Orbán: A vitákhoz bicepsz kell
- Részletek
- Szemle
- 2013. szeptember 21. szombat, 05:40
- (mzs)
Orbán Viktor péntek reggel ismét fellépett a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Amit mondott:
MTI/Koszticsák Szilárd
Közműszolgáltatási törvény: mert a szolgáltatóknak van hasznuk
Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők. A készülő közmű-szolgáltatási törvény – amelyen öt éve dolgoznak – a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani nemzetközi szinten, holott vannak nyugat-európai példák, így a dán távfűtés működése, amelyben a magáncégeknek vissza kell fordítaniuk a hasznot a rendszerbe. Orbán szerint, külön kell választani a működést és a fejlesztést fedező bevételt, valamint a profitot, ugyanis Magyarországon jelentős haszonnal működnek a szolgáltatók.
„Az engem nem hat meg” – plusz: csak a magyarokat sújtja
„Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia.” A magas magyar rezsiárakkal „miért csak a magyarok járnak megint pórul?”
Kétharmados kéne, „megvédeni az embereket”, mert nem bíznak a szocialistákban
A közmű-szolgáltatási jogszabályról szólva megjegyezte, „az európai jogon kifent jogászi logikája szerint” nem egészséges, ha árszabályozási kérdéseket kétharmados törvény szabályoz, de a Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket.
Ha megmarad a társadalmi támogatottság
Hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, azaz állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány. Konkrét vállalatneveket nem említett, csak azt mondta: „a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is”. Ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. Már korábban visszavásárolták a pécsi és a budapesti vízművet [mint emlékszünk, a pécsi visszavásárlását őrzővédő céggel kezdték – a szerk.], és tárgyalnak Főgáz-ügyben is.
Folyik a „rezsihivatal” „felszerszámozása”
Az energetikai hivatal alá kellene szervezni a villamosenergia- és a gázelosztás alapvető adatait – amelyekkel ma a magáncégek rendelkeznek –, hogy az államnak naprakész információi legyenek. „Most szerszámozzuk fel a rezsihivatalt.
A vitákhoz „bicepsz” kell a „morózus és felfegyverkezett” nagy multikklal szemben
A közműcégeknek várható reakciójáról: „Ilyenkor kell megfelelő nagyságú bicepsszel rendelkeznie az állami rezsihivatal vezetőjének.” Az általa használt rezsiharc kifejezés azért helyénvaló hogy ő is folytatott „barátságosnak tűnő, de brutális” tárgyalásokat nagy nemzetközi cégek „morózus hangulatban, felfegyverkezve” megjelenő vezetőivel.
Szociális tűzifa állami erdőkből
Idén télen is biztosítanak majd – a zömében állami erdőkből kitermelt – szociális tűzifát a piaci ár alatt, az önkormányzatokon keresztül. Az ezt szolgáló költségvetési keretet idén megkétszerezték, így mintegy kétmilliárd forint értékű szociális tűzifát fognak szétosztani.
Váratlan nagy tettre készülnek: kisebb szénbányákat nyitnának meg
A szén esetében is hasonló rendszerben gondolkodnak. Ráadásul – bár a kormányon belül is vita van róla – a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartja, és szeretné, ha legalább a szociálisszén-ellátást biztosító újabb, kisebb bányák nyílnának meg. „Erről tárgyalások zajlanak, készülődünk itt is egy váratlan tettre.”
Egy másik, elkerülhetetlen csata, de már csak a választás után
Nem tartja elkerülhetőnek azt a csatát sem, amely a gazdasági szereplők rezsijének csökkentésével kapcsolatos. „A választások után a következő magyar kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tudjuk levinni az Amerikai Egyesült Államok energiaárszintjére a mi magyar energiaárszintünket.” Az Egyesült Államokban 30 százalékkal olcsóbb a gazdaság által használt energia ára, mint Európában.
Lakossági rezsicsökkentés: januárban újabb „vizsgálat” a cégeknél
Az újabb, novemberi árcsökkentést követően, jövő év január 1-jétől ismét megvizsgálják, milyen adatokat produkálnak a rezsiszektorban működő vállalkozások, és "utána dönthetünk arról, hogyan tovább".
A magyar választóknak a remény fontosabb, mint a tény
A magyar választópolgároknak fontosabb a remény, mint a tény, ezért csak olyan választási programmal érdemes előállni, amely nem arról szól, mit tett a politika, hanem arról, hogy milyen lehetőségeket kínál az embereknek. Ő múlt vasárnap, a kötcsei „polgári pikniken” is kifejtette, hogy a magyar embereknek van egy politikai kultúrájuk, amelyet adottságként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy „egy magyar embernek nagyon nehezen jön ki a száján az a mondat, hogy jól mennek a dolgok, még akkor is, ha egyébként valami ilyesmit gondol”.
„Jó irányba mennek a dolgok” – ezt a magyar emberek a kommunista múlt miatt tekintik sikerpropagandának
„Ha kormánypártként mi azzal állunk ki, hogy emberek, itt vannak az adatok, tessék megnézni, a dolgok jó irányba vagy jól mennek, akkor a kommunista múlt miatt ezt sikerpropagandának fogják tekinteni.” Ezért arra kérte a kötcsei résztvevőket is, ne ezzel próbálkozzanak, mert így ellenállásba fognak ütközni, hanem használják azt az „értelmezést”, hogy „Magyarország jobban teljesít”, és legalább annyit beszéljenek a még megoldandó dolgokról, mint az eredményekről.
Horn se értette a magyar néplelket
Ezt a „gondolatot” értetlenséggel szokták fogadni, mert sokan úgy gondolják, a jó kormányzás önmagáért beszél, és ez alapján az emberek a kabinet munkájának meghosszabbítására szavaznak. Horn Gyula néhai miniszterelnök is ezt gondolta 1998-ban, „voltak is érvek egyébként a kezében meg tények is”. A magyar emberek azonban másképpen, egy bonyolultabb mechanizmus eredményeként szoktak dönteni a választáson: „a remény fontosabb a magyar választópolgár számára, mint a tény; ez egy döntő eleme a magyar népléleknek”. Ezért „sokkal inkább a reményről, a jövőről és az emberekről kell szólnia ennek a választásnak”.
