rss      tw      fb
Keres

Paks – Orbán megállapodása Putyinnal




A puccsista


„Történik valami, ami Magyarországon mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgy, hogy arról mi semmit nem tudunk. Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy miközben itt a gyakorlati együttműködés kérdéseinek feszegetésével töltjük majd az időnket, van még teendő; a rendszerváltás korából, az előző rendszerből itt maradt romok eltakarítása, kártékony, rossz politikai reflexek és mentalitások eltakarítása, úgy gondolom, hogy nemcsak Önöknél, hanem bizony nálunk Magyarországon is még emberpróbáló feladatokat ad nekünk.


(Orbán Viktor megnyitóbeszéde Losoncon, a Magyar Koalíció Pártja megalakulásának 10. évfordulóján, 2008. február 28-án.)


Az államközpontú orosz észjárás és a piacközpontú európai észjárás különbségéről


„„…a mi felfogásunk szerint az orosz–európai uniós kapcsolat, illetve az energiafüggőség problémájának a lényege, hogy az orosz észjárás és az európai észjárás a gazdaságot illetően jelentősen különbözik egymástól.” „Az orosz észjárás nem piaci alapú, hanem állami, politikai természetű észjárás. Ismerjük ezt, a számunkra sem idegen, meg tudjuk érteni. Az állami, politikai észjárás azt mondja, hogy a gazdasági életben is meghatározó az állami befolyás és a stratégiai ágazatokban állami tulajdonnak kell lennie. Tehát nem az államtól független aktorok a szereplői a stratégiai ágazatoknak, hanem az állam által tulajdonolt, vagyis a legerősebb függésbe hozott szereplők vannak. Az átláthatóság ebben az észjárásban nem képvisel olyan értéket, mint a piaci észjárásban. Sőt, és végezetül, az állami politikai észjárásban nem a verseny elfogadása, hanem a monopolhelyzetekre való törekvés a természetes, és eszerint is jár el.” „Európának – tudomásul véve Oroszországnak ezt a sajátos észjárását – kell kialakítani az energiafüggőséget csökkentő, Oroszországhoz fűződő új energiapolitikáját.” „Magyarország viselkedése e tekintetben rendhagyó Európában. Az, ahogy a magyar állam ma viselkedik ebben a kérdésben, az példátlan, nem jellemző Európára.”


(Orbán beszéde a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmával szervezett Fidesz-konferencián, 2007. március 29-én – lásd korábbi összeállításunkat: Orbán gázvezetékekről egykor és most.)http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=74693



Németh Lászlóné és Szergej Kirijenko a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást ír alá Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna


Az Orbán–Putyin megállapodás


2014. január 14-én, a Moszkva melletti Novo-Ogarjevó-i államfői rezidencián, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében, megállapodást (nem szerződést) írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről Szergej Kirijenko, a beruházást végző Roszatom vezetője, és Németh Lászlóné, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője. Lázár János tájékoztatása szerint (ő vezette az orosz-magyar kormányközi munkabizottságot):


– Az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját;
– A beruházásról tender nélkül állapodtak meg;
– A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos (10 milliárd eurós) hitelt adnak (felső határ), 30 éves futamidőre. A magyaroknak ehhez mintegy 750 milliárd forint önerőt kell biztosítaniuk [az Index szerint Hét 4-es metró kijönne ennyi pénzből];
– Az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük, erről egyelőre még tárgyalnak;
– Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek;
– A beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások végezhetik. Ez tízezer munkahelyet jelenthet, és 1 százalékkal növelheti a GDP-t;
– Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését;
– Az erőmű állami tulajdonban marad;
– A két új blokkal megduplázódik Paks termelése, így a hazai energia 80 százalékát adhatja. Később a régi blokkok leállítása után (2032–37 között) ez az arány 50 százalék lesz. Így kevesebb Oroszországból beszerzett gázra és olajra lehet szükség.


Orbán véleménye a megállapodásról: erősödik az orosz-magyar energetikai együttműködés


„Kevés jót örököltünk a kommunizmusból, de az 1966-ban kötött szovjet-magyar energetikai megállapodás a jó örökségek közé tartozik.” A mostani megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz-magyar energetikai együttműködés. Kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra.


A Déli Áramlat gázvezeték ügyében Magyarország elkötelezett, szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja. Vlagyimir Putyinnak ismét megerősítette, mondta,, hogy „mi egy hosszú távú magyar-orosz baráti együttműködésben gondolkodunk”. Nagyra értékelte az orosz elnök erőfeszítéseit, amelyeket annak érdekében tett, hogy a közép-európai országok és Oroszország, de különösen Magyarország és Oroszország kapcsolataiban a jövő szempontjai kerüljenek előtérbe. Az ország jelene és jövője szempontjából az orosz-magyar kapcsolatok elérik a stratégiai jelentőséget. Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszország egyre több beruházással lehessen jelen, ezért megállapodtak abban, hogy bátorítani fogják az orosz ipar jelenlétét Magyarországon.



Novo-Ogarjovóban – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna


Az Európai Unió szerepe


Lázár János állítása szerint „az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót”.


A Népszabadság névtelen informátorai szerint „a magyar kormány hivatalosan tájékoztatta Brüsszelt és megszerezte az előzetes hozzájárulást az orosz-magyar államközi megállapodáshoz. Így a projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi.” A névtelen források szerint „Orbán Viktor és Lázár János is tárgyalt Günther Oettingerrel az Európai Unió energiaügyi biztosával. Brüsszel arra is rábólintott, hogy Magyarországon az atomerőmű-kapacitás fenntartására vonatkozóan Orbán és Putyin – külön tender kiírása nélkül – szentesítse a magyar-orosz államközi megállapodást. Mindebben döntő szerepe volt a Rothschild-csoportnak, melynek fő profilja a globális pénzügyi tanácsadás. Számos kormányzat támaszkodott tanácsadói tevékenységére. Orbán Viktor valamikor 2012-ben kötött megállapodást a Rothschild-csoporttal gazdasági tanácsadásra, és azóta számos alkalommal konzultált a csoport néhány vezetőjével, akik felhívták a figyelmét az energiaügy fontosságára. A pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport ’közreműködésével’ zajlottak, zajlanak. Szintén a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget, a leghíresebb nemzetközi ügyvédi irodák egyikét. E jogi tanácsadó cég ’intézte el’ a brüsszeli szentesítést. A kiszivárgott hírek szerint sikerült minden ajtót kinyitni Brüsszelben, a konstrukció megfelel az uniós jognak.”


Ezzel szemben Brüsszel azt állítja, soha nem foglalt állást a tendereztetés ügyében. Ezt válaszolta Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője egy magyar újságíró kérdésre Brüsszelben szerdán. „A megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan meg fogják vizsgálni a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal”, mindenesetre a közbeszerzésre vonatkozó EU-szabályok betartása minden érintett félnek érdeke. De egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást. Magyarország eleget tett kötelezettségének, és időben eljuttatta Brüsszelbe az atomenergia békés felhasználása terén kötendő magyar-orosz együttműködési megállapodás tervezetét.



Miről döntött a magyar országgyűlés 2009-ben?


Lázár János szerint arról, hogy felhatalmazza a mindenkori magyar kormányt, tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.


Rogán Antal arra kérte Mesterházy Attilát, hogy „ne gyurcsányosodjon”, ne tegye azt, hogy a politikai céljai érdekében ma egészen mást csinál, mint amit 2009-ben vagy 2010-ben tett, mert 2009-ben az MSZP képviselői, köztük Mesterházy Attila mostani pártelnök is megszavazta a paksi erőmű felújításának előkészítésére felhatalmazást adó országgyűlési határozatot. Bajnai Gordon pedig 2010-ben, még kormányfőként azt nyilatkozta, hogy Paks megújítása továbbvisz az energiabiztonság megerősítéséhez.


A hivatkozott országgyűlési határozatról azonban a hvg.hu így ír: A 2009-es országgyűlési határozatot még Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó napjaiban terjesztette be Molnár Csaba miniszter, és „a kormányválság kellős közepén fogadták el, ráadásul korábban példátlan egyetértéssel: 330 képviselő nyomta meg az igen gombot, mindössze 6-an szavaztak ellene, és 10-en tartózkodtak. A határozat lényegében egyetlen mondatból áll: az Országgyűlés ’előzetes, elvi hozzájárulást ad (...) a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez’.”


Az ellenzéki pártok tehát azzal érvelnek, hogy a határozat csak előkészítő tevékenységre adott felhatalmazást, nem arra, amit most Orbán csinál: hogy eldönti a kérdés, pályáztatás nélkül bízza meg az orosz állami vállalatot, teljeskörűen negligálja az országgyűlést, a szakmát és a nyilvánosságot a döntéshozatalban, megállapodik, szerződéstervezet készíttet, növeli a függést Putyin Oroszországától és az országot sok évtizedre eladósítja.






Írásaink:


Aczél Endre: Egyre távolabb Brüsszeltől, egyre közelebb Moszkvához
Mihályi Péter: Hoppá! A németeknek bővítjük Paksot?