Jegyezzük meg: 2014-2020 között tízezerötszáz milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra!
- Részletek
- Szemle
- 2014. január 24. péntek, 05:45
- (mzs)
Hivatalos állami ember, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára közölte az adatot csütörtökön, a 2014–2020 című gazdasági fórumon. Mivel kormányközeli körök előbb-utóbb megint előállnak azzal, hogy Magyarország nettó befizetője az Európai Uniónak, jegyezzük meg ezt is: az előző uniós költségvetési ciklusban nettó 6200 milliárd forint (a paksi orosz hitel kétszerese) ingyenpénz jött Magyarországra az unió gazdagabb országai állampolgárainak adójából.
A következő hét év tízezerötszáz milliójának fejében az Orbán-kormány még azt is elismerte, hogy hárommillió ember (az ország csaknem egyharmada) él mélyszegénységben.
A 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban 10 ezer 500 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra európai uniós forrásokból. Az előző költségvetési ciklusban 8200 milliárd forint érkezett Magyarországra kohéziós és strukturális alapokból, Magyarország 2 ezer milliárd forintot fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, vagyis 6200 milliárd a nettó nyeresége az országnak.
Csepreghy szerint a 2010-es kormányváltás után igyekeztek felgyorsítani a már megnyert pályázatokat: 2007 és 2010 között heti 7,7 milliárdot fizettek ki az uniós forrásokra pályázóknak, ma pedig heti 30 milliárd forintot, tavaly december utolsó hetében rekord összegű kifizetést értek el, egy hét alatt 154 milliárd forint kifizetésével.
A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a mezőgazdasági támogatásokkal együtt összesen 10 ezer 500 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik biztosan Magyarországra az uniós forrásokból. Aláhúzta, ezt további 30 százalékkal, vagyis 3 ezer milliárddal lehet növelni, ha hatékonyan használják fel a Magyarország számára dedikált forrásokat. Ezáltal pedig lehetőség lesz olyan források behozatalára is, amelyeket közvetlenül Brüsszelből lehet lehívni.
Magyarország a fejlesztési ciklusra egyebek mellett azt vállalta, hogy 10 százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók arányát, 450 ezerrel mérsékli a mélyszegénységben élő hárommillió ember számát, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeli, valamint, hogy a jelenlegi 8 százalékról 14,6 százalékra emeli a megújuló energiaforrás arányát.
Utóbbit jelentős befektetésekkel lehet elérni, ezért a fejlesztéspolitika ezen a téren két elemre épít: az állam egyszeri támogatásokat ad az energiaparkok létrehozására, a kötelező átvételi árat pedig olyan szintre emeli, hogy érdemes legyen piaci, vagy banki forrásokból a szektorba befektetni.
Az ország azt is vállalta, hogy a GDP 1,8-át kutatás-fejlesztésre fordítja.
(MTI)
