rss      tw      fb
Keres

Bauer Tamás









Mikolának igaza lett


A hír: „Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti - mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok - hangzott el a hírműsorban. A politikus később a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott: ez nem feltétlenül jelentene általános választójogot.”

A szándék, amivel Mikola István 2006-ban, a Fidesz választási kampánykongresszusán elbüszkélkedett, az most alighanem valóra válik. A Galamus olvasója az alkotmánybírósági beadványok tárában rákattinthat az állampolgársági törvény módosítását megtámadó indítványomra, amelyben felhívtam a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a szomszéd országokban élő magyaroknak magyarországi letelepedés nélkül adott állampolgárság megnyitja az utat az előtt, hogy ők is szavazhassanak a magyarországi választásokon. Akkoriban a fideszes nyilatkozatok kétértelműek voltak abban, hogy mit jelent ez majd a választójog szempontjából. Gulyás Gergely nyilatkozatából – akinek feladata, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságban megfogalmazza az alapjogokkal kapcsolatos álláspontot fogalmazza meg hivatalból – nyilatkozatából kiviláglik: a kétértelműségnek vége, a cél valóban az, amit Mikola István 2006-ban kikotyogott.

Gulyás arra hivatkozik, hogy ha a választójogi törvény tervezett módosításával kedvezményes választójogot adnak a Magyarországon élő kisebbségeknek, akik más nemzetekhez tartoznak, méltányos, hogy a magyar nemzet külföldön élő tagjainak is lehessen választójoga. (Ez a párhuzam persze értelmetlen, hiszen az egyik esetben a kisebbségi listáknak biztosított kedvezményes mandátumszerzésről van szó, függetlenül attól, hogy a kisebbségi magyar állampolgároknak eddig is ugyanolyan választójoguk volt és lesz is, mint a többi magyar állampolgárnak, a másik esetben pedig választójogról külföldieknek.) E szerint a Fidesz végleg kikötött az etnikai nemzetfogalom mellett, szakítva a modern világban általános állampolgári nemzetfogalommal. Ide vezet az út, amelyre a kettős állampolgársággal léptek.

Ezen az alapon hivatkozhat Gulyás Horvátország és Románia példájára, ahol a határon túl élők részt vehetnek a választáson. Mindkét ország – harmadikként pedig Szerbia – állampolgárságot ad az etnikum határon kívülre szorult tagjainak. Európa régi demokráciáiban ilyesmi nincs. E három országban választójoguk is van a határon túli horvátoknak, románoknak, illetve szerbeknek, és rendszeresen részt is vesznek a választásokon. Gulyás Gergely Bolgár Györgynek nyilatkozva említi is a példát, hogy a legutóbbi romániai elnökválasztást a külföldi románok szavazatai döntötték el Băsescu javára Geoană ellenében. Igen, a Moldovában szavazó, román állampolgársággal rendelkezők 90 százaléka szavazott rá, meghálálva neki a kettős állampolgárságot. Horvátországban, ahol a határon túl – elsősorban Boszniában – szavazó horvát állampolgárok öt képviselőt küldenek a Száborba, ezt az öt helyet rendre a néhai Tuđman elnök pártja, a HDZ szerzi meg, és az utolsó parlamenti választáson ezen az öt mandátumon múlt, hogy a HDZ alakíthatott kormányt. Az, hogy Gulyás e példákat még szóba is hozza, azt mutatja, hogy most már, a kétharmados többség birtokában nem is leplezik, hogy az egész kettős állampolgárság a hatalom megtartásáról szól. Jól tudják ugyanis, hogy a szomszéd országokban élő magyarok is megosztottak. Van egy részük, amely az adott ország politikai közösségéhez sorolja magát, és valószínűleg nem kér magyar állampolgárságot, ahogy korábban magyar igazolványt sem igényelt. Ők azok, akik Szlovákiában létrehozták a Híd pártot, és rá szavaztak, és sokan gondolkoznak hasonlóképpen Romániában, a Vajdaságban és Kárpátalján is. (A magyar igazolványok igénylési aránya szerint ebben a sorrendben.) Másoktól viszont idegenebb az ország, ahol élnek, erősebben kötődnek Magyarországhoz, azonosulnak az „egységes magyar nemzet” fideszes doktrínájával, ennek megfelelően magyar igazolványt is kértek, állampolgárságot is akarnak kapni, és valószínűleg – kiváltképp ha megszervezik őket – készek lesznek majd szavazni is, mégpedig arra a pártra, amely előbb a státustörvényt kezdeményezte, majd most a kettős állampolgárságról döntött, s amely a magyarországi szavazásra mozgósítja őket. Mint Ravasz Ábel, a parameter.sk szerzője írja, a többi határon túli magyart viszont „leírják” az így értelmezett magyar etnikai nemzetből (ahogy a Híd pártot máris leírták).

Az a határon túlról szavazókat nemigen foglalkoztatja majd, hogy eredményes gazdaságpolitikát, oktatáspolitikát, egészségpolitikát vagy éppen büntetőpolitikát visz-e a Fidesz-kormány, amelynek újjáválasztásához a szavazatukkal készek hozzájárulni. Őket a Fidesz kormányzásának következményei nem érintik. Ha kudarcot vall a Fidesz Magyarországon ebben vagy abban, az sem. Mégis, ahogy Gulyás Gergely a román elnökválasztásra hivatkozva hangsúlyozza, előfordulhat, hogy az ő szavazatuk dönti el, hogy ki kormányozza tovább Magyarországot. Erre hivatkozva állítottam alkotmánybírósági indítványomban: a választójog révén a letelepedés nélküli kettős állampolgárság lehetővé tétele sérti a népszuverenitás elvét, hiszen elveszi a Magyarországon élő magyaroktól a lehetőséget, hogy maguk döntsenek a sorsukról.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!