FT-blog beszámolója Paksról
- Részletek
- Szemle
- 2014. január 19. vasárnap, 05:18
- (hj)
A Financial Times című lap Beyondbrics című blogrovatában közölte Kester Eddy cikkért Magyarország-Oroszország hitel – Beindultak címmel.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Fidesz-kormányával együtt igencsak elfoglalt volt a héten. Megtárgyaltak egy 10 milliárd euróig terjedő hitelszerződést Oroszországgal két új nukleáris reaktor finanszírozására, amelyeknek üzembe helyezését már 2023-ra tervezik.
Magyarország „az elmúlt 40 év legjobb üzletét köti”, mert a nukleáris energia a legolcsóbb opció az ország számára – mondta csütörtökön a sajtónak Lázár János, Orbán jobbkeze, egyben a miniszterelnöki hivatal vezetője.
„A magyar gazdaság nem lehet versenyképes Paks(i Atomerőmű) nélkül” – mondta Orbán péntek reggel, hangsúlyozva: az ország érdeke, hogy a generátor megtermelje hosszú távon az elektromosenergia-kereslet 40-45 százalékát.
A terv, amelyet csendben forraltak ki az elmúlt év során, a nyolcvanas években üzembe helyezett, a jelenlegi négy, egyenként 500 megawattos, szovjet egység mellé két, egyenként 1200 megawattos orosz reaktor építését irányozza elő, mintegy 10-12 milliárd eurós költséggel.
Az ellenzéki pártok azonban tombolnak, és azt mondják, Orbán tisztességes társadalmi, politikai vagy gazdasági megfontolás nélkül elkötelezi az ország hosszú távú energiapolitikáját, és még az eddiginél is erősebben függővé teszi az országot a következő évszázadra az orosz vezetők szeszélyeitől.
„Egyáltalán nem volt semmiféle társadalmi, szakmai vagy politikai vita Magyarországon Paks bővítéséről – ez botrányos” – mondta Szél Bernadett, a zöld LMP párt társelnöke, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó parlamenti bizottság helyettes elnöke a beyondbricsnek.
„Tízmilliárdos hitelről beszélünk, amelyet az Oroszországi Föderációtól venne fel Magyarország. A magyar közönségnek joga van megismerni ennek az üzletnek a részleteit” – mondja. Az LMP az államfőhöz fordul, hogy a nép jogainak végső védelmezőjeként lépjen közbe.
A tervben papíron van valami logika. Magyarország energiaforrásokban szegény – olaj- és gázszükségletének durván háromnegyedét importálja, és a helyi szénkészletek gyenge minőségűek. Ráadásul a magyar atommérnökök járatosak a szovjet nukleáris technológiában, jóllehet egy előző generációjában, és a nyolcvanas évek óta érvényes szerződések vannak a nukleáris fűtőanyag szállításáról (és az elhasznált fűtőelemek feldolgozásáról).
Lázár csütörtökön vázolta fel a Paks bővítése mellett szóló gazdasági érveket. Azt mondta, a kölcsön – amely harmincéves futamidejű, és kamatai alacsonyabbak az 5,6 százalék körüli átlagos piaci kamatnál – elősegíti, hogy „Magyarország Európa egyik leginkább versenyképes gazdaságává váljon”. A megrendelések legalább 40 százalékát magyar vállalatok nyerik el, ami mintegy 3 milliárd euró értékű szerződést és kereken egymilliárd euró adóbevételt jelent – mondta.
Az ilyen érveknek vannak támogatóik. A miniszterelnöki hivatal hálásan tette ki honlapjára Suppán Gergely, az (állami ellenőrzés alatt álló) Takarékbank közgazdászának következtetéseit, amelyek szerint a projekt „jelentős mértékben növeli a befektetéseket, és ezzel a magyar GDP növekedését”, miközben az orosz hitel szilárd pénzügyi hátteret biztosít a projekthez.
Mindezt azonban nem csupán az elkötelezett zöldek kérdőjelezik meg. Mesterházy Attila, az ellenzéki szocialisták vezetője azt mondta a Beyondbricsnek, hogy a szocialisták ugyan nem ellenzik ideológiai alapon az atomerőmű bővítését, de rossz néven veszik az egész folyamatot körülvevő titkolózást.
„Ellenezzük azt az eljárást, ahogyan a szerződést aláírták. Orbán egyedül döntött Paks sorsáról, még a kormány néhány tagja sem tudott semmit a projektről egészen a bejelentés előtti legutolsó napig. Ilyen nem történhet meg egy valós demokráciában” – mondta.
Mesterházy kételkedik a költségbecslések minőségében is, és bírálta a pályáztatás hiányát. „Attól tartok, hogy Paks ára nagyobb lesz, mint gondolnánk. Túl sok mindent titkolnak itt” – mondta.
A Demokratikus Koalíció, amelyet Gyurcsány Ferenc vitatott volt szocialista miniszterelnök vezet, szintén aggódik a két új reaktor tényleges költségei miatt, és azért, hogy ki nyeri a szerződéseket.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja, aki korábban már szókimondóan beszélt arról, mennyi állami megrendelés kerül az Orbán-kormányhoz szorosan kötődő üzletemberekhez, a Beyondbricsnek azt mondta, a legújabb megállapodás jó okkal nem átlátszó. „Konzultációk nélkül, továbbá tekintettel arra, hogy az új üzem az MVM állami társaság tulajdona lesz, súlyos aggályaim vannak mindennek az átlátszóságát illetően. Fordítsuk meg: ha tisztességes lenne a dolog, eleve az egész tárgyalási folyamat transzparensebb lett volna” – mondta.
