rss      tw      fb
Keres

Orbán WSJ-interjújáról Bajnai, Bauer, szakértők



Lásd: WSJ – Orbán-interjú: „A magamfajta emberek szeretnek valami rendkívülit tenni”


Bajnai Gordon: Orbán 7 hazugsága


1. hazugság: Ismét fel fogunk zárkózni Közép-Európához, ez fontos. Európa jövője ugyanis Közép-Európa, mivel a térség nélkül nem lenne növekedés az unióban.
A rezsim névadója mások – lengyelek, szlovákok – tollával ékeskedik. Az unortodox gazdaságpolitika ugyanis zsugorodást hozott a magyar gazdaságnak, tavaly 1,7 százalékos csökkenést – ha tehát volt növekedés Közép-Európában, akkor az az Orbán–Simicska-rezsim ellenére volt, nem pedig annak köszönhetően.


2. hazugság: 2010-ben az államadóssság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.
Orbán Viktor idehaza már nem nagyon beszél az államadósság elleni harcról, ami érthető, a háborút ugyanis elvesztette, pedig az anyagi kár és a polgári áldozatok száma jelentős volt: 3 millió jövőbeli nyugdíjas 3000 milliárdnyi megtakarítását vette el a rezsim. Ebben a külföldi interjúban azonban újra az államadósság elleni harcot emlegeti, de azt nem teszi hozzá, hogy az adósságunk – dacára minden állami önkénynek – tavaly óta újra növekszik.



&nbsp

3. hazugság: Az élet nagyon nehéz itt, a munkanélküli segély csak három hónapig tart, utána nincs semmi – jelentette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor és Simicska Lajos Magyarországán valóban csupán három hónap az álláskeresési járadék, ez igaz. Azonban maga Orbán Viktor csökkentette a harmadára: a válságkezelő kormány idején 6+3 hónap volt ennek az időtartama.


4. hazugság: 2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát.
Magyarországnak most is szüksége van a mások pénzére. A piaci finanszírozás ugyanúgy másoktól kölcsön kapott pénz. Magyarország 2010 tavaszán – amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást a tőlem – is a piacról finanszírozta magát, csak éppen kedvezőbb feltételekkel, mint az elmúlt három év ámokfutása után. Sőt: a piaci finanszírozás már 2009 júliusától működött.


5. hazugság: a magyarok kötvényeket vásárolnak, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik.
A valóság és Orbán Viktor ezen a ponton sem bizonyulnak egymás szövetségeseinek: a legfrissebb adatok szerint ugyanis a versenyszférában nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliség. Az utóbbi egy évben 10 ezerrel. A foglalkoztatottság kizárólag a közmunka kényszermunkává alakításának „köszönhetően” növekedett.


6. hazugság: Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. Különösen fontos ez olyankor, amikor az európai intézményekbe vetett bizalom mindenütt csökken.
Ez Orbán Viktor talán a legmegdöbbentőbb állítása – legalábbis ami ezt az interjút illeti. Ráadásul kétszeres. A dohány-kiskereskedelem államosítása (azaz a trafikmutyi), a statáriális jelleggel kiszabott ágazati különadók, a visszamenőleges jogalkotás és hasonló intézkedések a magyar állammal szembeni maradék bizalmat is aláásták a magyar emberek körében. Ráadásul azok a befektetők sem bíznak a magyar gazdasági környezetben, akik korábban azt fontolgatták, hogy beruházásaikat Magyarországon valósítják meg. És persze nem a bizalom jele az sem, hogy 500 ezer honfitársunk menekült külföldre.


7. hazugság: Kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette. Ha nem akarjuk, hogy a gazdasági válság politikai válságba forduljon, meg kell védeni a középosztályt.
Az Orbán-kormány az elmúlt húsz év legigazságtalanabb adórendszerét vezette be, amivel az adózók 88 százaléka rosszul jár, míg az adózók felső 12 százalék-a nyertese az egykulcsos adórendszernek. Orbán Magyarországa a felső 10 százalék Magyarországa – nem a középosztályé, akiknek a fizetése jelentősen csökkent.


***


A Demokratikus Koalíció közleménye: Az önkényúr a nem létező sikerben fürdik


Orbán miniszterelnöknek a Wall Street Journalban megjelent interjúja veszedelmes küldetéstudatot tükröz. Azt hiszi magáról, hogy ő a hivatott vezető, aki nemzete segítségére siet, ha baj van. Azt hiszi, hogy a „normatívval”, a „sztenderd gazdaságpolitikával” szemben alkalmazott „célzott akciók” hoznak sikert, amikor válságból kell az országot kivezetni. Ez a jogállam helyébe lépő önkényuralom ideológiája: az önkényúr dönt, oszt, újrarendezi a piacot, elveszi a tulajdont, a maga módján igazságot tesz. Tagadja, hogy a fejlődésnek iránya lenne, vagyis tagadja az európai progressziót, amely alattvalókból polgárrá emelte az emberek százmillióit, tagadja a humanizmust, a felvilágosodást, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget. Orbán talán hiszi is, hogy az önkényuralma sikeres, ha nem néz körül az országban, amelyben uralkodik.


Csakhogy Orbán önkényuralma gazdasági tekintetben sem sikeres: a hiánycsökkenés ára a nyugdíjvagyon felélése, vagyis hogy a ma dolgozók majdani nyugdíjának nincs fedezete. Az önkényuralmi gazdaságpolitika, a különadók, a végtörlesztés riasztja a befektetőket, visszaveti a növekedést, csökkenti az elosztható tortát. Az önkényuralmi társadalompolitika a korábbinál is jobban kettészakítja a társadalmat, növeli a szegénységet, a reményvesztettséget. Az önkényuralmi külpolitika példátlan elszigeteltségbe vitte az országot.


Az önkény ideológiája kudarcokat leplez, akár tudja Orbán, akár nem.


Bauer Tamás
a Demokratikus Koalíció alelnöke


***


Szakértők az ATV honlapján az interjúról: „Orbán nem hazudik, csak féligazságokat mond”


Orbán Viktor szerint az ország jobban teljesít, csökkent az államadósság, nőtt a foglalkoztatottság és a reáljövedelem, megerősödött a középosztály. Minderről a The Wall Street Journal európai kiadásában pénteken megjelent interjúban beszélt a miniszterelnök. Szakértők szerint „van igazság abban, amit mondott”, „nem hazudott”, de a dolgok másik oldalát is érdemes megnézni.



Orbán: 2010-ben az államadósság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.


Várhegyi Éva közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. alapító tagja
Tény, hogy csökkenő irányba mutat a mérleg, de ha levonjuk a magánnyugdíjpénztárakból származó előnyt, „nem lenne ilyen rózsás a helyzet”.


Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője
Bár van 1-2 százalékpontos csökkenés, de sokat jelentett ebben a magánnyugdíjpénztárak államosítása, e nélkül emelkedő pályán lenne. „Most jutottunk el arra a szintre, hogy csökkenő pályára állhat az államadósság”, mert alacsony a költségvetési hiány és alacsonyabb a kamatszint. Azonban az „kellemetlen”, hogy azok az eszközök, amelyekkel ezt a célt elérte a kormány, erősen rombolják a hosszú távú fenntarthatóságot. A pontos adatok az év végén lesznek egyértelműek, és a következő években lesz látható a folyamat kimenetele.



Orbán: 2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát – mondta Orbán Viktor.


Madár István: Ez igaz, de nem mostantól van ez így. 2008-ban, az IMF szerződés után még egy ideig ugyanez volt jellemző. „2011 elején szorultunk ki a nemzetközi pénzpiacokról”, de ez idén év elején megszűnt.



Orbán: a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik. Amikor hivatalba lépett, 1,8 millió adófizető volt, most 4 millióhoz közelít a számuk.


Madár István: Az idei évre valóban igaz, hogy nőtt a foglalkoztatottság, de „nagy hullámzások vannak” a rátán. A növekedés eléréshez nagyban hozzájárult a „közmunkaprogramok felfuttatása, amely szakértők szerint nem teljes értékű munkalehetőség.” A „közmunkán túlmenően érdemi foglalkoztatás-bővülés Magyarországon nem volt”. Bár az is pozitívum, hogy annak ellenére nem csökkent a foglalkoztatottság mértéke, hogy tavaly recesszió volt. Több szempontot is figyelembe kell tehát venni, így „nehéz egyenleget vonni”.


Várhegyi Éva: Bár összességében növekvő volt a tendencia, a „normális foglalkoztatás nem nő”. A közmunka és a külföldi munkavállalás javít a statisztikán, de a gazdaságban a valós munkaerő nem növekszik.



Orbán: a jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek.


Madár István: A reáljövedelem tavaly csökkent, előtte az egykulcsos adó bevezetése miatt nőtt. Idén kezdhet növekedni ismét, köszönhetően az alacsony inflációnak és annak, hogy a reálnyugdíjak 3 százalékponttal emelkednek.


Orbán: a kormány gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette.


Madár István: Kutatások szerint a felső középosztály feletti réteg járt jól. A középosztály helyzete bizonytalannak mondható.


Várhegyi Éva: az adórendszer változása a felső középosztályt erősítette, de nőttek a jövedelemkülönbségek, és ennek köszönhetően jobban szétszakadt a társadalom. „Lehet ezt dicsérni, de ez a dolog másik oldala.”


Orbán: A kultúrára, a sportra és a tudományra fordított kiadások nagyobbak, mint az elmúlt 20 évben bármikor.


Madár István: nincs többletjövedelem, amely szétosztható lenne, „az állam nem lett bőkezűbb egy szektorban sem, ez látható a felsőoktatás költségvetésének példáján”.


Várhegyi Éva: bár voltak átcsoportosítások, amelyekből például az MTA is kapott, „de ezért sok intézményt szétvertek.” Összességében úgy látja, Orbán Viktor „féligazságokat mondott, nem hazudik, csak a dolgok másik oldalát is meg kell nézni.”