rss      tw      fb
Keres

A debreceni Nagyerdőben




Debrecen belvárosában és a Nagyerdőben nem lehet életvitelszerűen a közterületen tartózkodni. Így döntött csütörtökön a város közgyűlése.


Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere többször hangsúlyozta a vitában, hogy a rendelet nem a hajléktalanokra vonatkozik, hanem bárkire, aki a közterületet választaná életvitelszerű tartózkodásra.”


Hát akkor ezennel bejelentem, hogy meguntam a fűtött lakásomat, a fürdőszobámat, egyáltalán, az otthonomat, ahol magamra zárhatom az ajtót, és holnaptól kiköltözöm a debreceni Nagyerdőbe. Kalandvágyból is, persze, meg azért, mert imádok fázni, olyankor érzem igazán, hogy ember vagyok, emellett merő exhibicionizmusból is, mert szeretek bokor alatt aludni a sétáló polgárok szemérmesen elforduló tekintete előtt, de az étel is jobban esik, ha hálózsákra leterített újságpapírról fogyaszthatom el. Na meg azért is, mert ezt látom az egyetlen hatékony módszernek arra, hogy a szerencsétlen, már azt se tudja, mit beszél Kósa Lajos fideszes korifeussal és nagyhatalmú debreceni polgármesterrel dacoljak.


Szabad ember vagyok, szabad döntéssel. Mint a hajléktalanok. Ők meg én. Mi vagyunk a „bárkik”, akik a fűtött, fürdőszobás, Kósa-mentes lakásuk helyett szabad akaratukból a debreceni utcát választják.


Tudom, persze, hogy Debrecen polgárai másként gondolkoznak a hajléktalanokról. Ők úgy tartják, igenis a szabad akarat ismérve, hogy bárki választhassa a közterületet, amikor a saját életvitelszerű tartózkodási helyéről dönt. Így aztán a debreceni Ispotály és Erzsébet utca lakói nagyon is tiltakoztak augusztusban az ellen, hogy a szomszédjukba költöztessék a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nappali melegedőjét. És öntudatos polgárként felírták a transzparenseikre azt a mondatot, amely méltó polgármesterük szellemi és erkölcsi színvonalához: „Jogunk van nekünk is az élethez, ugyanúgy, mint a hajléktalanoknak!”


Így aztán Debrecenben én is biztonságban leszek, amikor kiköltözöm a szabad választásom szerinti új lakóhelyemre. A debreceni polgárok megvédenek majd a saját polgármesterüktől meg a rendfenntartóitól, ha a Nagyerdő bokrainál belém botlanak. Inkább ott, mint az Ipoly-Erzsébet utcában.