rss      tw      fb
Keres

Összefogást!



Ezt skandálta a Műegyetem-rakparton összegyűlt demokratikus érzelmű tömeg, amikor az október 23-i ünnepség jegyében tartott kormányellenes demonstráción Mesterházy Attila az MSZP elnöke tartotta szónoklatát. Nos, azóta számos elemző és politikus értékelte a közös ünneplést, elég vegyes módon. Csütörtökön a Klubrádió Megbeszéljük műsorában is ez volt a fő téma, és én totális egyetértésemet szeretném kifejezni az egyik hozzászóló –Aczél Endre – véleményével. A kiváló újságíró mondanivalójának summája az volt, hogy Gyurcsány Ferenc nem megkerülhető személy a demokratikus összefogás palettáján. Azt hiszem, ezt faktumként el lehet fogadni. Második faktumot is sugalltak a szónoklatok, nevezetesen azt, hogy teljes összefogásra van szükség, aminek nemcsak az MSZP és az E14 a tagja, hanem minden demokratikus erő, amely orátorai révén szót kapott ezen a gyűlésen. Harmadik faktum, hogy csak úgy van reális esélye Orbán menesztésének, ha közös miniszterelnök jelöltet és az egyéni körzetekben is olyan jelölteket találnak a demokratikus ellenzék tagjai, akiket feltétel nélkül tud támogatni minden demokratikus párt, civil szervezet. A feltehetően igen éles, és a jelek szerint a Fidesz részéről a csalástól sem visszariadó kampányban.


Az érv, hogy a két párt megállapodása lezárt téma, kevés. Ellentmond annak a hangoztatott elvnek, hogy a cél az Orbán-kormány menesztése, ugyanis szinte biztos, hogy ebben az esetben Orbán valódi célja, amit az egész választási törvény módosítása bizonyít, vagyis a megosztás, valóra válik. Azt hiszem, a kulcs a miniszterelnök és az egyéni jelöltek személyében való megállapodás. Ehhez szükség van az E14 engedményére az egyéni körzetekben való jelölésre, annak árán, hogy Bajnai miniszterelnöki jelölésében állapodnak meg. A másik nagy „lemondónak” az MSZP-nek kell lenni, mert nekik is engedni kell olyan körzeteknél is, amelyeket szokásos baloldali körzetnek értékelnek. Nemcsak olyan körzeteket kell átadni a demokratikus pártoknak, ahol hagyományos a jobboldali hegemónia. Ami valójában nem is jobboldali, a szó eredeti értelmében. Feltehetően listás helyeken az MSZP, E14 és a DK számíthat az 5 százalékos küszöb elérésére. Ennek tükrében kellene az egyéni helyekről és a miniszterelnök-jelölt személyéről szóló tárgyalásokat újra nyitni, nem kizárva a parlamenti küszöböt elérni nem képes demokratikus pártokat sem, gesztusszinten.


Azt hiszem, ez sok eddig passzív embert is az urnákhoz csalna. Ha másért nem, azért, hogy az összefogást kiáltó demokratikus népakarata ténylegesen megvalósuljon. És végül zárójelben, mindehhez hozzátéve azért, hogy jövő tavasszal ne azon kelljen rágódni a demokráciát valójában óhajtó pártelnököknek, mint Orbánnak 2002-ben, vagyis hogy sokan voltunk, de nem elegen.