rss      tw      fb
Keres

Orosz adó: Moszkva és Budapest között kevesebb probléma van, mint Brüsszel és Budapest között




Az Oroszország Hangja nevű orosz állami multimédia társaság honlapján jelent meg „Orbán Viktor nem nehéz partner Oroszország számára” címmel Gajane Hanova írása magyar nyelven. Az orosz elnök sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására január 14-én rövid munkalátogatással érkezik Orbán Viktor magyar miniszterelnök.


A közlemény szerint „Putyin és Orbán találkozója napirendjén a kétoldalú viszony állapota és fejlődésének perspektívái, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági együttműködés bővítésére irányuló intézkedések szerepelnek”. A magyar sajtó kissé felemeli a leplet a küszöbön álló tárgyalásokról. A Népszabadság értesülései szerint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor (sorrendben ez már a negyedik találkozójuk lesz!) többek között egyezményt kívánnak aláírni az atomenergetikai együttműködés meghosszabbításáról, többek között a paksi erőmű továbbépítéséről.


Közismert, hogy Európában Orbán Viktort kényelmetlen partnernek tartják. És Moszkvában? Az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének osztályvezetője, Ljubov Siselina, a tudományok doktora erről elmondta:


Kinek hogy, de Oroszország számára Orbán Viktor nem tartozik a nehéz partnerek közé. Az ő kormányzása alatt Moszkva és Budapest között sokkal kevesebb probléma van, mint Brüsszel és Budapest között. Magyarország mint EU-tagország kénytelen megfelelni az európai követelményeknek. Oroszország és Magyarország kapcsolata pragmatikus és a kölcsönös tiszteletre épül, így könnyen folyik a párbeszédünk. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin első találkozójára 2009 novemberében került sor, amikor a magas rangú magyar vendég az Egységes Oroszország Párt kongresszusának vendége volt, és megbeszélést folytatott az orosz vezetővel. Második alkalommal 2010-ben, Orbán Viktor urat már mint miniszterelnököt fogadták Moszkvában. Akkor elmondta Vlagyimir Putyinnak, hogy Magyarország maga mögött hagyva a nehéz időszakot, egy új korszakba lépett. Így az orosz-magyar kapcsolatokat hosszú távra lehet tervezni. 2013 januárjában Orbán Viktor újból Moszkvába látogatott. És most újabb munkalátogatás következik.


Orbán Viktor új politikája – a keleti irányú nyitás – meghozta a gyümölcseit. Az utóbbi években az orosz-magyar kereskedelem egyre ütemesebben fejlődik. A magyar-orosz gazdasági együttműködési bizottság vezetője, Szijjártó Péter elmondta, hogy 2013 első felében az áruforgalom volumene – az előző évhez képest – 8,1 százalékkal növekedett, és több mint 7 milliárd dollárt tett ki, miközben 2012-ben az egész éves áruforgalom 11,6 milliárd dollárt tett ki. Oroszország kulcsszerepet játszik a magyar energetikai biztonság szavatolásában: a magyar gazdaság által felhasznált gáz 65 százaléka Oroszországból érkezik. Moszkva értékelte, hogy 2012 áprilisában Magyarország bejelentette, kilép a Nabucco projektből, és gyakorlatilag a Déli Áramlatra orientálódott át: az utóbbi gázvezeték 229 km-es szakasza Magyarországon halad majd át. Az Oroszországgal együttműködésben megvalósuló másik fontos energetikai projekt – a paksi erőmű két blokkjának felépítése – eredményesen halad. És ez logikus, hiszen az oroszok építették az atomerőművet, amely napjainkban is eleget tesz a legszigorúbb európai szabványoknak.


A két ország viszonyában természetesen vannak úgy gazdasági, mint humanitárius jellegű problémák. Orbán Viktor egykor az Oroszországgal ápolt viszonyt „a múlt csökevényének” minősítette. A fiatal és agilis magyar politikus azonban bebizonyította, hogy a pragmatizmust az előítéletek fölé helyezi. Soros hivatalos moszkvai látogatása után oly lelkesen nyilatkozott az orosz fővárosban kapott fogadtatásról, hogy az újságíróktól kiérdemelte az „orosz-barátság” vádját. Pedig csupán azt mondta, hogy „az orosz kultúra nélkül nem létezik európai kultúra”…*





* A szerk. megj.: A cikkíró tapintatosan megfeledkezett arról, hogy az orosz kultúra dicséretéről szóló mondandóját Orbán így kezdte 2013. február elsején: „A magyar történelem nagy tanító. Ezért az első siker az, hogy nemcsak kimentünk Moszkvába, hanem haza is jöttünk. Induljunk innen!”