Fejezetek az újabb Orbán–bankok-meccsből
- Részletek
- Szemle
- 2013. szeptember 12. csütörtök, 07:07
- (mzs)
Előhang – Rogán: november 1-jéig javítsák ki a bankok a devizahitelek hibáit és viseljék a terheket!
2013. szeptember 5.
A Fidesz-KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára, közölte Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője csütörtökön Visegrádon.
A Fidesz a devizahitelek kialakulásáért és elterjedéséért a bankokat tartja felelősnek, ez egy „hibás termék”, amelynek létrehozásakor „becsapták az embereket, mert nem árulták el a valódi kockázatokat.” Úgy kell igazságot szolgáltatni a devizahiteleseknek, hogy ennek terheit a bankoknak kell viselniük, és elsősorban az ő feladatuk, hogy „a devizahitelesek számára helyreállítsák azt a helyzetet, amit ők a maguk részéről várható kockázatként mérlegelhettek abban az időszakban, amikor a hiteleket felvették”. Ha a pénzintézetek november 1-jéig nem javítják ki a devizakölcsönök hibáit, és nem módosítják a szerződéseket az ügyfelek javára, arra az esetre a kormánypárti frakció felhatalmazta a kabinetet, hogy megoldási javaslatát – akár a bankok kárára – terjessze be a parlament elé, amely még idén dönteni fog róla. A devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését fogják célul tűzni, „és ezeknek gyakorlatilag a forintosítását végrehajtani”. Most azt várják a pénzintézetektől, hogy üljenek le a devizahitelesek képviselőivel, egyezzenek meg velük, és ha ez nem történik meg, „belép” az állam. Szerinte ez nem fenyegeti veszély a bankrendszert.
Ma Magyarországon körülbelül 510 ezer olyan devizahitel van, amelynél a lakás veszélyben forog. Bár a végtörlesztéssel, az árfolyamrögzítéssel és az eszközkezelővel már eddig is segítettek mintegy 360 ezer családnak, azokat is támogatni kell, akik ma még „a devizahitelek régi terheit nyögik” – mondta Rogán
Orbán: A bankok erkölcsi kötelessége a devizahitel-szerződések módosítása
2013. szeptember 6.
A bankok erkölcsi kötelessége megoldani a helyzetet
„Lassan kialakult egy olyan helyzet, hogy mindenki azt mondja, a kormány oldja meg [a devizahitelesek helyzetét]. Szeretném világossá tenni, hogy természetesen a kormánynak az a dolga, hogy minden nehéz helyzetbe jutott ember ügyével, sorsával foglalkozzon. De azért a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy ezt a szituációt erkölcsi szempontból a bankok kötelessége lenne megoldani.”
A bankok rosszhiszeműek voltak
„Ugyanis mi történt? Az történt, hogy a bankok olyan szerződést kötöttek az ügyfeleikkel, szerintem rosszhiszeműen, amely olyan szabályokat tartalmazott, hogy ha baj következne be, például a forint gyengülne, kitörne egy nemzetközi gazdasági válság, mint ahogy bekövetkezett, az ebből fakadó kockázat és összes baj az emberekre hárul, a bankok pedig garantáltan hozzájutnak a profitjukhoz. Ez rosszhiszeműség. Ez nem fair. Ez nem méltányos.”
November 1-jéig önként, a saját lelkiismeretükre hagyatkozva oldják meg
„Persze, a bankok nyereségre törekednek, de ezt mégsem lehet megengedni, hogy egy szerződésben csak egyetlen fél viseljen kockázatot. Ezért szerintem erkölcsi kötelessége a bankoknak, az volna a tisztességes és becsületes eljárás, ha önként, minden állami kényszer nélkül módosítanák a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyammódosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Erre adtunk egy határidőt november elsejéig. Ha önként, a saját lelkiismeretükre hagyatkozva a bankok ezt nem fogják megtenni, akkor a kormány ismét egy újabb lépést tesz, immáron a negyediket.”
Mi tudjuk, hogyan kellene november elsejével megoldani ezt a dolgot
„Ha a kormánynak kell megoldani ezt a helyzetet, és november elseje után a bankok ezt önállóan, saját elhatározásból nem módosítják az ügyfelek számára kedvezően a szerződéseket, akkor a kormány olyan megoldást fog alkalmazni, amely megszünteti a devizahiteleket, és méltányos módon teszi mindezt, vagyis a devizahitelesek nem járnak majd jobban a kormányzati döntéseket követően, mint azok a magyar emberek, egyébként ők vannak többen, akik nem vettek fel devizahitelt, hanem forinthitelekkel élték túl az elmúlt esztendőket. Vagy egyáltalán semmilyet se vettek föl. Tehát miközben meg kell oldani a nehéz helyzetű devizahitelesek dolgát, aközben törekedni kell arra, hogy fair és méltányos legyen ez a megoldás azokkal szemben is, akik nem vettek fel ilyen hiteleket vagy forinthiteleket vettek fel. Tehát azért egy társadalmi igazságosságot is szem előtt kell tartanunk. Nagyjából meg is vannak a számításaink, tehát mi tudjuk, hogyan kellene november elsejével megoldani ezt a dolgot”
A bankárok is emberből vannak
„A bankokkal egyeztetések zajlottak és zajlanak is a háttérben, de szeretnénk, ha nem nekünk kellene megoldani, hanem a rosszhiszemű szerződéseket a bankok saját akaratból, ha van a bankároknak lelkiismeretük, és miért ne lenne, ők is emberből vannak, nekik kell megtenniük.
A magyar bankokat meglepte Orbán Viktor nyilatkozata
2013. szeptember 6.
A Bankszövetség alelnöke szerint a magyar bankok meglepetéssel fogadták a kormányzópárt és Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát a devizahitelek ügyében, de remélik, hogy folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal. „Bármilyen végleges, általános megoldást csak együtt, a kormány, a bankok és az adósok részvételével lehet elérni”, mondta Gyuris Dániel pénteken a Reuters hírügynökségnek. A kormány részvétele nélkül nincs megoldás. „A higgadtság, a kiszámíthatóság és a bizalom helyreállítása alapvető feltétele a működő hitelpiacnak, és hosszabb távon a működőképes gazdaságnak.”
Nemet mondtak a bankok Orbánék ultimátumára – nem ők a felelősek sem a forintárfolyam drasztikus emelkedéséért, sem az országkockázat alakulásáért
2013. szeptember 9.
A hitelintézetek önmagukban nem képesek a devizahitelek azonnali forintosítására – egyrészt, mivel erre egyoldalúan nem jogosultak, másrészt mert a jegybank közreműködése nélkül a forintosítás a forint árfolyamának kiszámíthatatlanná válását okozná, figyelmeztetett a bankszövetség. Kérik a kormánytól, hogy fogalmazza meg egyértelműen az elvárásait.
A banki közösség fontosnak tartja annak megerősítését, hogy nem felelős a magyar valuta árfolyamának gyengüléséért, illetve ingadozásáért, és hasonlóan nem felelős az országkockázat alakulásáért sem, amely közvetlenül érvényesül a magyarországi hitelkamatokban. Abban a hitelintézetek is érdekeltek, hogy a lakossági deviza-jelzáloghitelek adósainak terhei csökkenjenek, és eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek, de a választott megoldásnak az arányos teherviselésen kell alapulnia. A bankszektor elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza-jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor. A megoldás a jelenlegi lakossági devizahitel-állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplőnek – a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is – közös a felelőssége.
Patai: a kapkodás drámai forintgyengülést okozhat, nem 300–400 forintról van szó, sokkal többről
2013. szeptember 10.
A bankszövetség elnöke biztos benne, hogy lesz megoldás a devizahitelesek ügyében, de november elsejéig képtelenség megoldani az összes problémát, a kapkodás pedig drámai forintgyengüléssel és az importtermékek, például a benzin árának megugrásával járna, ezért a forintosításra csak fokozatosan, néhány év alatt, tervezetten, 10-15 részletben lát lehetőséget. A teljes forintosításhoz körülbelül 10-12 milliárd svájci frankra lenne szükség, ekkora frankkereslet drasztikusan rontaná a forint árfolyamát: „Hangsúlyozom, hogy nem 300, 400 forintról, hanem sokkal többről van szó”, mondta Patai Mihály a köztelevízióban. Ráadásul Magyarország ezzel a gazdasági erővel nem tud néhány hónap alatt 12 milliárd svájci franknyi pénzt konvertálni, „ez túl nagy falat nekünk, még a németeknek, vagy az olaszoknak is az lenne”. A bankszektorban pedig Patai szerint csak két bank maradna, amely kibírná tőkével, a többit fel kellene tőkésíteni. Ugyanakkor „meghajlunk a kormány előtt, csak éppen a kormánynak is meg kell hajolnia a realitások előtt”. „Eszünkben sincs Klicskóval bunyózni”, már csak azért sem, mert a bankszektornak nem a kormány, nem az adófizetők pénzére van szüksége, hanem a kormány és az MNB közreműködésére.
Csányi: legfeljebb 15 százalékos csökkentés lehet a törlesztőrészletekben
2013. szeptember 10.
Legfeljebb 15 százalékkal lehet csökkenteni a devizahitelek törlesztőrészletét ahhoz, hogy a devizaadósok ne járjanak jobban a forinthiteleseknél, mondta az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.
„Ha a bankoknak külön-külön kell megoldást találniuk, akkor nyilvánvalóan nem lehet egységes megállapodás”, mondta Csányi Sándor, utalva arra, hogy a Fidesz-KDNP a múlt héten arra szólította fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára.
Varga: a kormány támogatja „a Fidesz-KDNP javaslatát”, „történjen meg” a devizahitelek kivezetése
2013. szeptember 10.
A kormány támogatja a Fidesz-KDNP-frakciószövetség javaslatát, hogy a bankok törekedjenek megoldásra a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek esetében, erre november elejéig elegendő idő áll rendelkezésre, mondta Varga Mihály a szaktárca közleménye szerint.
A kormány két elem érvényesítését javasolja: egyrészt történjen meg a devizahitelek kivezetése, másrészt a forintalapú lakáscélú jelzáloghiteles ügyfelek ne járjanak rosszabbul, mintha a hitelt devizában vették volna fel.
A bankoknak nem a kormánnyal, hanem a devizahitelesekkel van dolguk. „Örülök annak, hogy a bankszövetség újabb javaslaton dolgozik, de ezt ne a kormány asztalára, hanem a devizahiteles ügyfelekére tegyék le a bankok.” A bankok már eddig is alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyekkel érdemi segítséget tudtak adni az ügyfeleknek. A kormány képviseletében a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is kész a szakmai szintű konzultációkra a civil- és pénzintézeti érdekképviseletekkel, mondta Varga.
Patai: a politikai elit átvette a hatalmat a pénzügyi elittől
2013. szeptember 11.
Patai Mihály szerint a világban a politikai elit átvette a hatalmat a pénzügyi elittől, a külső faktorok a magyar bankok számára is teljesen megváltoztak.
„Míg a kilencvenes években Kohl kancellárnak semmi köze nem volt ahhoz, hogy ki a Commerzbank elnöke, addig most ezt Merkel asszony határozza meg”, mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója egy szerdai budapesti konferencián. A bankszakmában megváltozott a szabályozás jelentősége, sokkal erősebb és szisztematikusabb szabályozást kellett kialakítani, ami nagyon helyes.
De a globális változáshoz „a mi autokrata kormányunk” kreativitása is hozzájárul, külön nyomást helyezve a magyar bankrendszerre. A bankok bevétele a jövőben sokkal kevesebb lesz a korábbinál, a lakossági hitelezésben drasztikusan megváltozott a kereslet és a kínálat: az idén egy hónap alatt mindössze 12 százalékát kötik a 2007-ben megkötött üzleteknek. „Nem arról van szó, hogy csökkent a hitelezés 5 vagy 10 vagy 20 százalékkal, hanem 88 százalékkal” esett vissza. A bankrendszer dolgozóinak létszáma az elmúlt négy évben hatezer fővel csökkent, és jelenleg 27 ezer főt foglalkoztat, a következő években további csökkenéssel kell számolni. Jelenleg a magyar bankrendszer a hét szűk esztendő közepén van, ez a negyedik év, amikor veszteséges lesz, s még 2-3 ilyen évre számít. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar bankok tőkemegfelelési mutatója magas, a rendszer rendkívül stabil.
A bankszövetség elnöke szerint fontos változás lesz, hogy megszűnik Magyarországon a likviditásimport, a hitel-betét arány a rendszerben 100 százalékra fog beállni, csak azt a pénzt tudják majd kiosztani a bankok, amit a betétesektől beszednek. A megváltozott környezet következménye, hogy a „darwinizmus” érvényesül a magyar bankrendszerben, azaz kiválasztódás megy végbe, amit a kormány törekvései csak gyorsítanak.
Abból azonban nem lehet engedni, hogy egy bank nyereséges legyen, a szociális problémákat nem a banknak kell megoldania. Az más kérdés, hogy a banknak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy segítse az adott politikai vagy társadalmi elitet az egyenlőtlenségek megszüntetésében. Az újraelosztási logikát nem szabad összekeverni a termelési logikával, mondta Patai Mihály.
Az Equilor tartósan 300 forint feletti euróárfolyamot vár, a kamatcsökkentések miatt a forint egyre védtelenebb
2013. szeptember 10., kedd 12:31
Az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint tartósan 300 forint fölött lehet az euró árfolyama a követező egy évben. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED likviditásbővítő programjának várható csökkentése, továbbá a devizahitelek esetleges forintra váltása sem kedvez a hazai devizának.
A Magyar Nemzeti Bank tovább folytatja a kamatcsökkentési ciklust, így a forint egyre védtelenebbé válhat a piaci hullámokkal szemben. Az Equilor azzal számol, hogy év végéig akár 3 százalékig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, míg a piaci konszenzus 3,5 százalékos év végi kamatszintet feltételez. Kuti Ákos szerint az újabb devizahiteles mentőcsomag is bizonytalanságot okoz a piacon. A devizahitelek esetleges forintosítása vagy rendkívül megterhelné a hazai fizetőeszköz piacát, vagy az MNB kényszerülhet a 33 milliárd eurónyi devizatartalékából kisegíteni az akciót. Mindez helyzetbe hozná a forint ellen spekulálókat és még sérülékenyebbé tenné a hazai fizetőeszközt.
