Hogy mik lesznek! - 2009.12.22.

Átkelt ez első robot az Atlanti-óceánon

221 napot töltött egyedül a tengeren, gyakran volt veszélyben, és általában kapcsolatba sem lehetett vele lépni, mert az idő nagy részét a víz alatt töltötte. Lassan mozgott fel-le a felszín és 200 méteres mélység között, hogy biztonságban legyen a hajóktól, a halászok hálóitól és a viharoktól. Jóval kisebb elődje egy hasonló utazás során tűnt el - valószínűleg bekapta egy cápa.

Scarlet Knightot, a 3 méteres tengeralattjáró-robotot december 4-én mentették ki az Atlanti-óceánból Spanyolország nyugati partjainál, miután április 27-én New Jerseyből útjára bocsátották a Rutgers University oceanográfusai. Légvonalban mintegy 2200 kilométert tett meg, de a valóságban ennél jóval többet, mert az útja elég tekervényesre sikeredett. A robotot héthónapos útja során számítógép, műhold, és GPS segítségével irányították a Rutgers kampuszán berendezett vezérlőből. Naponta legalább háromszor jött fel a felszínre, és ilyenkor rendszeresen letöltötték róla a begyűjtött adatokat.


(Scarlet a YouTube-on)

Scarlet utazását olyan mérföldkőhöz hasonlítják a tenger- és klímakutatás történetében, mint Lindbergh első transzatlantikus repülőútját az aviatikában. Pozícióját minden egyes felszínre bukkanáskor meghatározták, és ezekből az adatokból a tudósok fontos következtetéseket vontak le a sekélyebb vizekben és a mélyebb rétegekben található tengeráramlatokról.

A kutatók a következő évtizedben több száz Scarlethez hasonlóan működő robotból olyan flottát kívánnak felállítani, amelynek tagjai rendszeres adatgyűjtést folytatnak majd a rajtuk elhelyezett fizikai, kémiai, akusztikus és optikai érzékelők segítségével. A sorozatgyártás nem lesz olcsó mulatság, mert egy-egy robot 100-150 ezer dollárba kerül. Az Egyesült Államok haditengerészete egyébként máris leadta a rendelést 150 darabra - inkább azon lepődnénk meg, ha nem így történt volna.

* * *

Egyre többen keresik fel a virtuális doktorokat

Texasban 45 dollárért bárki igénybe veheti a NowClinic.com virtuális orvosi szolgáltatásait. Az internethelyen az is előjegyzést kérhet a 10 perces vizitekre, akinek nincs biztosítása (és az is fizet, akinek van). A tanácsadó orvosok a páciensek minden adatához hozzáférnek az interneten, vizsgálatokat rendelhetnek el, konzultálnak a beteggel, és hogy némi foganatja is legyen a dolognak, recepteket írnak fel - de nem mindent; az erős hatóanyagot tartalmazó készítményeket (most még?) nem.

Az Egyesült Államok egészségügyének történetében azért számít különösen fontosnak a NowClinic, mert a vállalkozást működtető OptumHealth jövőre az egész országban elérhetővé akarja tenni.

A hírhez két megjegyzést fűznék hozzá. Az egyik: nálunk még mind a négy "maradi" orvosi egyetemen azt tanítják, hogy minden páciens minden betegsége egyedi eset, ezért elengedhetetlen, hogy a beteg egészét nézzük, ez pedig nem megy személyes fizikai kapcsolat nélkül. A New York Times hivatkozott cikkében az egyik nyilatkozó ma már túlhaladottnak tartja ez a szemlélet - mint mondja "az orvostudományban két dolog állandó: a változás és a változással szembeni ellenállás".

Nyilván vannak olyan esetek, amelyekben elengedhetetlen a személyes kontaktus, és olyanok, amelyeket pikk-pakk el lehet intézni a neten is, csak valahogyan be kéne lőni az arany középutat.

A másik: betegenként tíz perc, azaz óránként hat beteg = futószalag. És az is egyértelmű, hogy mit gyárt. Az Egyesült Államokban dolgozó GP (general practitioner - a családorvos ottani megfelelője) ismerősöm 60 éves korára jól menő "körmágusnak" számít azzal, hogy nagyjából 100 dollárt keres óránként. Ha belegondolunk, hogy a NowClinic doktoronként és óránként 270 dollárt kasszíroz, nyilvánvaló, hogy a virtuális futószalagról nagyon is valós dollárok gurulnak le.

* * *

Vezet a Firefox

Bekövetkezett az, amiben néhány éve még csak kevesen hittek. A StatCounter Global Statistics adatai szerint a Firefox megelőzte az Internet Explorert. Az alábbi grafikon a jelenlegi helyzetet szemlélteti:


(Forrás: StatCounter Global Statistics)

Az oszlopdiagramon talán jobban érzékelhető, hogy a Firefox különböző kiadásai – összesítve – valóban elterjedtebbek a Microsoft böngészőjénél:


(Forrás: StatCounter Global Statistics)

Az Internet Explorer 8 részesedése ugyan gyorsan emelkedett az elmúlt hónapokban, de a Mozilla böngészője még így is megelőzte. Amerikában egyébként még mindig elterjedtebb az Internet Explorer, de Európában már tavaly nyár óta vezet a "Tűzróka".

* * *

Copyrightos lesz a pápa

Gyakran látunk példát arra, milyen vadhajtásokat eredményez a szellemi javak túllihegett védelme, de a Vatikán december 19-i deklarációja valószínűleg mindent lepipál. Eszerint ugyanis a pápa nevének, képének és jelképének használata a Szentszék kizárólagos joga lesz. Kétségkívül van valami abban az indoklásban, amely szerint sokan a Vatikántól függetlenül használják "az egyházi és főpapi szimbólumokat és védjegyeket azért, hogy kezdeményezéseik hihetőségét és jogszerűségét alátámasszák", de a kinyilatkoztatás nem sok teret enged a jóhiszemű felhasználásnak.


(XVI. Benedek pápa - most még szabad, legfeljebb leszedjük - forrás: thoughtscream.wordpress.com)

Azt még nem hirdették ki, hogy a korlátozás mikor emelkedik jogerőre.