A kutatás és a gondolkodás szabadsága: a Századvég elhatárolódott a saját munkatársától
- Részletek
- Szemle
- 2013. november 21. csütörtök, 05:46
- (mzs)
A Pénzügyi Szemle című szakfolyóirat novemberi számában jelent meg Tóth G. Csaba (a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója) és Virovácz Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa) tanulmánya Nyertesek és vesztesek – A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata címmel. Az elemzést kedden ismertette a Napi Gazdaság online. Szerdán pedig a Századvég közleményét ismertette, amelyben a Gazdaságkutató Zrt. elhatárolódik a saját munkatársától. [Azaz nem vitatkozik vele, ahogy az tudományos elemzéseknél szokás, hanem a saját – nyilván kormányzati – „megbízhatósága” érdekében* elhatárolódik tőle.] A Demokratikus Koalíció közleménye szerint a Századvégnek sikerült elhatárolódnia a tényektől.
Napi Online: Kiderült, így kaptak százmilliárdokat a tehetősek a kormánytól
A Napi Gazdaság keddi ismertetése a tanulmányról. Részletek.
„Az adóreform során elengedett szja-százmilliárdok háromnegyedét a legjobban kereső, gyermektelen adózók tehették zsebre, az átlagbér alatt keresők buktak. Ha az szja-kulcs 9 százalékra csökkenne – ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal felvetette – újra csak a legnagyobb jövedelműek járnának a legjobban.”
A 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit – állapította meg tanulmányában Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. Az elemzés szerint a 444 milliárd forintos összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez** tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és a gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége. Utóbbi kapcsán a szerzők megállapították, hogy a gyermekneveléshez kötött tehercsökkentés arányaiban az ötödét sem éri el a jövedelemfüggő adókiengedéseknek.”
Forrás: Tóth G. – Virovácz
„A változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal lett kevesebb. Az említett folyamatok eredményeképpen 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik (legmagasabb jövedelmű) tized hozzájárulása az összes adóbevételhez, a kilencediknél ez az arány érdemben nem változott, míg a kevesebbet keresők befizetése a közös kasszába arányaiban jelentősen emelkedett. Az egyes adófizetők szempontjából ez azt jelenti, hogy a minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.”
(A szerk. megj.: A Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyébként idén augusztusban vásárolta meg a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-t.)
„Kínos szja-elemzés – elhatárolódik a Századvég” című cikkében ismertette a napi.hu a gazdaságkutató közleményét.
Eszerint: „A Századvég Gazdaságkutató Zrt. ezúton hívja fel a figyelmet arra, hogy Virovácz Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársának a Pénzügyi Szemle legutóbbi számában megjelent tanulmánya nem a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából született, és szerzője nem a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nevében közölte.” „Az szja-rendszer átalakításának hatásait bemutató tanulmány nem a Századvég Gazdaságkutató álláspontját tükrözi”, ahogy a Virovácz Péter nyilatkozataiban kifejtett tézisek sem. A Századvég azt kérte, hogy a tanulmányra és későbbi nyilatkozataira történő utalások esetén a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t, mint munkáltatót ne nevezzük meg, írja a portál.
A Demokratikus Koalíció közleménye: A Századvég elhatárolódik a tényektől
„’A tények makacs dolgok’ – mondta állítólag egykor Lenin. Ezt a Századvég Gazdaságkutató sem vitatja, ám úgy véli: annál rosszabb a tényeknek.
Virovácz Péter, a kutatóintézet tudományos munkatársa tanulmányt közölt a Pénzügyi Szemlében, amelyben szerzőtársával az egykulcsos adó hatásait vizsgálta. A tanulmány megállapításai alapjaiban ingatják meg a kormánypropagandát. Kiderül belőle: a 444 milliárdos adócsökkentés háromnegyede a legtehetősebb 20 százalékba tartozó, gyermeket nem nevelő polgárok zsebében landolt, a legalacsonyabb jövedelmű 60 százalékhoz tartozó nagycsaládosok adóterhei viszont érdemben nem csökkentek. A reform következtében a legszegényebb 70 százalék 134 milliárddal több, a leggazdagabb 10 százalék viszont 501 milliárddal kevesebb jövedelemadót fizetett.
Mindez érthetően kellemetlenül érintette az egykulcsos adó nagyszerűségéről, igazságosságáról és családbarát mivoltáról szóló kormánypropagandát. Nem is késett a válasz: a Századvég közölte, hogy a tanulmányban foglaltak nem a kutatóintézet álláspontját tükrözik.
A Demokratikus Koalíció enyhén szólva is mulatságosnak tartja, hogy egy gazdaságkutatónak álláspontja van a gazdasági számadatokról, és hogy tényeket nem cáfolni próbál, hanem elhatárolódik tőlük. Mindez szertefoszlathatja azokat az esetleges illúziókat, hogy tavaly a kormány a Századvég-csoport személyében egy agytröszttel, és nem egy propagandaügynökséggel kötött milliárdos szerződést.”
* A szerk. megj.: lásd például az Index 2012. februári (Milliárdos megbízást kapott a Századvég) és áprilisi (Az Orbán-kormány agya, a hatvanfős Századvég) írását arról, hogy a Századvég 3,1 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a kormánnyal, illetve az Origo 2012. decemberi cikkét arról, hogy „egymást átfedő munkákért, megismerhetetlen dokumentumokért, áttekinthetetlen rendszerben fizetett ki az állam eddig már több mint 1 milliárd forintot a Fideszhez több szálon kötődő Századvég-csoportnak”. Lásd még hírösszefoglalónkat: „Jobboldali All-star gála Orbánnal és Lázárral”, illetve a hvg.hu írását: Századvég-sztori: milliárdos birodalmat épít Orbán háttérembere.
** Jövedelmi tized (decilis): „Az ország lakosságát jövedelmük alapján sorba rendezzük, az így rendezett személyeket tíz egyenlő részre osztjuk. Egy decilisbe a vizsgált emberek egytizede kerül. A két szélső decilis jövedelmi aránya: a tizedik decilisbe [legmagasabb jövedelműek] és az első decilisbe [legalacsonyabb jövedelműek] tartozók átlagjövedelmének egymáshoz viszonyított aránya. Minél nagyobb ez a szám, annál egyenlőtlenebb a társadalom” (forrás). A Tárki kutatása szerint „2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A társadalomban több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le… jól láthatóan erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése.” „Az egy főre jutó jövedelmekre számolt, a teljes jövedelemelosztást jellemző Gini-mutató (az egyenlőtlenséget mérő mutatószám) jelentős mértékű emelkedést mutat” (forrás).
