rss      tw      fb
Keres

Magyarország barátai – Orbán szabadságfogalma: aki adósságra alapozza az életét, az nem lehet szabad




A Magyarország Barátai Alapítvány* aktivistái Budapesten konferenciáznak. Áder János hétfőn a Sándor-palotában fogadta mindazokat az orvosokat, mérnököket, kutatókat, művészeket, professzorokat, menedzsereket, üzletembereket, diplomatákat, akik „azért érkeztek a rendezvényre a világ négy tájáról, hogy hitet tegyenek Magyarország mellett”. A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe. Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot.



Fogadás jobbról a Sándor-palotában – MTI/Soós Lajos


Hétfőn Orbán Viktor is felszólalt a Budapest Music Centerben tartott konferencián. Beszéde végén megkérte a résztvevőket, ha látják, hogy külföldön kampányt szerveznek Magyarország ellen, lépjenek fel ellene. Az alábbiakban összefoglaljuk a mondandóját.



Az észjárásos – MTI/Koszticsák Szilárd


Magyarország omlott össze először, és reflexszerűen külső segítséghez fordult


Nem Görögország volt az első ország az unióban, mely pénzügyileg összeomlott. Az első ilyen ország Magyarország volt. Az akkori magyar politikai vezetés nem is tudott megnyugtató válaszokat adni a pénzügyi összeomlás időszakában; egyetlen reflexet tudtak magukból előhívni: a külső segítség reflexét. Ezt nevezik közönségesen IMF-hitelnek.



Felértékelődött az övéhez hasonló vezetői tudás, amelynek a kultúrája is más


Felértékelődött az a vezetői tudás, mely azt állította, hogy az ország belső erőforrásainak újjászervezésével is lehetséges – egy nyugat-európai általános gazdasági válság körülményei közepette is – Magyarországot olyan állapotba hozni, hogy versenyképes legyen a következő 10-20 évben. Ehhez egy más kultúrájú politikai vezetésre volt szükség, mint a 2010-et megelőző nyolc évben.



Magyarország nem lehet provinciális, a politikai elitnek túl kell tekinteni Európán


Magyarországnak „nem szabad provinciálisnak lennie", a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából. Még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes „továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (...) tekinteni mindazt, ami a világban történik”. Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget



Japántól eltanulhatjuk a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának „forradalmi” lépését


A japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának „forradalmi” lépését, de az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. „Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia.” Ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban a külföldi intézkedéseket. A mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer.



Magyarország barátai nem propagandisták


Áder János április 6-ára kiírta a parlamenti választást, ezért nehéz „hűvös tárgyilagossággal” beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők.



A vizitdíjas népszavazás teremtette meg a nagy összefogást


Egy mozgatórugót meg is említett, a 2008-as – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló – népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal.



Elementáris népi igény van – iránta


Ez jól mutatja, milyen „elementáris népi igény” volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.



A 2010-es összefogás győzte le az évszázad árvizét, az infláció mikroszkopikus


Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig „mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye. A munkavállalásban a célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.



A diaszpóra-magyarság hálózata töltheti meg értelemmel a világnemzet kifejezést


A kormány nemzetpolitikájáról: a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a „világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy „ezeket az utakat járhatóvá tegye”.



Négypilléres közmegegyzés: aki adósságra alapozza az életét, az nem lehet szabad


Mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai.


(A konferencia idején, kora este mintegy kéttucatnyian – köztük Pál Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő – kereplőkkel és táblákkal tiltakoztak a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen a tanácskozás helyszínén. Kis, A4-es méretű papírokra felírták: „Minden konnektor Putyiné”, „PPP-program = Putyin Párt Pincsije” vagy „Nem csak az atomban, az országban is nagy a feszültség”.)


(MTI, fidesz.hu)



Vizi E. Szilveszter és felesége, Martonyi János, Radda György (Sir George Radda) magyar származású brit orvos, biokémikus, John O’Sullivan történész, Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök beszédírója és felesége Melissa O’Sullivan – MTI/Kovács Attila


Index: „Saját magunk dicsérete olyan fontos, hogy nem bízhatjuk másra”


A portál tudósítása szerint még ez is elhangzott Orbán beszédében. És az: Magyarország különleges hely, a magyarok különös népség. Más nemzetek is különösek, de a magyarok még annál is különösebbek. Miért különlegesek a magyarok? Mert különleges nyelvet beszélünk, és a nyelv és az észjárás között összefüggés van. Mert sorsszerű viszony fűz minket a szabadsághoz. „Bismarck: „Különös nép a magyar, de nekem tetszik". Victor Hugo: „Magyarország a hősök nemzete”.


Alkottak egy kifejezést: világnemzet. Több mint 2,6 millió magyar él a jelenlegi országhatárokon kívül; meg kell szervezni ezen magyarok és Magyarország közötti hálózatot


(alapfogalmak: széttagoltság és szétszórattatás).


Magyarország azt gondolja, ez a válság nem konjunkturális, hanem strukturális. Tehát a válság elmúltával nem ugyanahhoz a gazdasági berendezkedéshez térünk majd vissza.


Mi nem sereghajtók akarunk lenni, hanem vezetők. A korábbi gazdasági megoldások érvényüket vesztették, nem is fogjuk alkalmazni őket.


Beszéde végén megkérte a jelenlévő, több mint 20 országból érkező magyart, ha látják, hogy külföldön kampányt szerveznek Magyarország ellen, akkor lépjenek fel ellene. Illetve arra, hogy bármilyen hasznosítható tapasztalatukat, vagy az újításokat, amiket azok az országok sikeresen alkalmaznak ahol élnek osszák meg velünk.



Baán László, , Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Roska Tamás, és Oplatka András – MTI/Kovács Attila


Mondatok a konferencia felszólalásaiból


Vizi E. Szilveszter alapítványi elnök: Meg kell őrizni hagyományainkat, kötelességünk beszámolni a világ különböző részein élő magyarok sikereiről, és hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon a „bruttó nemzeti összközérzet”.


Martonyi János külügyminiszter: a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. „Nem vagyunk egyedül", és ez különleges adottsága az országnak.


Oplatka András történész, újságíró a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem tanára: Magyarország külső képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor igazságtalanul ír az országról, és ez lecsapódik a közvéleményben is. Nem szabad lebecsülni a gazdaságilag és kulturálisan is hatalmas erőt képviselő Nyugat-Európát, és hiba megideologizálni a gazdasági szükségszerűségből született lépéseket is. „Magyarország a szabadságharcait az utolsó 400 évben elvesztette.” Nem kéne kivinni az ország szennyesét nyugatra, egyik oldalon sem.”


Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára: a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép, és egykori doktoranduszai is szinte kivétel nélkül hazatértek külföldi ösztöndíjaik után.


Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója: a kommunikációs küzdelem nemcsak racionális érvek, hanem nyelvpolitikai téren is zajlik, ezt valóban bonyolulttá teszi a válság.


Európának új utat kell találnia, és ez a magyar miniszterelnök ambíciója is, de kis országként különösen nehéz ezt a küzdelmet megvívni.





* Az előzményekhez:


Friends of Hungary néven amerikai alapítványt hoz lére a kormány
Négymilliárdot ad a kormány a Friends of Hungary Alapítvány létrehozására, működtetésére
Nemzetpolitikai államtitkárság: kulturális és oktatási programok a Friends of Hungary feladatai között
Friends of Hungary: elvették a vagyont az alapítványtól
Amerikai portál az Orbánt védő republikánusról és a Friends of Hungaryról
A Fellegi-cégek bécsi keringője
Politics.hu: Fellegi Tamás Amerikában – az aktív kormánylobbista és „független” imázsgyártó