Évenkénti CT-vizsgálatot ajánlanak az egykori és jelenlegi erős dohányosoknak
- Részletek
- Külföldi hírek - 2013/4. negyedév
- 2013. december 31. kedd, 16:20
MTI 2013. december 31., kedd 15:20
Minden évben alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatnak (CT) kellene alávetni az erős dohányosokat és azokat is, akik már leszoktak a kemény cigarettázásról - fogalmazott irányelveiben az Egyesült Államok betegségmegelőzéssel foglalkozó munkacsoportja (U.S. Preventive Services Task Force, USPSTF).
Az Annals of Internal Medicine című folyóiratban hétfőn közölt ajánlások azon 55 és 80 éves kor közötti emberekre vonatkoznak, akiknél magas a rák kialakulásának kockázata a cigarettázás miatt. Az érintettek közé tartoznak azok az egykori erős dohányosok is, akik az elmúlt 15 évben szabadultak meg káros szokásuktól. Az erős dohányosok kategóriájába tartoznak azok, akik harminc éven át napi egy, vagy 15 éven át napi két csomag cigarettát szívtak el.
A 2004 óta összegyűjtött orvosi bizonyítékok átfogó vizsgálata során a független szakértőkből álló bizottság arra jutott, hogy a magas kockázati csoportba tartozó egyének rendszeres alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatából származó előnyök nagyobb súllyal bírnak, mint a túldiagnosztizálásból, vagy a sugárkezelésnek való fokozott kitettségből származó esetleges károk, amelyek szintén hozzájárulnak a rák kockázatához.
Az irányelvek célja, hogy segítsenek megelőzni az évente mintegy 160 ezer tüdőrák okozta haláleset egy részét az Egyesült Államokban, ahol a tüdőrák több áldozatot követel évente, mint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák együttvéve. A dohányzás a tüdőrák kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője: az Egyesült Államokbeli tüdőrákos esetek nagyjából 85 százalékáért felelős.
A véglegesített irányelvek nagyrészt megegyeznek a legjelentősebb rákszervezetek, köztük az Amerikai Ráktársaság és a Klinikai Onkológusok Amerikai Társaságának ajánlásaival.
Az előzetes javaslatok júliusi megjelenésekor az orvosok egy része aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az irányelvek túldiagnosztizáláshoz és túlkezeléshez vezethetnek, hasonlóan ahhoz, ahogy az emlő- és a prosztatarákos esetek kiszűrésére irányuló széles körű programok esetében történt.
