szeretném kérdezni. Ön megtiltotta a MAL Zrt. számára a kifizetéseket annak az ügyvédi irodának, amelyet a MAL Zrt. még két héttel ezelőtt bízott meg a jogi képviseletével.

- Így van.

- De miért ne bízhatna meg egy cég bárkit azzal, hogy védje, képviselje őt és a tárgyalásokat folytassa?

- Ne keverjük a kettőt. A büntetőeljárások során az ügyvédi védelem, tehát a védő jogintézménye az egy másik dolog. Nyilván annak kell fizetni, aki ellen büntetőeljárás zajlik, és az ő védelmét a büntetőeljárás során biztosítani kell, de ez nem erről szól.

- Mert a MAL Zrt. ellen még nem folyik büntetőeljárás.

- Így van. Itt nem arról volt szó, hogy én megtiltottam valamit, hanem információt kértem a cég elnökétől, hogy vajon milyen meghatalmazás alapján, milyen szerződés alapján tárgyal ez az ügyvédi iroda a MAL képviseletében a károsultakkal. Aztán az derült ki, hogy mi 12-én reggel vettük át a törvény rendelkezése szerint a cég állami felügyeletét, a szerződést viszont már 11-én megkötötték, és már ki is fizették az ügyvédet. Tehát ilyen értelemben okafogyottá vált ez a dolog.

- Tehát Ön érdeklődött, és megkapta a választ, hogy akkor még joguk volt megbízni az ügyvédi irodát.

- Így van. Megküldték az ügyvédi megbízási szerződést, amit áttekintettem, és valóban 11-én kötötték meg ezt a szerződést.

- Ön azt is mondta, örülnek annak, hogy másfél milliárdot öt év alatt felajánlanak a károsultak számára, de Ön szerint ez sem jó.

- Én nem ezt mondtam.

- Én az MTI hírei között olvastam ezt.

- A károsultakat három ügyvédi iroda képviseli. Ezek közül az egyikkel kezdett tárgyalásokat a MAL megbízott ügyvédi irodája, és tett egy másfél milliárd forintos ajánlatot. Erről pedig a károsultakat képviselő ügyvédi iroda is azt mondta, hogy ez bizony kevésnek látszik arra, hogy ezeket a rémületes károkat fedezze. Hiszen sok embernek mindene megsemmisült, és sokan a hozzátartozóikat veszítették el. Tehát tulajdonképpen ezt a felajánlást nem kellett megtiltani, mert a károsultakat képviselők sem látták ezt elfogadhatónak. Ezt követően pedig a MAL jogi képviselője azt mondta, hogy ők szeretnének fizetni néhány millió forintot azoknak az embereknek, akik a hozzátartozójukat veszítették el, mert ugye kilenc ember meghalt ebben az ipari katasztrófában. Én ismerem a MAL pénzügyi helyzetét, hiszen a cég átvilágítását elvégeztük, és én nagyon támogatnám ezt az elgondolást. Én úgy gondolom – és erről nyilatkoztam is –, hogy az lenne a helyes, ha azok az emberek, akik most ott tulajdonosi pozícióban és igen jelentős vagyon birtokában vannak, a magánvagyonuk terhére kártalanítanák az elhunytak hozzátartozóit.

- Tehát Ön csak az óhajának adott kifejezést, miszerint ez volna az erkölcsösebb?

- Erre én nyilván nem adhatok parancsot. Én azt gondolom, hogy talán ez egy korrekt megoldás lenne.

- Lehet, hogy erkölcsileg Önnek teljes mértékben igaza van, de lehet, hogy ezeknek az embereknek a nagyon nagyra becsült magánvagyona alapvetően abból tevődik össze - bár nem látok a zsebükbe -, hogy mennyit ér az a cég, amelynek birtokában vannak. Ön is azt mondta, hogy 100 milliárdos magánvagyonuk van, de tudomásom szerint ezt éppen a cég értéke alapján állapították meg.

- Ez a kérdés ennél azért sokkal bonyolultabb. Ezeknek a tulajdonosoknak nem csak ez az egy cégük és üzleti vállalkozásuk van, hanem nagyon szerteágazó üzleti kapcsolatrendszerük és nagyon komoly magánvagyonuk is van. Ha a száz leggazdagabb magyarról szóló kiadványt felüti, akkor ott mind a három tulajdonost megtalálja. Ezért gondoltam, hogy a magánvagyonukból kártalaníthatnák az embereket. A gyár maga ennek a hatalmas vállalati birodalomnak egy nagyon fontos egysége, de emellett legalább öt másik országban és Magyarországon is, számos más cégben rendelkeznek tulajdonnal a MAL tulajdonosai.

- Biztos gazdag emberek, és nem kell őket ebből a szempontból sajnálni, bár gondolom ez a tragédia őket is megviseli minden szempontból.

- Biztosan így van.

- A száz leggazdagabb magyar kiadványának szerkesztőjével beszéltem erről és ő azt mondta, hogy persze, ők annak alapján állapították meg ezt a 25, 35 vagy 40 milliárdos magánvagyont, hogy mennyire becsülik a cég értékét. Ön meg belenézett a könyveikbe és azt látta, hogy sokmilliárdos hiteltartozásuk és adósságuk van.

- Az, hogy a cég értéke mennyi, az egy bonyolultabb dolog, mert a cégérték kiszámolásánál nem pusztán arról van szó, hogy milyen hitelállománya, számlatartozása vagy milyen kintlévőségei vannak egy cégnek. A cégérték ennél sokkal több tényezőből áll össze, például az üzleti kapcsolatrendszer vagy a humántőke is beleszámít. Azt szakértők vizsgálják, hogy mennyi a MAL tényleges cégértéke.

- Ezek szerint Önnek, mint a cég irányítását felügyelő katasztrófavédelmi biztosnak, az is feladata, hogy a céget a lehető legjobb karban tartsa, és például, ha ilyen felajánlásokat tesznek a cég vezetői, akkor azt javasolhatja, hogy lehetőleg ezt ne a cég terhére, hanem a saját vagyonuk terhére tegyék.

- A következő a helyzet. A magyar polgári törvénykönyv azt mondja, hogy aki másnak kárt okoz, az köteles azt megtéríteni. Ez az üzemi baleset kétségtelenül nagyon sok embernek, nagyon súlyos károkat okozott. Ezért a MAL-nak helyt kell állnia a kártérítésben, és ezért az is nagyon fontos, hogy termeljen a gyár és bevételei legyenek. Emellett 4000 ember dolgozik az üzemben, illetve a beszállítói köreiben, és Európában a negyedik legnagyobb, a világon pedig a tizenkettedik legnagyobb ilyen típusú gyárról van szó. Tehát úgy gondoljuk, hogy minden szempontból nagyon fontos érdek az, hogy a gyár üzemszerűen működjön, bevétele legyen és nyereséges legyen. Azonban a károkért, amelyet ők okoztak, és az összegért, amit a közpénzekből az állam erre ráköltött, valamilyen helytállási kötelezettségük lesz. Nyilván ennek a mértéke majd később derül ki pontosan. Mert ilyen hirtelen egészen pontosan megmondani, hogy az egyes magánszemélyek, közösségek, középületek, utak, hidak és értéktárgyak - nem is beszélve a mezőgazdasági területekről - milyen károkat szenvedtek, nem lehet megmondani. Ezt majd felmérjük. Úgy gondolom, hogy egy idő múlva egészen pontosan beazonosítható lesz ez a kár. Egy héttel ezelőtt a károsultaknak egy 200 fős csoportját képviselő ügyvédi iroda és a MAL ügyvédje ugye tárgyalt egy másfél milliárdos esetleges kártalanításról, amelyet három év alatt fizetne ki a MAL, de ez csak töredékét fedezné annak a kárnak, amit okoztak. Tehát még egy sokkal pontosabb előkészítés szükséges, mielőtt egyáltalán szóba kerülhetne a kártalanítás.

- Igen. Ezek szerint Ön azt mondja, hogy ebben a kártalanításban a cégnek is, és magánemberként a cég tulajdonosainak is, részt kell vállalniuk.

- Én úgy gondolom, hogy a cégnek mindenképpen. A cég tulajdonosainak pedig jogszabályi háttér szerint is lehet helytállási kötelezettsége, de azt hiszem, hogy talán morális követelmény is, hogy ilyen helyzetben azok, akik a bevételüket, a nyereségüket, a vagyonukat ebből a gyárból szerezték, valamilyen módon részt vállaljanak a kártalanításban. Tehát működjenek közre, hogy embereket visszajuttathassunk legalább olyan a szintre, amilyenen a szörnyű katasztrófa előtt éltek.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Az Ab-döntésről és a Fidesz-támadásról

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke


Bolgár György: - Hogy van?

Pataky Péter: - Elég érdekesen. Délelőtt, amikor hallottam a hírt, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött, megszünteti ezt a 98 százalékos különadót, már egészen jól éreztem magam. Amióta hallottam a Fidesz-reakciót, azóta egy kicsit rosszabbul vagyok. Hiszen eredetileg az Alkotmánybíróság döntését azért fogadtuk megnyugvással, mert azt gondoltuk, hogy ezek szerint mégiscsak jogállam van, és nem lehet ilyen rossz szabályozást csinálni. Szeretném rögtön hozzátenni, hogy nem arról van szó, hogy bármikor is kiálltunk volna az igazságtalan, jó erkölcsbe ütköző, jogosulatlan és tényleg irritálóan magas kifizetések mellett. Soha nem is erről volt szó. Azért bíráltuk ezt a jogszabályt, mert azt gondoljuk, hogy nem azt szabályozza, amit eredetileg mondjuk politikailag meghirdettek, és ami tényleg nagyon sok ember igazságérzetét joggal bántotta.

- Mert ez átlagos, közszférában dolgozó embereket is hátrányosan érint.

- Pontosan. Az a probléma, hogy becsületes, tisztességes emberek, hosszú évtizedes munkájuk után joggal kapott pénzének egy részét is visszavették volna, ráadásul utólag. Mi azt mondtuk, hogy ez nem jó, és egyébként mindig is az volt a véleményünk, hogy ez is egy nagyon jó példája annak, hogy ha nincs normális párbeszéd, akkor rossz szabályozások születnek. Ugyanis mi támogatjuk is, hogy ezek az igazságtalanságok megszűnjenek, ezért ha lett volna párbeszéd, akkor valószínűleg lehetett volna olyan megoldást találni, ami jogszerű is és a célt is eléri.

- De most már tudja, Lázár János fideszes frakcióvezető szavaiból, hogy nem a törvény volt rossz, hanem az alkotmány, mert lehetőséget nyújtott az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt az egyébként jó törvényt, amelyet változatlan formában be fognak nyújtani, megsemmisítse.

- Igen, amióta ezt hallottam, azóta nem érzem jól magam, megmondom őszintén, mert én ezt a reakciót egyszerűen elképesztőnek tartom. Azt gondolom, hogy egy felesküdött országgyűlési képviselőtől, aki ráadásul frakcióvezetői posztot is betölt és még egy várost is vezet, nem szabadna ilyen reakciónak elhangoznia. Nem véletlenül van független Alkotmánybíróság egy alkotmányos demokráciában, hanem azért, hogy őrködjön mindenfajta összetételű és többségű törvényhozás felett a közösségünk érdekében, hogy ne lehessen rossz törvényeket hozni. Ha visszadobta ezt a törvényt azért, mert nem jó, annak biztosan oka van. Ráadásul az Alkotmánybíróság azt is hozzátette, hogy egyébként úgy gondolják, lehet akár adózási megoldással szabályozni ezt az ügyet. Tehát úgy adták vissza, hogy találjatok ki egy jobb szabályt. Azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben a normális reakció az lenne, hogy jó, akkor üljünk le, nézzük át, és csináljunk egy jogszabályt. Ehhez mi ajánljuk a segítségünket, ahogy mindig is ajánlottuk, hogy egyeztessünk. Elsősorban természetesen az érintetteket, a közszférában dolgozókat vagy az állami tulajdonú cégeknél dolgozókat képviselő szakszervezetekkel lehet leülni és megkeresni azt a formát, ami megfelel majd az Alkotmánybíróságnak is, meg az eredetileg kitűzött célnak is. Hiszen az eredetileg kitűzött cél, hogy egyrészt a kirívó eseteket egyszer és mindenkorra megakadályozzuk, másrészt az igazságtalanságot helyreállítsuk. De az a reakció, hogy ja, ha olyat mondott, ami nekünk nem tetszik, akkor a jogköreit majd gyorsan megváltoztatjuk, az kifejezetten elképesztő.

- És akkor most mit fognak csinálni a szakszervezetek? Rosszul vannak, orvoshoz mennek, a szívüket fogják, a fejüket fogják vagy esetleg valamilyen cselekvésre is elszánják magukat?

- Nem tudom, erre én még nem tudok válaszolni. Nagyon friss ez a dolog, és nyilvánvalóan még egymással is egyeztetnünk kell, hogy mit tegyünk, mi erre a válaszunk. Most tényleg csak annyit tudok mondani, hogy ez egy megdöbbentő válasz volt, és talán halványan abban is lehet reménykedni, hogy ez az írói munkásságához tartozik a frakcióvezető úrnak.

- De ezt nem gondolja komolyan, hogy ez csak az írói munkásságának a része, hogy kiáll egy ilyen határozott és konkrét nyilatkozattal? El tudja képzelni, hogy nem egyeztetett a miniszterelnökkel?

- Megmondom őszintén, nem ismerem az egyeztetési mechanizmusukat, de hátha meggondolják magukat. Azért tényleg nagyon messzire vezetne az a dolog, hogy elkezdik ezeket az alkotmányos alapügyeket ilyen módon csorbítgatni. Ezt tényleg elképesztőnek tartom. Nyilvánvalóan meg fogjuk beszélni a kollégákkal, a szakszervezetekkel, hogy mi lehet erre a megfelelő reakció.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Népszavazás és demonstráció

Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja alelnöke


Bolgár György: - Ma benyújtotta az Országos Választási Bizottságnak (OVB) hitelesítésre azt az országos népi kezdeményezésről szóló aláírásgyűjtési ívet, amelyben az áll, hogy kezdeményezik, az Országgyűlés bocsássa úgynevezett megerősítő népszavazásra az új alkotmányt, még a kihirdetése előtt. Vagyis tudjuk, hogy az Orbán-kormány egyelőre legalábbis nem szeretne erről népszavazást, önök viszont azt mondják, hogy egy ilyen fontos változásra a népnek is igent kellene mondania, de erről az Országgyűlés dönthet, hogy népszavazásra bocsátja-e. Önök pedig aláírást gyűjtenének ennek érdekében. Lát reményt arra, hogy az OVB-n keresztülmegy ez, különösen a mai egyéb események fényében, amelyekre ki fogunk térni?

Molnár Csaba: - Szerintem nagyon komoly esélye van ennek, hiszen egy népi kezdeményezéssel fordultunk az Országos Választási Bizottsághoz. Márpedig népi kezdeményezés esetén nem nagyon van mérlegelése az OVB-nek. Ez inkább a népszavazás esetében fordul elő. Ha néhány nagyon egyszerű törvényi feltételnek megfelelünk, ezek elsősorban formai feltételek, akkor az Országos Választási Bizottságnak ezt át kell engednie. Mi tehát arra számítunk, hogy bármennyire elfoglalta is a Fidesz az OVB-t is, ezt a fontos alkotmányos intézményt, reméljük, hogy 30 nap múlva, amikor az OVB dönteni fog, megkezdhetjük az aláírásgyűjtést. Hiszen talán úgy tűnik, és ezt a ma délutáni események, ahogy ön is mondja, megerősítették, hogy az alkotmányvédelem, az új alkotmány elfogadásának a nép általi megerősítése talán a legfontosabb történetünk most.

- Jó. Tegyük fel, hogy az OVB átengedi a kérdésüket, tegyük fel, hogy önök összegyűjtenek legalább ötvenezer, de akár annál több aláírást, és ezek után az Országgyűlésnek meg kell tárgyalnia az önök népi kezdeményezését, és el kell döntenie, hogy lehetővé teszi-e a népszavazást az új alkotmány megerősítéséről. El tudja képzelni, hogy a kétharmados fideszes-KDNP többség majd azt mondja, hogy ám legyen?

- Nagyon sok érv szól amellett, hogy ennek így kell történnie. Egyrészt azért, mert az ország alaptörvényéről van szó, egy olyan törvényről, az alkotmányról, ami a hétköznapi életünket talán legalapvetőbben befolyásolja. Ez adja meg az alapvető szabályait az egészségügyi rendszernek, a szociális rendszernek, az adórendszernek, az oktatási rendszernek, a közjogi rendszerünknek. Ezért aztán minimumkövetelmény, hogy egy új alkotmány elfogadása esetén ne az Országgyűlés, ne a pártok, ne a Fidesz akarata érvényesüljön kizárólag, hanem a nép is elmondhassa erről a véleményét. Ezért is gondolom, hogy a Fidesz ebben akár még megengedő is lesz, mert egyrészt sokszor tízezer aláírással bizonyítani lehet számára, hogy a magyar nép ezt szeretné. Márpedig emlékszünk a vizitdíjról szóló népszavazásra, ott még a Fidesz azzal érvelt, hogy meg kell adni a népnek a lehetőséget arra, hogy a legfontosabb őt érintő ügyekben népszavazhasson. A másik érv még fontosabb ennél. Amikor 1997-ben az MSZP-SZDSZ kétharmados többségének idején alkotmányozási folyamat volt – ami egyébként a mostanitól eltér, mert az egy konszenzusos alkotmányozási folyamat volt, az akkori kormánypártok nem éltek vissza kétharmados fölényükkel –, akkor egy egyhangúlag meghozott országgyűlési határozat mondta ki azt, hogy a jövőben megalkotandó új alkotmányról megerősítő népszavazást kell tartani. Ezt akkor a Fidesz is támogatta. Én nagyon bízom benne, hogy pusztán azért, mert akkor a Fidesz ellenzékben volt, most pedig kormányra került, a véleménye nem változott meg. Ők akkor még azt mondták, hogy ebben az ügyben a népnek kell döntenie. Mi is ezt mondtuk. Remélem, hogy ebben nem változott senkinek a véleménye, de ha más nem, akkor sok-sok aláírással, sok ezer, tízezer aláírással arra fogjuk késztetni az Országgyűlést, hogy ezt ne tudja lesöpörni az asztaláról.

- Ha már említette a Horn-Kuncze időket, amikor az MSZP-nek és az SZDSZ-nek több mint kétharmada volt, és mégsem fogadott el új alkotmányt, bár meglett volna rá a törvényes lehetősége, azt is tegyük hozzá, hogy annak idején az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag számos intézkedését megsemmisítette és annak idején nem jutott senkinek az eszébe, hogy gyorsan megváltoztassa az alkotmányt, hogy az Alkotmánybíróság ne tehesse ezt meg. Ma pedig éppen ennek vagyunk tanúi. Lázár János bejelentette, amit bejelentett. Sőt, egy másik MSZP-s kezdeményezés alól is, úgy látszik, hogy kihúzza a szőnyeget, mert azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság ne dönthessen olyan kérdésekben, amelyekben népszavazást nem lehet kiírni. Ilyenek például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, de ezt kiegészítenék a járulékokkal. Ugye a magánnyugdíjpénztári ügyben az MSZP népszavazást szeretne elérni, de ezek szerint már alkotmányos lehetősége sem lesz rá.

- Nagyon jól fogalmazott. Eszünk ágában sem lett volna soha, semelyik kormányzásunk idején azért csorbítani és csonkítani az Alkotmánybíróság jogi lehetőségeit, mert úgy döntött, ahogy nekünk, baloldali politikusoknak nem tetszik. Ilyen az alkotmányos működése egy országnak, fékek és egyensúlyok vannak beépítve. Az Alkotmánybíróságnak az a dolga, hogy ellenőrizze, kontrollálja, és ha szükséges, akkor korrigálja a politikusok, az Országgyűlés döntését. Az, ami ma történt, Lázár János bejelentése, amire ön is utalt, szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy a legdurvább támadás az elmúlt 20 évben a magyar demokratikus intézményrendszer ellen. Egy igazi elvakult hatalmi gőgről van szó, mert azt üzenik ezzel Magyarországnak, hogy vagy egyetértesz a kormánnyal, vagy ha nem értesz vele egyet, akkor valamilyen büntetés fog téged nagyon gyorsan megtalálni. Az elmúlt hat hónapban az alkotmányos intézményeket sorra foglalta el a Fidesz, gondoljunk csak az Állami Számvevőszékre vagy a köztársasági elnök hivatalára. Tulajdonképpen már csak két lehetősége maradt az alkotmányvédőknek, a demokrácia híveinek arra, hogy megpróbálják megőrizni a demokratikus működési rendet az országban, ez, amit ön is mondott, hogy vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhattunk, vagy pedig a néphez fordulhattunk népszavazást kezdeményezve. Amit most Lázár János benyújtott, ezt a két utolsó alkotmányos lehetőséget tette tönkre, hiszen ha ezt elfogadja a parlament, akkor már nem lehet ezentúl fontos kérdésekben az Alkotmánybírósághoz fordulni, és igazán fontos ügyekben pedig népszavazást sem lehet kezdeményezni. Én azt gondolom, hogy lassan nincs más lehetőség már Magyarországon, mint hogy a demonstráció erejével mondjuk meg a kormánynak, hogy nem tehet meg mindent a magyar demokratikus intézményrendszer ellen.

- Van erre szándék és erő?

- Szándék biztos hogy van. Én azt gondolom, hogy erőnk is van erre, bár kétségkívül össze kell gyűjtenünk minden erőnket. Mi azt tervezzük, hogy valamikor a következő egy-két hétben, hiszen Lázár János azt mondta, hogy két héten belül szeretnék elfogadtatni az alkotmánymódosítást. Tehát, hogy egy-két héten belül kezdeményezünk egy nagyon jelentős Alkotmánybíróságot védő demonstrációt itt Budapesten, mert azt gondoljuk, hogy ez az egész magyar demokratikus oldalnak és a magyar demokráciának az érdeke. Itt már félre kell tenni a vitákat és a konfliktusokat, nem lehetnek viták MSZP-s és MSZP-s között ebben az ügyben, nem lehetnek viták a baloldalon belül, de én még azt gondolom, hogy a Fideszen túli világ képviselőinek is félre kell tenni a nézeteltéréseiket és a vitáikat. Most már egyetlenegy feladatunk van, a szabad demokratikus Magyarország intézményrendszerének a megőrzése. Ebben pedig csak egyetlenegy módszer segít, hogy ha összefogunk és félretesszük a vitáinkat.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Az energiaipari különadó hasznáról és káráról


Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpontjának vezetője


Bolgár György: - Igaz, hogy az elmúlt napok eseményei másra terelték a figyelmünket, de engem már hetek óta foglalkoztat, hogy a kormány különadókat vetett ki több iparágra, így az energiaiparra is, és hogy mennyire tartja ezt egy szakember jónak, elfogadhatónak, célszerűnek, vagy jobb híján még valamilyen módon támogathatónak. Szóval ez a kérdésem Önhöz, hogy Ön, aki volt már az
Energia Hivatalnak is elnöke, és aki például úgy két és fél éve még a Gyurcsány-kormány alatt nem támogatta az akkori ennél kisebb mértékű energiaadót, vagy Robin Hood adót, most mit szól a mai helyzethez?

Kaderják Péter: - Hát igen, azt hiszem, hogy nagyon nehéz kérdést tesz fel a szerkesztő úr. Én azt gondolom a mostani különadókról általában és az energiaszektort érintő adóról is, hogy természetesen ezek önmagukban nem jó adók. Odamenni egy szektorhoz és ott ilyen típusú különadót kivetni, az, ha önmagában tekintem, sohasem jó. Úgyhogy ezekről a különadókról, attól a kontextustól eltekintve, hogy mit is próbál kezdeni ezekkel az adóbevételekkel a jelenlegi kormány, nagyon nehéz beszélni, de valószínűleg erről a kontextusról kevesebbet beszélnénk itt a műsorban.

– Ez a kontextus az, hogy szeretné a költségvetési hiányt csökkenteni, illetve nem nagyon szeretné, de ez kötelezettsége, és végül is elvállalta. Nyilván ez a kontextus magyarázza a különadót is.

– Azt gondolom, hogy ettől még szélesebb a kontextus, hiszen annak idején ön is hivatkozott erre a bizonyos Robin Hood adóra, amelynek a kivetésére, azt hiszem, 2008 tájékán került sor. Ugye a Robin Hood adó kivetése végül sajnos nem volt része egy olyan koherens elgondolásnak, ami mondjuk Magyarországot kivezette volna, vagy megpróbálta volna kivezetni egy „túlzott költségvetési hiány” eljárási folyamatból, vagy nem volt része egy olyan adóreform-elgondolásnak, mint amelynek most része. Hiszen ezek a különadók mégis csak azt a célt próbálják szolgálni, hogy egyszerre tartsa be Magyarország azokat a deficitcélokat, amelyek ahhoz kellenének, hogy Magyarország végre hat év után kikerüljön a túlzott költségvetési hiányra vonatkozó eljárásból, betartsa ezeket a nemzetközi kötelezettségeit és egyúttal ne mondjon le arról, hogy már jövő év elejétől bevezeti bizonyos jól definiált csoportok számára a radikális adócsökkentést, ami a 16 százalékos egykulcsos adóban jelenik meg, a nagyon drasztikus családtámogatási komponensében vagy a nagyon jelentős vállalati nyereségadó-csökkentésben és más formában. Tehát én azt látom, hogy ezt próbálja megoldani a kormány, egy költségvetési egyensúlytartást, amellett, hogy nem mond le már most januártól sem arról a típusú jelentős adócsökkentésről bizonyos csoportoknál és bizonyos jövedelmeknél, amit megígért. Úgyhogy én igazából magát az energiaszektort érintő különadót sem tudom másként tekinteni. Önmagában természetesen sosem jó, ha egy ilyen szektorra egy ilyen mértékű adót, ha az ígéret szerint még csak átmeneti módon is, ki kell vetni, hiszen ennek az adónak azért mindenféle hatásai vannak, amelyek nem föltétlen kedvezőek természetesen.

- Például elhalasztanak beruházásokat, holott lehet, hogy azokra nagy szükség van. Ily módon akár még munkahelyek is lassabban születnek meg, mert a beruházások nem működnek, vagy akár ezeknek az adóknak a következményeit áthárítják a fogyasztókra, még akkor is, ha e pillanatban például a lakosság számára árbefagyasztás van érvényben. De ez nem maradhat örökre így.

- Igen. Én azt gondolom, hogy akármennyire nem akarjuk is azt tudomásul venni, kétségtelen, hogy attól függően, hogy milyen a piaci helyzete az adott cégeknek, akiket ez az adó érint, nyilván meg fogják kísérelni, hogy ezeknek a terheknek egy részét a fogyasztókra hárítsák, amit a keresleti viszonyok megengednek. Ez, én azt gondolom, be fog következni. Ha egyébként az energiaszektort tekintjük, vagy még szűkebben inkább a villamosenergia szektort, akkor érdekes, mert akkor azt látjuk, hogy az az adó, amivel az energiaszektort sújtják, az egy árbevétel-arányos adó. Tehát a szektornak azt a szegmensét, amely kisebb, tehát nagy forgalommal és kisebb haszonkulccsal dolgozik és tipikusan a kereskedelem része, érzékenyebben fogja talán várhatóan érinteni, különösen azokat a kereskedőket, akik egyébként nem tagjai egy nagyobb holdingnak, és a holdingon belül az egyes tevékenységek között nem tudják ezeket a költségeket könnyebben átcsoportosítani.

- Akkor mi lesz a következménye ennek az ezek szerint nem egyenlően eloszló terhelésnek?

- Azt gondolom, hogy a kisebb portfolióval rendelkező olyan kereskedőknek, akiknek nincs nagy elosztó társaságuk, tehát hálózatos társaságuk vagy erőművi társaságuk, azoknak ez komoly teher lesz, tehát ez működési problémát okozhat náluk.

- Ahhoz mit szól, hogy talán az egyik illetékes államtitkár vagy államtitkárhelyettes az elmúlt hetekben olyat is mondott, hogy akinek ez nem tetszik, az akár el is mehet. Az energiaszektorra gondolt természetesen. Ez jó volna Magyarországnak, vagy van helyette más, aki egyik vagy másik külföldi szereplőtől szívesen átvenné az általa kezelt gyárat vagy portfoliót, vagy akármit, amit csinál?

- Én azt gondolom, hogy ez azért elsősorban csak a kereskedői piacon fordulhat elő. Magyarországon az áram és a gázpiacon is 30 fölötti számú engedélyes kereskedő működik, és ez a jelenség, amit én említek, érinthet úgy néhány szereplőt, hogy esetleg úgy döntenek, kilépnek erről a piacról. Ez természetesen csökkentheti a verseny intenzitását ezeken a piacokon, ami nem jó, de én nem gondolom, hogy ez valami drasztikus átrendeződést kell hogy jelentsen. De ugye nem jó hír sohasem, ha egy adó ilyen eredményeket produkál.

- Szóval ezek szerint ön úgy gondolja, hogy ez a különadó nem jó, ezzel nem igazán szerencsés élni, valószínűleg át is terhelik vagy így, vagy úgy, legalább részben a fogyasztókra. Ugyanakkor magyarázza ezt a döntést az a koncepcionális adóváltozás, amit a Fidesz a jövő évtől szeretne bevezetni, vagyis ez az egykulcsos adó családi adórendszerrel megspékelve. Ön úgy gondolja, hogy ezzel a 16 százalékos egykulcsos adóval vagy adórendszerrel és mondjuk a társasági adó folyamatos csökkentésével sikerül érdemben meglódítani a magyar gazdaságot, mert valószínűleg ez a kulcskérdés?

- Ez a kulcskérdés. Én arról meg vagyok győződve, hogy a magyar gazdaságnak és a gazdasági növekedésnek az egyik kulcsproblémája a munkaerőpiaci kudarcokon és problémákon kívül a hihetetlen mértékű túladóztatás. Azt a fajta gazdaságpolitikai koncepciót, ami a középpontjába azt a fajta radikális adócsökkentést és a régiót jellemző adóversenyben a kesztyű felvételét helyezi a középpontba, amikor azt mondjuk, hogy nem szabad, hogy Magyarországon a vállalkozások és a jövedelmek adóztatása a régiós versenytársainknál kedvezőtlenebb befektetési környezetet teremtsenek, én egy jó dolognak tartom. És azt is jónak tartom, hogy ennek az elhalasztását arra a katasztrofális költségvetési helyzetre való tekintettel, amivel most küzdenie kell az új kormánynak, megpróbálja megcsinálni. Az egy nagy kérdés természetesen, hogy a gazdasági válságnak abban a fázisában, ahol ma tartunk, vajon önmagában az adórendszerrel kapcsolatos intézkedések meghozzák-e a gyümölcsüket. Azt hiszem, hogy ebben a pillanatban ebben igazából csak reménykedni lehet, és az is kétségtelen, hogy az ilyen típusú ad hoc adóintézkedések bizonyos szektorokban olyan befektetői bizonytalanságot teremthet, ami ennek a pozitív eredményét csökkenti. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy az adóreformra meg az adócsökkentésre való koncentrálás döntően olyan dolog, ami a szememben mégis csak el tudja fogadtatni azokat a nagyon nehéz intézkedéseket, amelyeket most a kormány elhatározott.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!