rss      tw      fb
Keres

Uniós védelmet sürgetett a csángóknak egy európai parlamenti tanácskozás

MTI 2010. október 26., kedd 19:29

Az Európai Uniónak hatékony eszközöket kellene találnia az emberi jogokkal, azon belül a kisebbségekkel kapcsolatban fennálló problémák megoldására - hangoztatta Tőkés László, az Európai Parlament azon a brüsszeli közmeghallgatáson, amelyen a moldvai csángók helyzetéről tájékozódtak az EP-képviselők.

Az erdélyi magyar képviselő veszélyeztetett kisebbségnek nevezte a csángókat, akiknek - mint fogalmazott - "az elrománosítása az utóbbi 20 évben is folytatódott".

"Ha az erdőket és a medvéket védjük, akkor méltó, hogy ezt a jobb sorsra érdemes magyar nemzeti közösséget még inkább védelemben részesítsük" - fogalmazott.

Tőkés László kifogásolta, hogy az unión belül élő kisebbségi közösségek problémáinak kezelésében az EU "szinte tehetetlen", miközben a kívül élő csoportok ügyét határozottan képviseli. Példának hozta a felvidéki magyarság ügyét a szlovákiai államnyelvtörvény esetében, de említést tett a szerbiai románok, valamint a Timok-völgyi vlachok és a görögországi macedónok nehéz helyzetéről is. A kolozsvári egyetem ügyében is 20 év alatt csak apró lépéseket sikerült megtenni. "Jó, hogyha a média ingerküszöbének szintjére tudjuk juttatni ezeket a problémákat" - fogalmazott.

Több más EP-képviselő mellett részt vett és felszólalt a meghallgatáson Tytti Isohookana Asunmaa, aki az évtized elején az Európa Tanács jelentéstevője volt a csángók kérdésében. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy eddig a finn politikus érte el a legnagyobb eredményt a csángók védelmében. Mint mondta, fontos lenne, hogy az EU átvegye az Európa Tanács joganyagát az emberi jogi kérdésekben.

A meghallgatás tárgyát képező kisebbséget mások mellett Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, valamint Hegyeli Attila alelnök, oktatási programvezető képviselte. Jelen volt Nyisztor Ilona alelnök, énekművész, aki csángó népdalokkal is megismertette a hallgatóságot.

Tőkés László elmondta, hogy a csángók közül a korábbi 250 ezerrel szemben ma már csak mintegy 50 ezren beszélik a nyelvet, a gazdasági nyomor következtében pedig a fiatalság menekül a térségből.

Hozzátette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elkötelezte magát a csángómentés mellett.

Újságíróknak az EP-alelnök arról is beszélt: személyes véleménye szerint nem érzékelhető, hogy van már alapjogi biztosa az uniónak. Mint mondta, a nyelvtörvénynél például az Európai Bizottság és az EP is "lebénult".

Tőkés olyan monitorozást, felülvizsgálati módszereket szorgalmazott, amelyek mellett "nem ülhetnek páholyban a nyilvánvaló törvény- és jogsértők".