Orbán kisded játékai: a német megszállás emlékműve
- Részletek
- Szemle
- 2014. január 22. szerda, 05:41
- (mzs)
A Magyar Közlöny 2013. december 31-ei számában jelent meg az a kormányhatározat, amely elrendelte, hogy emlékművet kell állítani Magyarország német megszállása 70. évfordulójára. A kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Így nem kell például építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni. A hír nagy felzúdulás váltott ki, amelyre a Kormányzati Információs Központ 2014. január 2-ai közleményében reagált: „a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel”. Január 22-én, szerdán reggel „rendkívüli testületi ülést tart az V. kerület képviselőtestülete. Az egyetlen (érdemi) téma a náci megszállás emlékműve”, írta blogjában Pásztor Tibor MSZP-s képviselő, és mellékelte az üléshez kapott dokumentációt és látványtervet. Így fog kinézni az emlékmű:
Német sas
Két szobrásznak és a Budapest Galériának is tetszik: „páratlan kvalitásos, kifejező, szuggesztív”
A Kormányzati Információs Központ kedden újra megszólalt az ügyben. Közleményükben azt írták: „Az elkészült koncepciótervet Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész szakvélemény formájában támogatta azzal, hogy álláspontjuk szerint az ’egyedülálló’, ’páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív, környezetébe jól illeszkedő’ koncepcióterv alkalmas arra, hogy az alapján a megjelölt határidőre a megjelölt közterületen elkészülhessen az emlékmű. Ezen felül a Budapest Galéria is támogatja az emlékmű ily módon történő megépítését.” Így aztán „a Miniszterelnökség a koncepciótervet elkészítő szobrászt kérte fel rendkívüli sürgősségre alapozott közbeszerzési eljárás keretében ajánlattételre… a Miniszterelnökség kizárólag a Párkányi Péter egyéni vállalkozót hívta fel ajánlattételre, amelyre a Kbt. 95. § (4) bekezdése adott lehetőséget.”
„A Miniszterelnökség a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 94. § (2) bekezdés d) pontja által lehetővé tett hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alapján Párkányi Péter egyéni vállalkozóval és a Moratus Szerkezetépítő Korlátolt Felelősségű Társasággal – mint konzorciummal – kötött vállalkozási szerződést a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű létesítésére irányuló beruházás megvalósítására.
A közbeszerzési eljárás becsült értéke: nettó 250 millió Ft volt.
A rendelkezésre álló fedezet bruttó 317, 5 millió Ft.
Az ajánlati ár: 211.657.589,- Ft + Áfa volt.
Az emlékmű felállításához Budapest V. Kerület önkormányzatának közgyűlési határozottal kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó döntés várhatóan hamarosan megszületik.”
A Népszabadság idéz a szakvéleményből: „– A teljes kompozíciót áthatja a drámai feszültség. A tömegmészárlással megérkező német hadsereg, a nyilaskeresztes fiókáival megölte az országot, rabszolgányi magyart hagyott volna meg ideiglenesen. Az emlékmű ezt jeleníti meg egyedülálló, példátlan művészi erővel – írta Benedek György és Melocco Miklós szakvéleményében. A kormányt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Fürjes Balázs kormánybiztos és Tóth Ivett főosztályvezető képviselte. A zsűri abban is egyetértett, hogy az alkotás felállítására a Szabadság tér kiválóan alkalmas helyszín.”
Index: Gábriel arkangyal és birodalmi sas lesz a Szabadság téren (részlet)
„A Szabadság téri szovjet emlékművel átellenben felállítandó új szoborról, amellyel az 1944-es német megszállás áldozatainak akar emléket állítani a kormány, eddig nem lehetett közelebbit tudni, a kiírt közbeszerzési pályázat ugyanis csak január 17-én, pénteken zárult le.” „…a pályázaton végül Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását választotta ki a kormányzat.”
„A szobor kompozíciójának két fő eleme Gábriel arkangyal és a birodalmi sas. Az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak majd a tér Bank center felőli végében, a felszín alatti parkolóház lejáratánál. A szobor anyaga bronz, kő és krómacél lesz. A tervek szerint a művet március 15-ig kell befejeznie az alkotónak, hogy március 19-én megtarthassák az ünnepélyes avatót.”
„A dokumentációban szereplő műleírás így magyarázza az alakok jelentését (és egy durva helyesírási hibát is tartalmaz): ’A romokká tört, szárnyait szegett kultúrára egy nagyobb hatalom telepszik rá, ez a Harmadik birodalom, illetve az azt megjelenítő náci szimbólum: a birodalmi sas. Formai megfogalmazásában tökéletes ellentétje Gábriel arkangyal alakjának. Ez a birodalmi sas a logókon, jelvényeken tömeggyártott eszközön megjelenített jelek, jelvények, jelképek életrekelt szárnyasa. Végigrepül, végigsöpör a világon. Hamar elér hozzánk és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse lakosait.”
A hvg.hu írása: Az ábrándos angyal esete a végső megoldással (részlet)
„…ebben a ’nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben’ olyanok intézkednek, akik értelmi képességeiket illetően nem biztos, hogy hozzák az elvárt szintet,és ezt a tényt a kormány nem hogy nyolcvan évre titkosítaná, hanem flegmán engedi nyilvánosság elé jutni. Sőt még pattog is, hogy az önkormányzat fogadja el a tervet. Ez egy ilyen kormány, és a nép észre sem veszi. Nagy, nagy baj.”
„Ebben az országban csökkent üzemmódú emberek terveznek meg és véleményeznek egy nemzeti jelentőségű kulturális alkotást, akik képtelenek egy ép magyar mondat megfogalmazására, és nem tudnak leírni egy magyar mondatot otromba helyesírási hibák nélkül.”
„…az alkotó feltételezi, a sasról a szemlélő a bombázó repülőgépekre asszociál, és ezt a szakvélemény szerzői meg is erősítik. De a náci Németország nem ellenségünk, hanem szövetségesünk volt a második világháborúban, ezért nem ő bombázta Magyarországot a megszállás idején. Hanem többek között az Egyesült Államok.”
