rss      tw      fb
Keres

Levél Mihályi Péterhez



Kedves Mihályi Péter,


A Galamus rendszeres olvasójaként ma reggel a Te cikkedet is elolvastam. Ne haragudj, hogy keresetlenül őszinte leszek, de szerintem ilyen szemérmetlenül önmagasztaló s minden önvizsgálatot nélkülöző cikket nem volna szabad közzétenni.


Egy dolog, hogy a kormánypárt és szövetségesei gátlástalanul hazudnak, s hogy ez még mások körében is hat. Egészen más dolog viszont egy történelmi korszakról véleményt megfogalmazni, s abban arra konkludálni, hogy „mindenben mindig nekem volt igazam”. Nem is tudom, hogy erről mit gondoljak. Csak hüledezek.


Az SZDSZ kétségkívül a magyarországi rendszerváltás egyik kulcsfontosságú ereje volt, s jelentős felkészültségű elméket tudott a politikai cselekvés terepére állítani. De valami oka mégis csak volt annak, hogy fokozatosan eljelentéktelenedett, s hogy a magyar választóközönség egyre nagyobb részével került szembe.


Az ezredfordulóra kiderült, hogy amit az SZDSZ szellemi magja gondol és képviselni tud, az bizony a rendszerváltás után magára találó – vagy mondjuk így: régi énjéhez mind közelebb kerülő – magyar társadalom többségének nem rokonszenves. Ilyen vagy olyan okokból, amelyeknek egy része a Kádár-korra, más része az 1945 utáni időkre nyúlik vissza, egy harmadik-negyedik-ötödik része pedig még ennél is komplikáltabb történelmi okokra (mint például a trianoni trauma, a zsidóságtól való idegenkedés, a nyugati világ félreértése, s még számos hasonló dolog, amit itt kifejteni nincsen módom).


Kérkedő s minden történelmi vagy szociológiai problémát elkerülő cikkeddel nem teszel túl jó szolgálatot sem az ügynek, amelyet szolgálni kívánsz, sem magadnak. Egy csöppet csodálkozom, hogy a Galamus kiváló főszerkesztője, az általam minden szempontból nagyra becsült Mihancsik Zsófia legalább egy lábjegyzet erejéig nem jelezte, hogy egy ilyen fejtegetés sok ellenvetésre ad alkalmat. De bízom abban, hogy kiváló fóruma ennek hangot fog adni, s még az ellen sem volna kifogásom, ha ezt a Párizsból sebtiben írt levelet közölné a holnapi számban.


Szívélyes üdvözlettel:


Kende Péter