rss      tw      fb
Keres

Jéghegynek ütközött a pénztárak "Titanicja" (Lengyel, Oszkó, Bod, Surányi, Petschnig, Juhászné, Simonovits)

Lengyel László, Oszkó Péter, Bod Péter Ákos, Surányi György a Siófokon megrendezett 13. Nyugdíj-, Egészségügy-, és Pénztárkonferencián, illetve Petschnig Mária Zita Bolgár György műsorában, Simonovits András Kálmán Olga Egyenes beszéd című műsorában, valamint Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a kormányfő szerdai bejelentéséről, miszerint 14 hónapra felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári járulékok átutalását

2010. október 15.

Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója: A magyar kormány a jéghegy

Lengyel László felidézte, hogy a két évvel korábbi pénztárkonferencián az ágazatról azt mondta, Titanicon táncol. A hasonlatot ezúttal úgy folytatta, hogy a Titanic a jéghegynek ütközött, és a magyar kormány a jéghegy. Alapvető társadalmi szabályt sért meg minden olyan kísérlet, amellyel egy kormány évtizedekre kitalált, tartós intézményt próbál megszüntetni vagy átalakítani anélkül, hogy új intézményt léptetne a helyébe. Ez különösen veszélyes olyan időszakban, amikor a válság amúgy is érint intézményeket.
A legnagyobb veszély a bizalomvesztés: ha megrendül az állampolgárok, befektetők, pénzügyi intézmények bizalma a tartós jogintézményekben, az automatikusan megingatja a bizalmat más intézményekben is.
1997 óra nagy intézményes reform sehol máshol nem történt, csak a nyugdíjrendszerben. Ezt a reformpillért lökik ki olyankor, amikor Európában ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, és közben egyetlen igazi reform előkészületei sem látszanak.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter: a magánnyugdíjpénztári bevétel hiányozni fog az államadósság finiszírozásából

Az előző kormány legfájdalmasabb intézkedése a költségvetési egyensúly javítására éppen a nyugdíjrendszer rendbetétele volt, amelyben már nincsenek tartalékok, viszont európai szinten jónak mondható, és már fenntartható pályára állt. A most tervezett intézkedéssel rövid távon bevételhez juthat a költségvetés, de néhány év múlva jóval nagyobb lyukak tátonganak majd benne.
A nyugdíjpénztári befizetések befagyasztása látszatintézkedés. Ez a látszatelőny másfél GDP-százalékos korrekciót jelent egy éven belül, de ekkora konszolidációra nincs is szüksége a költségvetésnek. Az pedig egyelőre nem tudható, hogy az intézkedés árát ki fogja megfizetni.
Ráadásul az államháztartás és a magánnyugdíjpénztárak között egyéb összefüggések is vannak, hiszen az államadósság egy részét a magánnyugdíjpénztári vagyon fedezi. "Ha úgy számolunk, hogy a következő 14 hónapban 350-400 milliárd forintnyi tagdíjbefizetés esik ki a magánynyugdíjpénztárak bevételéből, akkor ennek a fele hiányozni fog az állampapírpiaci jegyzéseknél, vagyis az államadósság finanszírozásból."
Sok pénztár azért kerül most bajba, mert kizárólag a tagdíjbevétel bizonyos százalékából fedezi a költségeit, és hiányzik a törvényi szabályozás, hogy a következő 14 hónapot hogyan élje túl.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője: az új kormány nem teheti meg, hogy ne teljesítse választási ígéreteit

Az új kormány startja különös, mert ha valaki megnyeri a választást, az első időszakban rendszerint szigorúbb monetáris politikát és költségvetési megszorításokat alkalmaz. Ez a kormány azonban olyan helyzetet örökölt, amikor az előző nyolc év a korábbi kormányzóerő hatalmas presztízs-, támogatottságbeli és morális veszteségeivel ért véget. Ezért az új kormány nem teheti meg, hogy már a ciklusa elején ne hajtsa végre a választási ígéreteit.
Egyelőre nincs jele annak, hogy Magyarország befektetői minősítése javulna, ezért nagyon keskeny az ösvény, amelyen haladni lehet. Az idei év Magyarországon ugyan szebb lesz, mint a tavalyi, nagy zsugorodást hozó év, azonban bár a nettó export kezdi ismét húzni a GDP-t, a belső felhasználás trendje lefelé tart.

Surányi György, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök: az intézkedés súlyosan kikezdi a jogbiztonságot

Óriási szakadék van az elemzők által Magyarországról kialakított kép és a valóság között. A magyar gazdaság kevésbé törékeny, mint amilyen a róla kialakítatott, bizalomhiányos vélemény, pedig a többi országhoz képest elfogadható teljesítményt nyújtott a válság idején. Harminc év óta 2009-2010-ben először keletkezett Magyarország folyó fizetési mérlegében szufficit a korábbi 7-8 százalékos deficitek után, ezzel az eredménnyel a régióban most egyedül áll.
Az ország sebezhetőségét a korábbi években leginkább a magas külföldi eladósodottsági szintje jelentette, amiben kedvező változást hozott a 2008-2009-es év fordulója, és ez a kedvező folyamat most is tart. Sajnos csak egy bizonyos szempontból nevezhető kedvezőnek, mert a jelentős változás mögött radikális belföldi beruházás- és fogyasztáscsökkenés húzódik meg. A válság rávilágított arra, hogy a maastrichti kritériumrendszer rossz, mert a legfontosabb kérdéssel, az adott ország külső egyensúlyi helyzetével nem foglalkozik.
Több évvel ezelőtt, amikor a nyugdíjrendszer terveit kidolgozták és elfogadták, ő is ahhoz a többséghez tartozott, akik fenntartás nélkül támogatták a bevezetését. Ma ebben sokkal bizonytalanabb lenne. A legnagyobb előnyének azt tartja, hogy megszűnik az egyén függősége az állami nyugdíjrendszerről, és ez ma is igaz. Ugyanakkor kiszámíthatatlan volt és most is az az ország nyugdíjpolitikája, ami a jogbiztonságot, jogállamiságot súlyosan kikezdi. "Ma teljesen nyilvánvaló számomra, hogy sem a felosztó-kirovó, sem a tőkefedezeti rendszer nem tudja kezelni az elöregedés problémáját, nem tudja semelyik rendszer azt vállalni, hogy tisztességes szinten megőrzi a nyugdíjak reálértékét."

2010. október 14.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa: ha hitel, nem lehet deficitcsökkentő tétel

„Ez államosítás. És nekem még az is probléma, hogy nem tudjuk, visszafizetik-e majd. Most még nem tudjuk, hogy mi lesz, de nagyon érdekes, hogy az elvonást viszont már határozottan tudjuk, tehát azt, hogy mostantól kezdve a következő év végéig nem utalja át ezt a havi 30 milliárd forintot a magánnyugdíjpénztárnak az állam. De hogy utána visszaadja-e? Mert ha visszaadja, akkor ez lényegében hitel. Ha ez hitel, akkor nem lehet deficitcsökkentő tételként, tehát bevételként elszámolni. Akkor ezt az EU nem fogja megengedni. Ha viszont nem adja vissza, akkor a pénztártagok vesztesége növekszik.”

2010. október 14.

Simonovits András közgazdász, MTA Közgazdaságtudományi Intézet: miről beszélget majd az MLSZ-elnök és a másodosztályú futballista a Videoton-meccsen?

„Volt a miniszterelnök úrnak egy megjegyzése, hogy gondolkodnak a magánnyugdíjpénztárak gyengítésén – már nem emlékszem, milyen szót használt – tehát azon, hogy minél több embert visszatereljenek az államiba… Na most szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Fidesz már volt egyszer kormányon, és akkor 1999-ben befagyasztotta a nyugdíjjárulékot, 3 évig 6 százalékon tartotta, és nem pótolta ki a veszteséget. Ez a veszteség most is ott van a számlákon, és most se fogja tudni kipótolni. Szerintem ez technikailag lehetetlen… Nemhogy a hozamot, a tőkét se fogja, a kieső pénzt szerintem nem tudja kipótolni. Hát később se lesz több pénze, nem tudja azt visszatenni. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy kinyitják az állami nyugdíjrendszer kapuit, hogy szíveskedjenek visszamenni az emberek, és persze az emberek, amikor látják, hogy 14 hónapig a pénzük kárba veszett, akkor feltehetően elég sok ember vissza fog menni.”
„Tehát mondjunk egy konkrét példát: az OPT Banknál 900 milliárd nyugdíj célú megtakarítás van csak a kötelező magánnyugdíjpénztárban. Ha az visszaömlene az államkincstárhoz, akkor az OTP vagyona, azaz nem az OTP vagyona: az OTP 900 milliárd forinttal kevesebbet tudna kölcsönadni. Ő úgy tudta, hogy ezt hosszú időre kapja, ez hosszú távú befektetés, tehát nyugodtan kölcsönadta ezt a pénzt. Megnézném, hogy a legközelebbi futballmeccsen, amikor együtt nézi az MLSZ elnöke és egy másodosztályú futballcsapat játékosa a meccset, a Videoton meccset, akkor hogy fognak beszélgetni.”
„Én becsületes embernek tartom magam – nem mindenkit tartok becsületesnek –, én megmondom, hogy kezdettől fogva elleneztem a magánnyugdíj bevezetését, de azt gondolom, hogy ha most már ennyire benne vagyunk ebben a rendszerben, most már nem lehet lebontani. Mondok egy példát: a részegséget is ellenzem, de amikor 1919-ben Amerikában szesztilalom volt, az nagyobb bajt csinált, mint a szesz, mert a bűnözést megteremtette. Tehát vannak olyan dolgok, amiket az ember ellenez, és mégsem tudja megszüntetni. Tehát most már nem lehet… Ez egy butaság volt, nem gondolták végig, de most már ehhez ragaszkodnunk kell, és nagyon csodálkozom, hogy azok a szakértők, akik inkább Fidesz-közeliek, mint nem, meg se szólalnak a saját nyugdíjrendszerük védelmében. Akik pártolták nyilvánosan, most is pártolják, meg se szólalnak. Tehát itt egy nagyon furcsa játék van, a jobboldali értelmiség mindent elnéz Orbán Viktornak… És tisztázzunk még egy dolgot: Orbán Viktor megakadályozta, hogy a magánpénztárak biztosítóvá alakuljanak, így most ő 3 millió emberrel mondja föl a szerződést. Sokkal okosabb lett volna engedélyezni a biztosítókat, és akkor öt biztosítót kisajátít. Így 3 millió embertől ugyanúgy el fogja venni jogilag a nyugdíj jogát, mint amikor az ötszobásnál nagyobb lakásokból kitették a tulajdonost.”

2010. október 15.

Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára: nem biztonságosabb az állami rendszer

Az állami nyugdíjrendszer távolról sem olyan hatékony és biztonságos, mint ahogyan azt a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztásával párhuzamosan állítja. Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amilyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság miatt. Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben szükségessé vált drasztikus kiigazítások majdnem 40 százalékos negatív hozamot jelentettek a járulékfizetőknek. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag is, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
"Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a magánnyugdíjpénztári pillérre is támaszkodjunk." Mint kifejtette, a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztásnak a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly a jelentősége. Ahogy arra a kutatások rámutattak, az állami nyugdíjrendszernek is voltak veszteséges időszakai a kilencvenes években, míg a nyugdíjpénztárakat a gazdasági válság hozta nehéz helyzetbe. Ám mindkét pillér esetében - eltérő alapokon ugyan - megtörtént a kiegyensúlyozás. A magánnyugdíjpénztárak 2009-ben 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el, így a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai ledolgozták a pénzügyi válság során elszenvedett veszteségeiket. A tagoknál a választható portfoliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!