rss      tw      fb
Keres

Kövér rendeleti kormányzása – az EKINT közleménye



1. Kövér rendeleti kormányzása

A parlament csak a legalapvetőbb, garanciális szabályok megalkotására tartson igényt
Kövér László hétfőn az Inforádióban ismét előhozta korábbi ötletét, a rendeleti kormányzást.

Szerinte érdemes lenne hosszú távon megfontolni, nem lenne-e jó nagyobb mozgásteret adni a kormánynak arra, hogy a mindennapi kihívásokra reagáljon, és lazítani azon, hogy mindent, a legrészletesebb szabályokat is törvénybe akarnak iktatni. Azt tartaná normálisnak, ha a parlament csak a legalapvetőbb, garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak Arra, hogy ez egyfajta rendeleti kormányzás lenne-e, annak rossz íze nélkül, igennel válaszolt. Szerinte érdemesebb lenne az energiáikat nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom ellenőrzésére fordítani.

Kövér szerint nem a népszuverenitás és a hatalommegosztás lényege, pusztán a „képviselők igénye” a kormány mozgásterének korlátozása
2002 februárjában Kövér már beszélt az MTI-nek ugyanerről.

Megfontolandónak tartaná, mondta akkor, hogy – a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére – nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban. Az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis, hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé. Végül az ügyet elvetették mert „világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni”. Ugyanakkor a kérdés időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre, és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A köznevelési törvényjavaslat vitája alapján ugyanis úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. „Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni”, mondta akkor. Ha így lenne, akkor persze „az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit a parlament esetében bővíteni, erősíteni kellene”.

2. Az Eötvös Károly Intézet közleménye

„Ha valóra válik a házelnök javaslata, az ország sorsát érintő legfontosabb döntéseket titkos kamarillákban hozzák majd meg”

„Stadinger István a korabeli kabarétréfák kedvelt hőse, az Országgyűlés utolsó pártállami elnöke – aki 1989-ben azzal indokolta lemondását, hogy az Országgyűlés munkája számára követhetetlenül felgyorsult – hirdethetett hasonló elveket, mint a mai idők Kövér Lászlója.

Szögezzük le mindenekelőtt, mert ez önmagában is felfoghatatlan, hogy így nem a kormányzat valamelyik képviselője, hanem az Országgyűlés elnöke ábrándozik: „Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak” – így szólott Kövér László hétfőn a rádióban.

Kövér úgy véli, hogy az Országgyűlésnek, amelyben a vizsgálóbizottságok működése mára amúgy is lehetetlenné vált, és amelyben interpelláció ürügyén kormánypárti képviselők lelkesen hízelegnek, a jövőben főként a kormányt ellenőrző tevékenységet kellene folytatnia. Az a Kövér László szól így, aki bírságaival, tiltó döntéseivel, Parlamenti Örségével, személy szerint is az egyik fő akadályozója az Országgyűlés ellenőrző funkciójának.

Először ki kell mondani, hogy Kövér László, ha valamit egyáltalán, a csőben a lyukat fedezte fel, azaz másként szólva, feltalálta a spanyolviaszt. A NER [Nemzeti Együttműködés Rendszere] képviselőjének fantáziája nem haladja meg, legfeljebb megismétli kommunista rendszer által már kiagyaltakat, Buharin és legjobb magyar tanítványai Beér János és Szabó Imre révén már mindent tudunk arról, amiről ma Kövér László oly merészen fantáziál.

Ha Kövér ötlete megvalósulna, újraélhetnénk az olyan időket, mint az 1963-as év, amikor az Országgyűlés képviselői a jól elvégzett kemény munka örömével, azután tértek haza a karácsonyi családi asztalhoz, hogy a költségvetési volt az egyetlen törvény, amely felett vitatkoztak(?) és szavaztak (akkoriban ugyanis az Országgyűlésnek, brrr! még minden évben törvényt kellett elfogadnia a költségvetésről).

Arra, hogy Kövér ideájában nincsen semmi új, idéznünk kell a kommunista alkotmány 1949-es szövegét: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetőleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit… A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja az államhatalomnak azt a helyi szervét, melynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti… Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg… A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek, amelyeket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.”

Vegyük magunkat kicsit komolyan! A közügyek megvitatásának intézményes kerete a parlament. Ha valóra válik a házelnök javaslata, az ország sorsát érintő legfontosabb döntéseket titkos kamarillákban hozzák majd meg. Mi marad akkor a képviseletből és a népszuverenitásból? Ez nem vicc, nem is a rossz szájízről kell szólnunk – „egyfajta rendeleti kormányzás lenne, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül” –, és nem is a szokásos butaságok egyikével van dolgunk, hanem olyasmivel, ami világnézetre tekintet nélkül az alkotmányosság minden hívét megsérti. Ez a riasztó ötlet a mi hazánkról, a mi életünkről beszél.

Ezúttal, a dolog komolyságát átérezve, itt nem a saját szavainkra bízzuk magunkat, hanem az Emberi és polgári jogok nyilatkozatára: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad (…). Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.”

Budapest, 2013. szeptember 10.

Majtényi László
Eötvös Károly Intézet”

3. Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közleménye

Kövérnek mennie kell!

„Kövér László hétfőn arról beszélt, hogy Magyarországon az Országgyűlés jogainak szűkítésére, és – ezzel párhuzamosan – a kormány hatalmának kiszélesítésére, egyfajta rendeleti kormányzás bevezetésére van szükség.

A magyar demokráciában a kormány a parlamentnek felelős. Megdöbbentő, hogy éppen az Országgyűlés elnöke kívánja a kormány jogkörét bővíteni a parlament jogkörének rovására.

Ez elfogadhatatlan a magyar törvényhozás elnökétől és egyenesen fenyegető annak a kormányzópártnak a vezető politikusától, amely párt az elmúlt három évben már bizonyította: nem riad vissza a hatalom központosításától, a demokratikus fékek és ellensúlyok felszámolásától és a magyar alkotmányosság felfüggesztésétől sem.

Kövér László már a 2010-es választások idején is demokratához méltatlan javaslatokkal hívta fel magára a figyelmet: akkor egyfajta választási cenzusról, pénzért visszaadható szavazati jogról fantáziált, most pedig, immár hatalomra kerülve, a miniszterelnöki kézi vezérlés intézményesítéséről beszél.

Ez a magyar parlamentarizmus elárulása – ilyen ember nem képviselheti a Magyar Országgyűlést sem itthon, sem a szabad világban. Kövér Lászlónak mennie kell!

Már senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a 2014-es választásoknak mekkora tétje van: ellenzéki összefogásra van szükség, hogy Magyarország ne Európa legújabb diktatúrája legyen, hanem jogállam, ahol a szabadság szüli a rendet.

Mesterházy Attila és Bajnai Gordon
az ellenzéki szövetség vezetői
Kiadó: MSZP Országos Központ”

4. Kövér, a Fidesz és Gulyás ellentámadása: félreértették Kövért

Kövér: az ellenkezőjét akartam mondani annak, amit az ellenzék belemagyaráz
Kövér László az Echo Tv műsorában beszélt kedd este.

Ő éppen az ellenkezőjéről akart beszélni, mint amit bele próbálnak magyarázni a mondanivalójába, mondta. Arról beszélt, és ezt fenntartja,, hogy huszonvalahány éve, amióta parlamenti képviselő, az a gyakorlat, hogy az Országgyűlés olyan részletességű törvényeket alkot, és olyan életviszonyokat próbál meg törvényben szabályozni, amire ilyen részletességgel nincs szükség. Ennek a szabályozását meg kellene hagyni a végrehajtó hatalom, a kormány hatáskörében. Meg kellene próbálni a munkát másképp elosztani, épp azért, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzésére a képviselőknek több idejük jusson. Úgy, hogy amit a törvényhozásban nem szükséges elvégezni, azt ne ők végezzék el, hanem hagyják a jogszabályalkotás alacsonyabb szintjére. Bizonyos kérdésekben ugyanis a törvények megkötik a kormányzat kezét, hogy az egyre gyorsabban változó életviszonyokra rugalmas válaszokat adjon. Erre az elmúlt három évben és az azt megelőző nyolc évben is volt példa. Ahol a demokráciák nagyobb múltra tekintenek vissza, és kisebb a bizalmatlanság a végrehajtó hatalommal szemben, ott már kialakult az a mód, hogy a törvényhozásra csak olyan esetekben hárul törvényalkotási teher, amikor alapvetően megváltoznak az életviszonyok.

Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közleményére azt mondta: „amikor a hülyeség rosszindulattal párosul, annak a pusztító ereje több hirosimai atombombával felér”. Bár szerinte a két politikus személyesen nem vett részt ennek a nyilatkozatnak a „farigcsálásában", hanem az apparátusuk állította össze. Ő egyfelől nyugodt, mert az ellenzéknek szemlátomást csakis ilyen műbalhéra futja, ugyanakkor szomorú is, mert úgy tűnik, hogy az értelmes beszélgetés a politika jövőjéről reménytelenné vált egyszer és mindenkorra. Jobb sorsa érdemes energiák mennek el ilyen „idióta” adok-kapokkal, hogy lehitlerezik őt, lediktátorozzák a kormányt. Mindenesetre ez időben jött figyelmeztetés arra, hogy milyen kampányra számíthatnak, ha valakinek még lett volna illúziója. Neki eddig sem volt azt illetően, hogy meg fog ismétlődni „a 2002-es mocskos kampány", amit az akkori baloldali ellenzék a Fidesz-kormánnyal szemben folytatott.

Fidesz: félreértették Kövér László szavait
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, sokan félreértették Kövér szavait.

„Túlvagyunk a nagy változtatások korszakán, a ciklus elején vállalt munkát, a nagy átalakításokat elvégeztük, és az ezekhez szükséges jogszabályokat, törvényeket meghoztuk. Ebből az következik, hogy kisebb lesz a teher a parlamenten, illetve, hogy a keretszabályok és a garanciális szabályok rendelkezésre állnak a rendeletek meghozásához.” Ez olvasható ki a házelnök szavaiból, és mindez semmilyen új berendezkedést nem jelent a közjogi rendszerben.

Gulyás Gergely: az ellenzék valótlan vádakkal illeti a házelnököt
A fideszes képviselő, Gulyás Gergely közleménye.

„A Fidesz-frakció visszautasítja az ellenzéknek azt a kísérletét, amely Kövér László házelnök szavainak kiforgatásával, minden alap nélkül, valótlan vádakkal illeti az Országgyűlés elnökét. A házelnök nyilatkozatában kifejezetten kizárta a ’rossz ízű’ értelemben vett rendeleti kormányzást. Egyértelművé tette: hosszú távon valamennyi politikai erő számára megfontolásra érdemes, hogy a legrészletesebb szabályok törvénybe iktatása helyett ’érdemesebb lenne az energiákat nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom ellenőrzésére fordítani.’ A házelnök nyilatkozatában félreérthetetlenül az ellenzéki jogok kiszélesítése, valamint a kormány hatékonyabb parlamenti ellenőrzése mellett foglalt állást, ezért visszatetszőnek tartjuk azt a hazugságkampányt, amely az ellenzéki miniszterelnök-jelöltben megállapodni képtelen balliberális szervezeteket is közös platformra hozta. Felszólítjuk a baloldali ellenzék pártjait, hogy ne züllesszék tovább a magyar közéletet azzal, hogy az ellenzék ellenőrzési jogosítványainak bővítésére vonatkozó házelnöki felvetést jogaik korlátozására irányuló szándékként tüntetik fel!

Gulyás Gergely, országgyűlési képviselő
Kiadó: Fidesz-frakció”

5. A Népszabadság Barankovics István, egykori kereszténydemokrata politikust idézi

Részlet a nol.hu Politikai össztűz Kövér Lászlóra a 'nem rossz ízű' rendeleti kormányzás miatt című keddi írásából.

„A rendeleti kormányzás bevezetése, mint ’rendkívüli felhatalmazás megadása lényegesen a kormány iránti politika bizalom kérdése, viszont a kormány befejezett cselekedeteiből, általános elvi és gyakorlati politikai magatartásával lélektani bizonyossággal lehet következtetnünk arra a módra, ahogyan az újabb felhatalmazással majd élni fog’ – ezt hangoztatta Barankovics István egykori kereszténydemokrata politikus 1947. október 30-án a parlamentben. Szerinte a ’törvényhozás a törvényalkotó hatalmat nem ajándékozhatja oda valaminő más szervnek, mivel a törvényalkotó hatalomnak nem ő az eredeti birtokosa, hanem a nép; a törvényalkotó hatalmat a törvényhozást is a néptől kapta és azt nem is önjogúan, hanem a nép megbízásából gyakorolja’. Úgy vélte, „demokráciában a népnek választott képviselte, diktatúrában pedig a tényleg a kormány alkotja azokat a jogszabályokat, amelyekhez mint hatályos állami akarat-kijelentéshez az állampolgároknak alkalmazkodniuk kell. Demokráciában az állami akarat-kijelentések a törvényekből, diktatúrában pedig elsősorban a rendeletekből olvashatók ki’. „Ha a törvényhozás tartósan és az életviszonyok jelentősebb körére vonatkozóan a kormányra bízza a jogszabályalkotást, akkor a törvényhozó testületnek nemcsak törvényalkotó, hanem kormányellenőrző szerepe is előbb-utóbb összezsugorodik, mert ezzel a hatalom-átruházással az egész államéletnek és nem csupán a törvényhozásnak a súlypontja csúszik át a végrehajtó hatalomra, a törvényhozás ellenőrző szerepe lényegében még utólagosan is csak erőtlenül tud érvényesülni, hiszen a jogszabályok kodifikációjában maga a törvényhozás egyáltalában nem folyhat be’ – mondta a politikus 1947-ben.”