rss      tw      fb
Keres

Német portál: Orbán főcenzora és a sajtószabadság




A Cicero című, a politikai kultúrának szentelt berlini havilap online kiadása november 28-án közölte Keno Verseck cikkét Orbán főcenzora címmel (az írás eredetileg az októberi nyomtatott számban jelent meg). Karas Monika, Orbán „házi jogásza”, a nagyhatalmú magyar Médiahatóság új főnöke. Karast Orbán végrehajtó segédjének tekintik. Mit jelent ez a magyarországi sajtószabadság számára?


A legutóbbi időkig teljesen ismeretlen volt a széles magyar nyilvánosságban. A szerkesztőségeknek azonban már jó ideje vannak róla tapasztalatai. A sajtószabadság elleni harcosként élik meg Karas Monikát, a kormányzó magyar Fidesz „házi jogászát”. Előszeretettel perel be oknyomozó újságírókat, akik Orbán Viktor miniszterelnök birodalmában kevéssé szívesen látott kutatásokat folytatnak.


Alighanem részben köszönetképpen kapta meg a jogásznő a legbefolyásosabb állami médiatisztséget: kilenc évre kinevezték az NMHH [Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság], a magyar média és részben a távközlési szektor nagyhatalmú felügyelő testülete elnökévé.


Karas feladatai közé tartozik egyebek között a sugárzási és frekvenciaengedélyek kiadása. Hogy ezzel hogyan bánnak Orbán Magyarországán, azt nemrégiben a Klubrádió ellenzéki rádióadó esete mutatta meg: a médiahatóság több bírósági ítélet ellenére közel két éven át megtagadta a tartós frekvenciaengedélyt a Klubrádiótól, és végül csak idén tavasszal engedett.



Karas a médiahatóság élén? Rémálom


Amennyiben a parlament jóváhagyja a kinevezést, Karas Monika ezen felül hamarosan a Médiatanács elnöke is lesz, azé a testületé, amely a médiatartalmakat ellenőrzi, és pénzbírságokat róhat ki azokra az orgánumokra, illetve helyreigazításokat rendelhet el azoknál, amelyek megsértik a 2011 elején életbe lépett, hevesen vitatott médiatörvényt – például, ha a tartalmak „nemzetbiztonsági érdeket” sértenek.


[A szerk. megj.: Ez már megtörtént. 2013. szeptember 9-én az Országgyűlés kilenc évre az NMHH Médiatanácsának elnökévé is megválasztotta Karas Monikát. Mint az MTI akkor beszámolt róla: a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök augusztus 19-ei hatállyal nevezte ki Karast az NMHH elnökének. Ezzel automatikusan a médiatanács elnökjelöltje lett. A médiatörvény értelmében az Országgyűlésnek ezután 30 napon belül kellett megválasztania a médiatanács elnökévé.]


Az Orbán-Magyarország e legújabb személyi ügyére a Magyar Narancs című, független liberális hetilap világos szavakat talált: Karas a Médiatanács elnökeként „olyan, mint a legszörnyűbb rémálmokban”, hiszen „élete megkoronázásának a sajtószabadság korlátozását tekinti”.


Valójában ebből a személyből, illetve abból, hogy kinevezték Magyarország legfőbb médiafelügyelőjének, kiolvasható, mennyire veszi komolyan Orbán és pártja a sajtószabadságot. Karas Monika jogi tanulmányai után, 1985-ben a Lapkiadó Vállalat elnevezésű állami lapkiadónál dolgozott – tehát olyan funkcióban, amelyben végrehajtóként szolgált egy diktatúrában, ahol teljesen hivatalosan meg volt szüntetve a sajtószabadság.


A kommunista rezsim vége után Karas egy szélsőjobboldali kiadónál helyezkedett el.


Szakmai orientációja a kommunista rezsim vége után különösen következetesnek tűnt: 1993-2002 között Csurka István Magyar Fórum című, nyíltan antidemokratikus és antiszemita lapjánál és Csurka Magyar élet és Igazság Pártjánál volt jogász. Miután Csurkának 2002-ben nem sikerült újra bevonulni a parlamentbe, Karas átváltott az Orbán-táborba. A Fideszhez közelálló, jobboldali nemzeti sajtóorgánumokat képviselt, amely Simicska Lajos Fidesz-oligarcha MAHÍR elnevezésű PR- és médiakonzorciumához tartoznak, köztük a Magyar Nemzet című napilapot és a HírTV tévéadót.


Karas személyesen Orbán Viktort is képviselte a bíróság előtt: amikor az ÉS című hetilap 2005-ben feltárta, hogy a politikus és felesége, Lévai Anikó a tokaji borvidéken vitatott üzleteket csinált egy állami borászattal, Karas pert indított: a lap később kénytelen volt visszavonni a vádak egy részét.


Legutóbb a nagynevű HVG magyar hírmagazin kapott levelet a jogásznőtől: augusztus elején nagy nyomatékkal, de végül sikertelenül felszólította a szerkesztőséget, hogy távolítsa el a honlapjáról Habony Árpád fényképeit, egy olyan emberét, aki évek óta Orbán Viktor hivatalos főtanácsadójaként szolgál, és aki rendkívüli mértékben kerüli a médiát.


[A szerk. megj.: Lásd erről a hvg.hu cikkeit: Orbán bizalmasa perrel fenyegeti a hvg.hu-t, illetve Csurkától Habonyig: kit küld Orbán a médiahatóság élére?]


Karas maga is kerüli a médiát


Bogár Zsolt és Mong Attila, a HVG két újságírója*, aki két évvel ezelőtt az Orbánnak szemben kritikus hozzáállása miatt vesztette el állását a közszolgálati rádióban, logikusnak tartja Karas kinevezését. „Száz százalékig lojális, és pontosan azt teszi, amit a kormányfő és érdekcsoportja kíván. Ő Orbán számára bizalmi személy és végrehajtási segéd” – mondja a két újságíró. Pedig Karas erősen kerüli a sajtót. Nem ad interjúkat, és a nyilvánosság előtt nem foglal állást politikailag. Hivatalos életrajzában még a kora sem szerepel.


*[A szerk. megj.: Bogár Zsolt valóban a hvg.hu munkatársa. Mong Attila az Origóé volt, most az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Véleménycikkei jelennek meg a hvg.hu-n]


Tamás Gáspár Miklós baloldali filozófus és esszéista Karas kinevezését mindenesetre botránynak tartja, amelyről még Magyarországon is túl kevés szó esik. „1989 előtt a legmegbízhatóbb káderek közé tartozott, aztán 1989 után egy nyíltan fasiszta, soviniszta és antiszemita lap fontos munkatársa volt – megrázó életrajz ez olyasvalaki számra, akit az Európai Unió egyik parlamenti demokráciájában a sajtóügyek vezetésével bíztak meg.”